Komisaun E Identifika Projetu Emerjénsia Balun Atrazu

Hatutan.com, (10 Outubru 2024) Díli– Komisaun E Parlamentu Nasionál ne’ebé trata asuntu infra-estrutura, liuhosi sira-nia fiskalizasaun identifika projetu emerjénsia barak iha Díli laran la’o atrazu.

Lee Mós: Komisaun F Deskobre Menus Rekursu Umanu no Laiha Ambulánsia iha Viqueque ho Aileu

Projetu Reabilitasaun Estrada Aimutin, Díli. Foto/Dok. Tome da Silva

Prezidente Komisaun E PN, Marcos Xavier, informa   semana hirak liubá komisaun E bá halo fisklalizasaun iha Dilí laran hodi haree obra infra-estrutura ne’ebé mak la’o  hela,  nune’e  sira identifika projetu emerjénsia iha Dilí laran  kuazé 80%,  100% maibé iha mós projeitu emerjénsia balu ne’ebé mak la’o lentu hela.

Projetu ho karater emerjénsia la’o atrazu ka lentu mak hanesan  reabilitasaun estrada iha Ai-Mutin,  Delta 1, Delta 2  ne’e  atu finaliza  hotu tiha ona, maibé ida Ai-Mutin  kompañia ida Dili United  halo ne’e lentu tebe-tebes,],.”Dehan Deputadu Marcos Xavier iha PN foin lalais.

Membru Bankada CNRT ne’e mós haltuir dedpois  komisaun E halo fiskalizasaun iha ne’ebá  sira rekomenda kedas bá  Ministru Obras Públiku (MOP) atu tau matan  beibeik hodi aselera obra emerjénsia sira ne’e.

Maské konstrusaun ne’e la’o lentu, maibé bazeia bá komisaun E nia fiskalizasaun  sira haree  iha terrenu nota katak ekipamentu ne’e sufisienéte,  maibé  iha  pontu fraku ne’e mai husi enjiñeiru  sira.

“Tekniku sira fraku tanba kuandu sira ke’e tiha iha fatin iha, depois husik tiha bá  fali fatin seluk, no ha’u mós la hatene sira mak hetan projetu barak liu karik.  Maibé Ita hein kataák   IX Governu nia Mandatu atu remata Dezenvolvimentu sei la’o iha Timor laran tomak,” Nia Tenik.

Nia  mós hateten katák ponte Kasnafar, tuir  mandatu VIII Governu konstitusionál prevé millaun $9 resin,  maibé depois mandatu IX Governu verifika BoQ ho dezeña sira ne’e  redúz tiha millaun $3 no garantia katák  fulan-Outubru ne’e nia laran sei finaliza konstrusaun referé.

Iha parte seluk Deputadu Bankada FRETILIN Antoninho Bianco haktuir projetu emérjensia signfika katák kompañia ne’e tenke aselera lalais, hodi nune’e, bele fasilita komunidade sira, sé projeitu emérjensia mak durasaun tinan ida rua ne’e la’ós emerjénsia ida.

“Tuir lei aprovizionamentu tenke halo konkursu internasionál no nasionál, atu nune’e, ema sira ne’ebé iha kapasidade ekipamentu no orsamentu sufisiente mak manan no garante  obra ne’e iha kualidade órgaun no mós aselera lalais,” Nia haktuir.

Jornalista : Zita Menezes