PCIC Detein Sidadaun Nigeria Na’in-rua ho Objetu Krime Osan Millaun $3

Hatutan.com, (25 Jullu 2024), Díli-Policia Ciêntífica e de Investigação Criminal (PCIC), Kuarta (24/07/2024), hale’u tuku 20:00 Otl, detein sidadaun Nigeria na’in-rua ho inisial VD no USN tanba deskonfia envolve iha kazu Kríme Brankeamentu Kapitál no Burla Informátika.

PCIC detein sidadaun Nigeria na’in-rua, Kuarta (24/07/2024). Foto/Espesiál

Xefe Sentrál Investigasaun Kriminal PCIC, Mario Tavares informa, iha kurta horiseik, sira simu informasaun inisial hosi Gabinéte Kooperasaun Polísia Internasional PCIC nian hosi INTERPOL, iha ne’ebé, issue Singapura fó hatene katak sira iha problema ida, iha ne’ebé kompañia boot ida ne’ebé mak nia osan ema konsege lori halai, sira bolu White Hacking, ne’ebé hanesan ema transfere sai tiha sira nian osan ho totál montante millaun $42.

Osan refere transfere mai iha Timoroan ida nia konta bankária iha Timor-Leste. Maibé, konta refere ne’e sidadaun Nigeria ida ne’ebé bosok dehan nia ema Indonézia no  nia maka jere osan sira ne’e.

Akontesimentu ne’e iha Tersa (22/07/2024) lorokraik, osan ho totál Milliaun $42 ne’ebé tama tiha ona iha konta Timoroan ida ninian ne’e, sira konsege hasai ka dada tiha Milliaun $3.

Bainhira PCIC hatene no simu informasaun sira ne’e hotu, sira komunika kedas bá Unidade Informasaun Finanseira (UIF), komunika mós bá autoridade judisial kompetente atu bele halo prosesu freejing. Prosesu freejing ne’e prosesu pembekuan osan, atu nune’e ema ida labele foti tán osan, maibé nia prosesu ne’e la’o nafatin hela.

“Depois ho andamentu prosesu nian, ho kooperasaun di’ak servisu entre sumbriña intelijénsia sira hotu iha Timor laran, liu-liu parte Servisu Nasional Intelijénsia (SNI) fó informasaun, servisu intelijénsia PCIC nian rasik iha terrenu, no ha’u rasik ho ha’u nia ekipa, ami konsege halo detensaun en-flagrantedelito, tanba objetu  kríme, osan  millaun $3 iha karreta nia laran, ita halo detensaun besik Abastesimentu Kombustivel ida iha área Hudi-laran, Díli,” Xefe Sentrál Investigasaun PCIC, Mário Tavares informa bá Hatutan.com hafoin halo inkéritu bá Nigerianu na’in-rua ne’e iha kna’ar-fatin PCIC, Kurta kalan (24/07/2024).

Hafoin halo detensaun ka kapturasaun, Forsa konjunta sira ne’ebé kompostu hosi PCIC rasik, SNI ho sumbriña intelijénsia sira hotu, lori kedas sidadaun na’in-rua ne’e bá halo identifikasaun, molok submete bá prosesu primeiru interrogatóriu iha oras 72 nia laran.

“Loloos, osan ne’e transfere bá kompañia ida ho naran (konfidensialidade) nia kronolójia hanesan ne’e, kompañia A halo transferénsia bá kompañia B, só ke la tama iha kompañia B nia konta, tama fali mai iha kompañia Timoroan ida nia konta, tanba  Nigerianu sira hack tiha, entaun, osan ne’e la’ós halai bá B, maibé fali mai C, Timoroan ne’e. Entaun, Timoroan ne’e bá foti osan, no nia rasik hakfodak, tanba osan tama millaun $42. Maibé, antes ne’e timoroan ne’e servisu hamtuk tiha ona ho Nigerianu ne’e. Mais, nia rasik mós la-hatene, sira  dehan de’it ba nia katak, oras ida osan sei tama ó nia konta hanesan ne’e, ne’ebé nia bá,” Mário Tavares haktuir.

Iha faze detensaun ida ne’e, PCIC mós foti ona dokumentu balu hosi Timoroan sira ne’ebé mak servisu ho nia, liu-liu dokumentu komprovativu sira bá transferénsia nian mak hanesan, Passaporte Indonézia nian ida, Passaporte Nigeria nian ida, telefone lima, inklui osan ho valór millaun $3 ne’ebé suspeitu sira foti rai iha karreta laran.

“Agora, dokumentus, sim, dokumentu komprovativus bá transferénsia iha hotu, no mós osan iha forma cash, iha karon rua ne’ebé maka kuaje, prontu, ita seidauk konta, maibé, sira ida dada ne’e, komprovativu ne’ebé dada hosi banku ne’e millaun $3,” tenik nia.

Kona-bá naran hosi kompañia ne’ebé enfrenta dadauk problema iha Singapura, portavós ne’e seidauk bele fó sai, tanba sei iha faze investigasaun laran, uainhira prosesu sira hotu ona maka foin bele deskoberta nia verdade sira.

Ligadu ho kazu foti osan ho valór milliaun $3 ne’ebé foti uluk ona iha banku ne’e, informasaun ne’ebé Hatutan.com rekolla hosi fontes konifrmadu  katak, durante prosesu dada osan iha banku too lori sai osan ne’e, deskonfia hetan akompañamentu ka seguransa hosi pessoal seguransa na’in-rua ho kilat-boot, maibé seidauk identifika loloos pessoal seguransa na’in-rua ne’e hosi instituisaun ida ne’ebé loos, tanba iha Timor-Leste, autoridade Polisial sira ne’ebé utiliza arma iha servisu diáriu maka Instituisaun PNTL, FALINTIL-Forsa Defeza Timor-Leste (F-FDTL) ho PCIC.

Iha mós informasaun seluk ne’ebé Hatutan.com asesu katak, vítima ka na’in bá kompañia Timoroan ida ne’ebé loloos ne’e osan tenke tama bá ninia konta, maibe mosu fali iha ema seluk nia konta, hato’o tiha uluk ona keixa bá Polisia Nasionál Timor-Leste (PNTL) nian Departamentu Investigasaun Kriminal (DIK) iha  loron  24 fulan-Jullu 2024.

Jornalista: Rogério Pereira Cárceres