Luta Hamutuk Sujere Bá Ukun Nain Sira Demite Predator Seksuál Sira iha Instituisaun Estadu

Hatutan.com, (31 Jullu 2024), Díli – Diretór Ezekutivu Luta Hamutuk, José Alves da Costa, sujere ba makaer ukun sira ka ukun na’in-sira atu demite ka  hasai tiha ema sira kakutak pornografia ka predator seksuál sira ne’ebé aproveita podér iha instituisaun públiku hodi pratika sira-nia atitude laiha moral ne’e.  

Lee Mós: JSMP Nota Vítima Asédiu Seksuál Balun Laiha Lian Tanba Ta’uk Lakon Servisu

Diretór ezekutivu Luta Hamutuk, José Alves da Costa. Foto/Lazaro Pereira Quefi

José Alves da Costa  hateten, kestaun asédiu seksuál agora dadaluk la’o malorek iha  Timor-Leste hanesan iha fatin públiku, liuliu iha instituisaun públiku sira tanba ema sira ne’ebé mak komete ne’e la’ós maioria hirak ne’ebé iha podér.

“Ema sira ne’ebe kaer podér ne’e iha nia funsaun katak atu serbí rai ida ne’e no povu ida ne’e. La’ós utiliza podér sira ne’e hodi bele goza atu halo hasoru maluk feto sira hanesan staff ba sira,” Diretór ezekutivu Luta Hamutuk, José Alves da Costa hateten bá Hatutan.com iha nia edifísiu Faról, Díli, foin lalais ne’e.

Asédiu seksuál ne’ebé daudaun ne’e sai viral ne’ebé pratika husi Diretór Ezekutivu (DE) iha instituisaun Estadu ida iha Timor-Leste,   José Alves da Costa, konsidera ida-ne’e tama kategoria hanesan virus ida maibé nia  sujere ba emboot sira katak tenke hasai kakutak pornografia sira ne’e iha instituisaun públiku sira tanba instituisaun públiku la’ós sai instituisaun prostituisaun.

Tuir informasaun husi Luta Hamutuk katak, iha tinan kotuk akontese hanesan ne’e ema lori nia família sira ba asalta instituisaun públiku balu tanba problema asédiu seksuál ne’e duni no agora daudauk akontese dala-ida tan hahalok sira hanesan ne’e bele dehan katak moralmente iha Timor-Leste ne’e tun tanba la dignifika maluk sira seluk moris maske sira-nia podér ne’e ki’ik.

Iha lei Komisaun Funsaun Públiku iha Artigu 171° kona-bá koasaun seksuál konjuga Artigu 179° kona-bá abuzu seksuál bá ema ne’ebé labele reziste.

“Instituisaun públiku ne’e Estadu  harii ho objetivu atu hadi’a povu ida ne’e nia moris ho fleksibilidade. Maibé, ita haree saida mak akontese ema sira ne’ebe mak kaer podér ne’e kuaze viola sira nia kompeténsia no devér tanba asédiu seksuál ne’e akontese dala barak ona iha instituisaun públiku,” José Alves da Costa dehan.

Dala-barak kazu sira ne’e barak mak taka tanba maluk- feton sira ne’ebe mak servisu iha instituisaun públiku no privadu sira sente ki’ik tanba ne’e sira la iha kbiit atu hato’o ka revolta asaun asédiu seksuál ne’ebe mak superior sira  ka maluk mane sira iha servisu fatin halo ba sira maske hahalok sira ne’e ho presaun ba psikolojia.

Luta Hamutuk  apresia tebes ba alin feto ida ne’ebe mak brani foti lia iha públiku no hato’o keixa bá FOKUPERS, JU,S ho PDHJ kona-bá aktu asédiu seksuál ne’ebé nia superiór halo bá nia.

“Ita espera katak feto sei brani hanesan ne’e. Atu nivel edukasaun bele ki’ik, kargu bele ki’ik maibé isin-lolon ne’e la’ós atu fó ba ida atu kaer.. Ha’u atu dehan ba maluk-feto sira katak labele ta’uk, bele lakon servisu, maibé ita nia dignidade umanu ne’e labele lakon. Dignidade ne’e iha ita nia isin-lolon ne’e rasik,” nia afirma.

Luta Hamutuk husu ba inan-feton sira ne’ebe servisu iha instituisaun hotu-hotu tenke iha atensaun atu kuidadu an nafatin ba isin-lolon no bainhira se mak hetan violasaun ba asédiu seksuál labele ta’uk tenke hato’o keixa atu evita hahalok at sira ne’e.

Luta Hamutuk husu nafatin ba PDHJ, FOKUPERS  no JU,S atu fó nafatin asisténsia atu feto-maluk sira bele iha forsa hodi defende sira nia an iha kualkér tempu no mós próteze sira-nia isin lolon iha tentasaun abuzu seksuál sira hotu.

Lee Mós: DE iha Ajénsia Estadu Ida Komete Asédiu Seksuál, Hahú Husi Hasé Bonita Loos, Telefone Husu Hasoru iha Otél To’o Konvida Viajen bá Bali

Jornalista Estajiáriu : Lazaro Pereira Quefi