JSMP Nota Vítima Asédiu Seksuál Balun Laiha Lian Tanba Ta’uk Lakon Servisu

Hatutan.com, (31 Jullu 2024), Díli – Programa Monitorizasaun Sistema Judisiál (JSMP) nota katak pratika asédiu seksuál ne’e dala-ua’in akontese bá feto-maluk sira iha servisu fatin husi mane-maluk sira servisu hamutuk no mós nia superior sira, maibé tanba tauk lakon servisu, vítima sira lian laiha ka nonook de’it.

Lee Mós: DE iha Ajénsia Estadu Ida Komete Asédiu Seksuál, Hahú Husi Hasé Bonita Loos, Telefone Husu Hasoru iha Otél To’o Konvida Viajen bá Bali

Diretóra Ezekutiva JSMP, Ana Paula Marçal. Foto/Tome da Silva

“Asédiu seksuál ne’e sai preokupasaun iha ita-nia rai tanba akontese iha fatin ne’ebe de’it hanesan iha estrada públiku, instituisaun Estadu nian, eskola, jardin, setor privadu no iha uma-laran rasik. Iha kódigu penal ne’e espesífiku ba liafuan ida asédiu seksuál ne’e la iha maibé natureza seksuál ne’e akontese barak loos iha ne’ebá no ema balu laiha lian atu hato’o keixa tanba ta’uk lakon servisu,” Diretora Ezekutiva JSMP, Ana Paula Marçal, haktuir bá Hatutan.com iha nia servisu fatin, Tersa (30/07/2024).

Nia esplika, asédiu seksuál ne’e ofensa ida ne’ebe indixiplina hodi la tuir ona regra sira bainhira moris iha sosiedade ida tenke respeitu ema ida hanesan ita nia an tanba ne’e ba funsionáriu públiku hotu-hotu iha kódigu  étika funsaun públiku sira ne’e mós prevee iha ne’ebá.

Ana Paula Marçal husu hanesan funsionáriu públiku tenke serbí públiku no labele serbí ho kualkér forma diskriminasaun ka intimidasaun, inklui seksuál hanesan abuzu verbal, fízika no buat seluk.

Asédiu seksuál ne’e iha tipu ne’ebe mak barak tebes tan ne’e ba ema se de’it mak sai vítima ba asédiu seksuál ne’e nia na’in rasik mak tenke ba hato’o keixa iha Tribunál ka Ministériu Públiku ka PNTL no fatin relevante sira seluk atu rezolve problema ne’e rasik.

“Asédiu seksuál ne’e mai hosi ita-nia matan, ibun, liman, jestuál sira ne’e tanba liu hosi buat sira ne’e mak mosu fila fali iha ema nia hanoin hodi hamosu seksuál ida ne’ebe mak grave ida-ne’e mak ita tenke evita. Timor-Leste agora daudaun ne’e ema barak ona sai vítima ba iha asédiu seksuál ne’e maibé ema balu konsidera ida-ne’e hanesan buat normal ida piór liu iha ema ida ne’ebe mak iha podér tanba dalaruma xefe sira halo fali ba nia staff sira inklui mós iha uma laran ema suporta makas iha ekonomia ema ne’e bele uza nia jestuál ka lori liafuan hodi hanoin buat sira ne’e bá seksuál” Ana Paula Marçal hateten.

Tuir nia, vítima balu ne’e obedese hela tanba ta’uk atu lakon servisu no buat barak mak nia sei ta’uk tanba hetan presaun iha ne’ebá entaun nia a-favór hela ba hahalok at sira ne’e, la’ós tanba nia hakarak.

JSMP haree katak iha ema balu sente konfortavel, maibé ema balu mós la konfortavel mas nia la iha lian tanba nia atu ko’alia sai ba sé no nia ko’alia karik nia mós ta’uk atu ema hasai nia hosi servisu ida ne’e mak vulnerabilidade ne’ebe akontese iha ministériu sira, setor privadu no mós iha uma laran.

Iha Konstituisaun RDTL ka  Lei-Inan artigu 18 ko’alia kona-bá protesaun ba labarik sira katak labarik sira iha direitu atu hetan protesaun espesiál hosi família, komunidade no mós Estadu atu tau matan, la iha diskriminasaun ba violénsia, presaun, abuzu seksuál no esplorasaun tanba ne’e natureza hosi seksuál ne’e tenke hadook an antes kedas ona.

JSMP mós ema balun uza nia podér ne’e hodi hare feto hanesan objetu no hosi buat ida seluk katak mane ne’e nia bele halo buat hotu-hotu entaun nia uza ida halo intimidasaun ba feto sira liu hosi asédiu seksuál to’o bele halo violasaun seksuál. Mane mós hetan asédiu seksuál, maibé feto hetan makas liu bele to’o iha 95% feto mak sai vítima.

JSMP husu ba na’i-ulun boot sira no ba  maluk sira seluk ne’ebe mak iha podér tenke respeitu ema seluk nia direitu atu hatudu ezemplu di’ak ba jerasaun foun sira hodi hadook an hosi asédiu seksuál ne’e rasik.

JSMP hato’o agradesimentu ba juventude dezenvolvimentu nasionál (JDN) ne’ebé halo advokasia makas hodi halo prevensaun ba asédiu seksuál, hanesan iha transporte públiku sira, fatin públiku sira no fatin sira seluk tan.

Husu ba hotu-hotu tenke respeitu Konstituisaun RDTL no ba funsionáriu públiku sira tenke respeitu regra no étika konduta ne’e iha servisu fatin hodi kria ambiente ida di’ak ba iha fatin servisu. Tanba ne’e, tenke evita ona, ba funsionáriu públiku sira mós iha regra atu regula sira se ema balu mak komete mak kazu ne’e to’o iha tribunál mak grave se hetan pena ka tahan saláriu ka muda servisu fatin no bele mós hasai nia hosi nia funsaun ne’e karik iha prova katak nia halo krime ida boot.

JSMP husu ba setor privadu, membru Parlamentu Nasionál, membru Governu, tribunál, eskola, setór privadu, PNTL, F-FDTL no sira seluk atu labele halo diskriminasaun hodi pratika kona-bá asédiu seksuál tanba nia impaktu la di’ak no la iha étika ho moral, nune’e ba sira ne’ebé mak iha kargu-boot uza ho didi’ak ba atu respeitu malu tuir kode étika ne’ebe iha hodi hadook an hosi asédiu seksuál.

Jornalista Estajiáriu: Lazaro Pereira Quefi