Polítika
JSMP Konsidera PN Prátika Insulta Barak Liu Duké Prodús Lejizlasaun sira
Hatutan.com, (01 Jullu 2025), Díli—Programa Monitorizasaun Sistema Judisiál (JSMP-sigla ingles) observa katak durante VI lejizlativa Parlamentu Nasionál nian ne’ebé lidera husi Prezidente Parlamentu Nasionál, Maria Fernanda Lay, prátika insulta maka barak liu iha diskusaun sira iha plenária duké prodús lejizlasaun ka lei hodi implementa iha rai-laran.
Parlamentu Nasionál, Kinta (10/04/2025), aprová pedidu urjénsia mai husi Governu ba proposta Lei PPL nú.16/VI (2a) segundu altersaun nú. 25/2021 Dezembru lei organizasaun judisiáriu. Foto/Zita Menezes
Kondensadór JSMP bá Unidade Programa Observasaun Parlamentu Nasionál, José Parreira hateten, tinan kotuk no tinan ida-ne’e’, haree husi deputadu sira nia produtividade halo lei ualu maibé lei ualu ne’e balun sira halo alterasaun de’it.
Iha tinan 2025 foin halo lei haat, maibé haree katak parlamentu nasionál sira-nia inisiativa bá prodús lei ne’e menus, dala barak liu proposta lei mai husi Governu lori bá sira maka sira foin halo, diskusaun liu-husi komisaun, depois maka diskute hodi aprova bá lei.
“Buat ida ita haree katak deputadu sira dala barak ami observa iha sira-nia diskusaun ne’e ho liafuan sira ne’ebé barak liu maka insulta malu trata malu sura kole ba malu, nune’e haluhan tiha sira nia kna’ar loloos atu halo lei no halo desizaun polítika ida-ne’ebé produtivu,” Koordenadór JSMP bá Unidade Programa Observasaun Parlamentu Nasionál, José Parreira bá jornalista sira iha nia knaar fatin, Colmera, Díli Sesta (01/08/2025).
JSMP nia relatóriu sempre hato’o bá deputadu isra atu hala’o servisu tuir sira nia rejimentu lei númeru 15/2009 ne’ebé ko’alia kona-bá rejimentu parlamentu nasionál, regula klaru ona hodi regula deputadu sira bainhira iha plenária ka komisaun sira ne’e tenke kumpre rejimentu ida-ne’e.
Nia haktuir, deputadu sira tenke dignifika ka respeitu órgaun parlamentu ne’e rasik, tanba parlamentu nasionál la’ós fatin atu defende malu, trata malu, bele ko’alia ho espresaun hirus, maibé la bele hasai lia-fuan ka atitude atu baku malu, ne’e hanesan buat ida karik sira la iha étika no sira viola rasik rejimentu.
Tuir monitorizasaun JSMP katak, deputadu sira iha parlamentu nasionál servisu ladún foku bá lei sira ne’ebé ema hotu konsidera importante tebetebes, sira halo alterasaun bá lei barak maibé lei sira ne’e, iha prátika, realidade lei ne’e iha lamentasaun husi komunidade tanba halo diskriminasaun ka viola sidadaun sira nia direitu.
Nia hateten Ministru Justisa Sérgio da Costa Hornai prepara ezbosu bá alterasaun, tanba sira nia razaun ida katak sira hakarak ho lei ida kona-bá rejistu sivíl, iha lei tolu maka sira konsidera iha ligasaun bá malu maka iha lei Liberdade relijioza ne’e, rejistu sivíl ho alterasaun kódigu rejistu sivíl ne’e.
JSMP monitoriza katak, lei seluk ne’ebé parlamentu halo maka indultu komutasaun pena parlamentu revoga lalais lei anterior ne’e, atu halo lei foun ida hodi fó indultu bá membru Governu ne’ebé komete korrupsaun, tanba ne’e JSMP konsidera parlamentu nasionál halo buat ida tenke tuir polítika ne’ebé benefísiu liu bá sira duké ba interese ema hotu nian.
Iha tinan 2024 nia afirma, lei foun ne’ebé maka Parlamentu Nasionál prodús maka orsamentu jerál estadu, ne’e hanesan baibain ona kada tinan tenke halo hanesan ne’e, lei foun ida seluk ne’ebé sira halo maka prezidénsia protokolu estadu, ezersísiu direitu petisaun, maibé sira seluk ne’e halo de’it alterasaun, hanesan lei kona-bá komisaun anti-korrupsaun no halo alterasaun bá estatutu kombatente libertasaun nasionál, tanba lei ne’e iha tiha ona, no ida fali maka órgaun rezignadu husi membru parlamentu nasionál, lei baze bá edukasaun no lei baze bá ensinu superior nian, ida fali mak autorizasaun lejizlativa, matéria sira kona-bá fixa limitada bá relasaun servisu funsionáriu públiku nian.
Iha tinan 2025 nian tuir monitorizasaun JSMP katak, lei medida kona-bá tutela legalidade urbanizasaun, no halo lei rekrutamentu majistradu la’ós Timoroan, no lei enkuadramentu orsamentu jerál estadu jestaun finanseira.
JSMP haree katak halo lei ne’e importante, importante atu implementa iha rai-laran tanba konstituisaun ne’e jerál ka prinsípiu de’it, ne’ebé atu implementa buat ruma tenke presiza lei oan sira.
JSMP rekomenda bá Deputadu sira iha parlamentu tenke foku halo servisu, aleinde haree bá dependénsia tenke lee mós konstituisaun, hodi identifika previzaun sira husi konstituisaun ne’e, ida-ne’ebé maka sei falta presiza kria lei.
JSMP nia hanoin katak, konstituisaun ne’e presiza halo revizaun, tanba iha artigu balun la korresponde ho realidade Timor no la uza ona, hanesan kona-bá UNTAET, artigu sira ne’e la utiliza tiha ona maibé ate agora sei mantein iha konstituisaun RDTL, maibé ida-ne’e labele haree interese partidária, revizaun ne’e, partidu hotu ne’ebé hetan asentu iha parlamentu nasionál tenke konsensu hodi hasai tiha.
Jornalista: Marcelino Tomae