MF ho CFP Sei Kria Ekipa Identifika Funsionáriu Rihun 20 La Rejistu iha SIGAP

Hatutan.com, (31 Jullu 2024), Díli—Komisaun Funsaun Públiku (CFP, sigla portugés) sei komunika ho Ministériu Finansa (MF) atu kria ekipa ida hodi identifika funsionáriu kontratadu rihun 20 ne’ebé la rejistu iha Sistema Integradu bá Jestaun Administrasaun Públiku (SIGAP) dezde 2021-2023.

Lee Mós: SEKOMS “Hatama” Funsionáriu Kazuál 109

Prezidente CFP, Agostinho Letêncio de Deus. Foto/Elio dos Santos da Costa

Prezidente CFP, Agostinho Letêncio de Deus, hateten ekipa ne’ebé MF ho CFP atu kria ne’e bele análize natureza ka papel  kada ministeriu atu absorve forsa traballu ho númeru tuir nesesidade.

CFP mós hanoin atu dezenvolve sistema SIGAP atu rejista mós sira ne’ebé kontratu hanesan kazuál (kontratu termu sertu), kontratu hanesan asesór internasionál no hanesan asesór nasionál.

“Ita ko’alia kona-bá balansu  entre ministériu  ho ministériu, ministériu ho instituisaun indireita, ka instituisaun indireita ho munisípiu sira nota katak laiha balansu ne’ebe diak atu halo atendementu públiku, Husi diagnostiku ne’e mós ita haree laiha  balansu forsa traballu  entre ministériu ida ho minitériu seluk, ita haree ministériu balun uitoan liu, ezemplu Ensinu Superiór ne’e funsionario permanente menus husi 50, enkuantu Ministériu Agrikultura, Floresta  Peska,  no Pekuária (MAFPP), no mos Ministériu Obras Públikas liga ho natureza servisu tanba ne’e numeru funsionariu atinje ona 800-resin,” Prezidente CFP, Agostinho Letêncio de Deus informa bá Hatutan.com iha nia servisu fatin, Tersa (30/07/2024).

Nia hateten, CFP aprezenta ona ba Konsellu Ministru  planu reforma admistrasaun públika katak   tenke hahú kedas husi prosesu ida rekrutamentu to’o ema ida hetan reforma ka pensaun, signifika se idade liu husi 60 ka 65 tenke fila ba deskansa no fó fali fatin ba funsionario foun seluk.

Atu responde bá ida-ne’e, nia haktuir, presiza iha planu ne’ebé konkretu, realistiku, atu  bele haree katak bainhira detekta ona problema ida,  tenke haree maneira saida mak tenke uza hodi rezolve problema refere.

Kona-bá  apontamentu polítika sira, Agostinho de Deus haktuir katak lei defeni ona katak la aumenta signifika katak  lei fó dalan  ba ministru sira mai ho nia pakote, vise-ministru mai ho nia pakote, no mós sira seluk hanesan sekretariu estadu, maibé ida ne’ebê sei sai problema mak funsionario kazuál  ne’ebé ministériu  idak-idak define rasik liuhusi rekursu humanu kona-bá kuantidade funsionáriu kazuál.

Nia hatutan katak iha tinan 2011 iha ona desizaun ne’ebé loos no fiksu katak utiliza nafatin  ema ne’ebé tama ona funsionáriu permanente no laiha tan ona funsionariu kazuál, se nune’e mak Governu ida tuir mai mos kontinua utiliza funsionariu ne’ebe mak iha ona, sei laiha rekrutamentu. Maibe,  tanba dalan iha ka sistema iha, mekanismu iha, nune’e kualker Governu aproveita momentu ne’e.

CFP preparadu atu halo estudu ida  nune’e iha tempu badak sei koalia ho Banku Mundiál, atu nune’e bele halo estudu ida iha tempu badak nune’e bele halo estudu  ida, iha tinan 2025 ba oin iha rekrutamentu sira ba ministériu  A no B no ba munisípiu sira tuir desizaun ka forsa traballu ne’ebe defenidu ona.

Agostinho de Deus ne’e mos konta katak haree ba evolusaun iha CFP nota katak evolusaun ne’e rasik lori hela problema, primeiru mak rekrutamentu jeral iha tinan 2011 , tuir rezolusaun governu ida atu konverte ajente hotu-hotu ba funsionáriu  permanente ho hanoin ida katak bainhira iha ona konversaun laiha ona ajente ho kazuá tanba hahu husi Governu dahuluk numeru kazuál ne’e aumenta, entaun mai iha  IV Governu konverte tiha ba funsionáriu públiku nune’e bele hapara ona ajente, maibe realidade hafoin konversaun kuaze 11,000 pasa ba funsionario permanente, maibe kazuál kontinua eziste.

Hahú husi tinan 2011 to’o 2020 numero funsionario hamutuk kuaze 32,000 hafoin iha mudansa makas iha tinan 2022 to’o agora ne’ebé mak numeru ajente sae makas.

