Tribunál Absolve Membru PNTL Na’in-Tolu Ba Kazu José Bernardo Nia Mate

Hatutan.com, (16 Jullu 2025), Díli—Tribunál Judisiál Primeira Instánsia Díli (TJPID) liuhusi Juis prosesu José Escurial, Kuarta (16/07/2025), foti  desizaun hodi absolve totál arguidu membru PNTL na’in-tolu ho inisiál  AAG, TP no TV husi krime sikuestru ne’ebé Ministeriu Públiku akuza iha kazu José Bernardino nia mate ho kondisaun tai iha kakorok iha sela Detensaun Polísia Munisípiu Díli.

Lee Mós: Kazu José Bernardo Mate iha Sela Polísia, MP Alega Pena Prizaun Tinan-Lima Bá Membru PNTL Na’in-Tolu

Matebian José Bernardo Soares. Foto/Ilustrasaun

Tribunál iha nia desizaun e fundamenta katak, razaun Tribuná absolve arguidu na’in-tolu husi krime sikuestru, tanba hafoin Tribunál halo tiha verifikasaun ba produsaun iha prosesu julgamentu ba kazu José Bernardo nian mate, durante julgamentu arguidu na’in-tolu nia deklarasaun no sasin sir- nia deklarasaun ne’ebé aprezenta iha faze produsaun prova Tribunál Kolletivu nia haree katak faktu la aprovadu membru PNTL na’i- tolu ne’e envolve iha krime sikuestru.

“Hafoin prosesu sira ne’e la’o durante tinan barak nia laran, Tribunál halo julgamentu hahú husi faze produsaun prova ba kazu ida ne’e, nune’e ikus mai juis kolletivu deside julga unanimidade inprosidente no la aprovadu akuzasaun Ministeriu Públiku nian hodi absolve arguidu na’in-tolu husi krime sikuestru ne’ebé Ministeriu Públiku akuza ba arguidu na’in-tolu,” Juiz José Escurial deklara  iha sala julgamentu.

Tribunál  iha nia  desizaun katak, durante atuasaun ne’ebé mak arguidu sira halo bá José Bernardo ne’e di’ak loos no tuir prosedimentu legál artigu 52 no 53 alinea 1 husi Kódigu Prosesu Penál Timor-Leste.

Tribunál  konsidera arguidu AAG nia atuasaun ne’e tuir prosedimentu legál artigu 52 no 53 tanba momentu ne’ebá simu keixa husi matebian Gaudencio nia bin Verdiana katak nia alin Gaudencio hetan baku husi José Bernardo. Nune’e, momentu ne’ebá nia simu no rejista kazu ida ne’e no momentu ne’ebá mós tuir prosedimentu katak nia hetan autorizaun hodi kontinua prosesu ne’e.

Hafoin arguidu AAG simu tiha keixa nia bá kedan ospitál hodi haree Gaudencio nia kondisaun no faktu provadu katak momentu ne’ebá Gaudencio iha kondisaun grave duni, nune’e arguidu ba iha José Bernardo uma hodi foti José Bernardo hodi ba halo identifikasaun.

Hafoin foti tiha José Bernardo arguidu mós kontaktu kedan Ministeriu Públiku no arguidu AAG akompaña husi arguidu TP lori José Bernardo ba iha sela detensaun   hosi kumpri  oras 12.

Arguidu  TP molok lori José Bernardo bá entrega arguidu TV iha sela detensaun  oras 12 nia laran, argudu asina priense lista identifikasaun nian no lori entrega José Bernardo ba arguidu TV hodi tau nia iha koridór besik sela detensaun nian. Maibé la lemite José Bernardo nia liberdade iha fatin, tanba ne’e arguidu sira-nia atuasaun momentu di’ak no tuir prosedimentu legál no laiha detensaun ilegál ne’ebé ita boot sira prátika no laiha krime sikuestru.

Iha Tribunál  nia funaeamenta bá desizaun ikus ne’e katak  iha kazu ida-ne’e tuir relatóriu Forensiku nian hateten laiha ema ruma mak halo asaun bá José Bernardo hodi tau tali iha nia kakorok hodi rasta,  maibé iha relatoriu Forensiku ne’e  hatudu katak bá iha kazu José Bernardo nia mate ne’e suisida.

Tribunál halo apreesaun katak ba kazu ida ne’e Trubunál la haree iha sikuestru iha ne’e no bá kazu ida ne’e tuir duni estatutu prosedimentu,  José Bernardo momentu ne’ebá sei priense hela identifikasaun oras  12 no arguidu sira la halo detensaun ba nia tanba ne’e laiha detensaun ilegál iha prosesu ida ne’e no laiha krime sikuestru iha ne’e.

 Tribunál mós halo apresiasaun katak la aprovadu arguidu sira halo violasaun ba Kódigu Prosesu Penál artigu 52 no 53 hodi tanba momentu ne’e arguidu sira sei halo identifikasaun no tau José iha sela detensaun  durante oras 12 nia laran.

 Tuir estatutu prosiál momentu ne’eba posivel bele seidauk konsidera José Bernardo nu’udar arguidu detidu no suspeitu detidu no laiha konsikuensia kriminál, maibé Trubunál haree katak ba kazu ida-ne’e sei kontinua nafatin iha aktu prosesuál tanba ne’e momentu ne’e José Bernardo kualifikadu hanesan Suspeitu ne’ebé iha sela detensaun  duraten oras  nia laran, maibé la to’o  oras 12, oras hitu de’it  José Bernardo mate.

Tribunál konsidera  laiha detensaun ilegál ne’ebé  arguidu sira prátika iha atuasaun no Tribunál konsidera  di’ak no tuir estatutu prosesuál ho nune’e mak Tribunál deklara absolve arguidu husi krime sikuestru ne’ebé Ministeriu Públiku akuza ba arguidu sira.

Tribunál  mós husu bá Asistenste José Bernardo, Olivio Barros no Adelina de Araújo Meluc katak sei  la simu desizaun Trubunál Primeira Instansia Díli  bele sei rekore rekrusu ba Tribunál Rekursu.

Tuir observasaun  Hatutan.com nota katak  juiz Prosesu  José Escurial lee tiha desizaun finál kazu  José Bernardo nian, inan José  Bernardo, Regina la simu desizaun referida no halo baralla  iha sala julgamentu ho lian makas katak Trubunál busok ten, Trubunál bosok ten.

Iha leitura akordaun ne’e Tribunál komunika autoridade seguransa hodi fo seguransa masimu ba prosesu leitura akordaun ne’e. Nune’e durante prosesu lee desizaun ne’e laiha perturbasaun iha aredor Tribunál Judisiál Primeira Instánsia Díli.

Tuir observasaun  katak iha tuku 13:30 Polísia Nasionál Timor-Leste (PNTL),  hahú  halo ona seguransa iha resintu Tribunál Judisiál Primeira Isntánsia Díli, hodi asegura  prosesu ne’e labele mosu dezentendimentu no anarkizmu.

Asintente José Bernado Sei Hatama Rekursu kontra  Desizaun Tribunál

Hafoin remata  desizaun ikus bá kazu José Bernardo nia mate ne’e,   Asistente Olivio Barros halo kedas konferénsia imprensa    hodi afirma katak, asistente sira sei hamutuk ho família matebian José Bernardo    halo rekursu  hodi kontra desizaun tribunál  ne’ebé absolve arguidu na’in-tolu husi krime sikuestru.

“Ami familia matebiain  hanesan reprezentante asistente no mandatariu husi  asistente família matebian  ninian  sente susar tebes tanba  desizaun ne’ebé maka  Tribunál  Primeira Instánsia Díli hatuun no deside  katak,  absolve arguidu na’in-tolu  hosi    krime sikuistru,” Asistente Olivio Barros hateten.

Asistente sira bá José Bernardo fiar katak desizaun ida-ne’e  la refleta  saída maka akontese loloos no rezulta  ka  halakon José Bernarodo  ninia vida, tuir faktus ne’ebé maka aperzenta,  no mós iha tribunál, membru  PNTL ne’ebé  maka  halo kaputurasaun  bá matebian José Bernardo,  ne’e la tuir regra legál, ninia maneira kaer la tuir  tanba  la’ós iha situasaun  franglante delitu  laiha mandadu kapturasaun  ka mandadu detensaun.

.“Ami mós la komprende katak tanba sá maka tribunál la konsidera  asaun sira ne’e hotu,  nu’udar krime sikuestru, tanba  kaer  nia mós la tuir dalan  buat hotu ne’ebé maka  halo asaun hasoru ita nia   autoridade polisia, ida-ne’e  hotu tibunál bele konsidera  ida-ne’e la’ós  buat ne’ebé atu bele   priense krime sirkuestru ninan,” nia hateten.

Família no asistente husi matebian José Bernardo konsidera  katak desizaun ida-ne’e sei lori responsabidade justisa, la’ós de’it bá  nia ema ne’ebé maka  sira  hadomi, maibé  bá prinsipiu justisa no dingnidade humana.

Familia   hamutuk  ho   ekipa advogadu  sei haree didi’ak tribunál ninia hanoin  no konsidera opsaun  legál hotu-hotu ne’ebé  disponivel inklui   mós rekursu,   tanba sira mós  ko’alia ona ho parte ministériu públiku.

Nia kestiona, saída maka  esplikasaun husi tribunál  haree katak  ida-ne’e la tama iha krime sikuestru tanba bainhira sira halo detensaun buat hotu ne’e loos , maibé haree, situasaun loloos tuir deklarasaun hotu saida maka mosu iha tribunál durante  julgamentu nia laran,  sira hateten katak ida-ne’e sira atu  bá halo indentifikasaun .

“Tribunál mós esplika katak iha ne’ebá la’ós detensaun, tanba ne’e ami sente triste, maibé prontu ida-ne’e maka  tribunál  nia interpretasaun maka ne’e ami sei halo rekursu  ba iha kestaun ida-ne’e tanba interpretasaun  la devia hanesan ne’e, ita respeita  desizaun tribunál  nian maka ne’e, maibé lei fó garantia saida maka sira nia interpretasaun  agora dadaun ne’e ami mós rekore ida-ne’e  bá iha tribunál ida aas liu hodi bele heteten katak interpretasaun ne’e  laloos mukit tebes bá iha saida maka  indentifikasaun saida maka dentensaun saida maka prizaun,” Olivio Barros afirma.

Jornalista: Marcelino Tomae