Problema prinsipal ne’e mak rotasaun iha jestaun rekursu humanus ne’ebe la favorese ba atu rezolve problema sira. Dadus husi CFP daudaun ne’e numeru funsionáriu ne’ebe rejistu iha CFP  37, 287.

FRETILIN preokupa ho Funsionáriu iha IX Governu

Parlamentu Nasionál liuhosi deklarasaun Politika Bankada FRETILIN iha plenaria PN, Tersa (30/07/2024), aprezenta sira-nia  preokupasaun kona-bá instituisaun estadu balu ho funsionáriu barak demais bele fó despeza maka’as bá orsamentu jerál estadu (OJE).

“Foin lalais ne’e, Ministra Finansa Santina Cardoso hateten katák IX Governu laiha orsamentu sufisiénte atu bele selu funsionáriu sira iha tinan orsamentál 2024 ida-ne’e. Deklarasaun ida ne’e halo ita hotu hakfodak tanba Parlamentu Nasionál halo ona aprovasaun Millaun $478  iha katégoria Saláriu no Vensimentu atu bele selu funsionáriu sira durante tinan 2024 nian laran,” Deputadu Antonio Calau haktuir deklrasaun Politíka Bankada FRETILIN nian.

Bankada FRETILIN akrésenta katák aleinde ne’e, iha  portal transparensia hatudu mós katák to’o iha fulan-Jullu 2024, ezekusaun Orsamental hosi katégoria saláriu no vensimentu ida-ne’e foin atinji 49%, katák sei iha osan liu metade ne’ebé seidauk gasta hosi katégoria orsamentál ida -ne’e.

Bankada FRETILIN hakarak husu bá Vise-Ministru Asuntu Parlamentár atu fó sai verasidade hosi informasaun ne’e bá públiku atu bele hatene tanbasá mak osan la to’o atu selu funsionariu sira.

Bankada FRETILIN preokupa tanba informasaun ne’ebe Ministra Finansa fó sai ne’e bele sai indikasaun ida katák dalaruma IX Governu halo ona hela rekrutamentu Funsionáriu Públiku durante tinan 2024 ne’ebé fora hosi planu orsamentál tinan 2024, tanba ne’e mak  montante orsamentu bá katégoria Saláriu no vensimentu ida-ne’e menus ona kompara ho direitu benefísiariu sira.

“La’ós ona segredu katák Ministériu barak mak halo rekrutamentu Funsionáriu barak sem halo análize bá despeza no nesesidade Governu nian. Iha fatin balu, kadeira no komputador la to’o atu akomoda funsionáriu sira ne’e. Politizasaun ba administrasaun publiku ida-ne’e halo tiha servisu Governu nian sai sabraut no deskontroladu, sai fatin ba korrupsaun, nepotismu ne’ebe buras, inklui koluzaun entre koordenadores partidu sira hosi nivél suku to’o dirijente sira iha nivél nasionál hodi fahe rikusoin povu nian dentru sira ne’ebé agora daudaun ne’e ka’er hela ukun,” Deputadu Antonio Clau hateten.

Bankada FRETILIN husu Komisaun Anti-Korrupsaun (CAC siglá portugués) no Ministériu Públiku tenke haree pratika hirak ida-ne’e nu’udár krime boot ida hasoru sistema finanseiru estadu no administrasaun publiku nian, tanba iha tendénsia fó todan bá finansa estadu nian no bele halo  Fundu Petroliferu bele hotu lalais.

Bankada FRETILIN hanoin katak IX Governu labele uza administrasaun públiku nu’udár kampu servisu bá militante partidu sira, maibé tenke halo administrasaun Públiku nu’udár sentru atu halo atendimentu bá povu no sai fatin atu dezeña  planu desenvolvimentu ekonómia ida ne’ebé bele prodús kampu servisu bá povu, inklui prodús reseita mai estadu Timor-Leste.

Bankada FRETILIN hakarak alerta bá públiku katák FRETILIN sei kontinua tau matan, halo akompañamentu bá aktu sira ne’ebé ema balu, politiku sira balu inklui Governante sira iha IX Governu halo.

Vise-Ministru Asuntu Parlamentár Aderito da Costa Hugo hatan bá deklarasaun Politika Bankada FRETILIN   hateten  Ministra Finansa hanesan orgaun sentral bá jestaun implementasaun orsamentu anuál ninian aprezenta estatistiku sira husi kategoria hotu-hotu inklui kategoria bá saláriu vensimentu bá liña Ministeriál sira hotu.

“Ministériu Finansa detekta iha inidikasaun tendénsia balu iha rekrutamentu iha ministériu balu ne’ebé mak sei kontinua ho tendénsia ida-ne’e mak bele ameasa bá kategoria saláriu vensimentu iha ministériu balu iha fin do anu to’o Dezembru iha kontextu ida-ne’e mak Ministra Finansa hasai deklrasaun ida-ne’e to’o sai diskusaun públiku,” Aderito da Costa Hugo haktuir.

Jornalista: Leopoldina De Carvalho/Zita Menezes