Xanana Apela Hakerek Istória 12 Novembru 1991 Fahe Bá Eskola Hotu

Hatutan.com, (12 Novembru 2025), Díli— Primeiru Ministru (PM), Kay Rala Xanana Gusmão, apela produs dokumentasaun no hakerek istória loron 12 Novembru 1991, hodi fahe iha eskola hotu iha  teritóriu laran tomak  atu garantia jerasaun foun kompriende di’ak bá  luta  no sakrifísiu povu Timor-Leste.

Lee Mós: Xanana Husu Joven Timoroan Hanorin Aan Kontribui Ba Povu Timor-Leste

PM Xanana partisipa iha komemorasaun tinan-34 masakre Santa Kruz iha semitériu Santa Kruz, Dili, 12 Novembru 2025. Foto/Marcelino Tomae

Durante diskursu iha serimonia komemorasaun tinan-34 masakre Santa Kruz, 12 Novembru 1991 iha resintu semitériu públiku Santa Kruz, Kuarta (12/11/2025), Primeiru-Ministru Kay Rala Xanana Gusmão, espresa nia kontente tanba foinsa’e   no joven sira barak partisipa iha selebrasaun loron 12 Novembru, hanesan sinál katak juventude Timor-Leste seidauk haluha istória luta no sakrifísiu povu.

“Loos duni dala-ruma ita selebra pur selebra de’it tanba ida-ne’e mak  ha’u sei husu bá Komisaun 12 Novembru  hakerek didi’ak instória ne’e hotu  hodi fahe  bá eskola sira iha teritóriu Timor tomak, tanba sé lae labarik sira no foinsa’e sira ne’ebé mai hotu iha ne’e hakarak kompriende,” PM Xanana hateten

Xanana mós konta momentu ne’ebé nia tuur hela iha sorin foin-sa’e sira no labarik sira husu nia kona-bá bandeira sira iha fatin serimonia.

“Ha’u tuur hela iha sorin ne’ebá, labarik feto rua iha ne’ebá husu bá ha’u tanbasá maka bandeira Portugál ne’e iha ne’e. Ida fali husi kotuk mai dehan, ‘Avó Nana, tanba saída mak iha bandeira FRETILIN no bandeira iha sorin ne’e saída?’ Ha’u dehan, UDT. Ohh nega,” PM Xanana konta.

Xefe Governu  ne’e hateten, istória 12 Novembru 1991 hanorin lisaun boot bá jestaun Timor-Leste nia jerasaun foun kona-bá unidá iha luta defende interese nasionál.

Nia afirma, joven sira ne’ebé luta bá uku  aan, sira hanorin bá ema hotu  kuandu  temi buat ruma, kona-bá interese nasionál la bele fahe malu bebeik, mezmu  ida-idak iha ninia hanoin,  ida-idak ninia hakarak.maibé kuandu temi interese nasionál hotu-hotu ténke hamutuk

Nia esplika,  lori Bandeira Portugál mai iha ne’e, tanba  Portugéza mós komprende inimigu sei la manán Timor,  tanba Povu tomak  hamriik hakarak defende ukun  aan, 

“Maibé sira mós komprende  katak  ita sei la duni inimigu  ita  la hetan kilat musan husi li’ur ho gerileiru sira nia brani oho inimigu maka foin ita kamptura kilat no kilat musan  hodi aumenta ita nia kbiit rejisite, ne’e signfika ita sei la duni inimigu,”  dehan nia.

Nia afirma, ho ida-ne’e maka lori Bandeira Portugál nia mai  atu fó hanoin bá mundu katak  tuir ONU ninian, no  tuir direiru internasionál   Timor-Leste  iha direitu bá uku aan .

Xefe Governu  haktuir  tan katak iha fulan ida-ne’e, Timor-Leste selebra  tinan 50  husi Proklamasaun Independénsia Unilateral, fundadór sira balun ne’ebé moris iha tinan ne’e haree Timor-Leste bá mundu.

Nia subliña, iha tinan 1975, ema seidauk funu, maibé haree inimigu sira husi fronteira sente katak Timor proklama unilateralmente RDTL hodi defende direitu atu uku aan. Ne’e inklui data 28 Novembru no 7 Dezembru,  sira invade Timor-Leste iha Díli.

Nia afirma,  Proklamasaun Unilaterál ne’e la rekoñesidu iha mundu,  ho ida-ne’e maka joven sira ne’ebé mai hal0 manifestasaun husi Motael to’o iha ne’e  sira ezije bá mundu bá ONU katak tuir direitu internasionál  Timor sei iha kolonia, iha  diskolonializasaun  nia prosesu iha Portugés nia okos. Tanba ida-ne’e maka ezjze mós bá Portugál atu hamrik  hodi defende  Timor nia direitu,

 Nia dehan, tanba FRETILIN ho UDT, partidu rua-ne’ebé haketak aan tuir ideolojia tuir politiku tuir buat sira ne’e hotu, maibé atu defende uku aan, joven sira husi 12 Novembru hanorin  líder hotu-hotu  la’o hamutuk.

Nia argumenta katak, interese Nasionál aas liu interese kada partidu ema ida nian, kada partidu bele hanoin dehan atu  halo halo hanesan ne’e, halo hanesan ne’ebá, maibé buat ne’ebé o nia direitu  o  nia dever, mais kuandu bá interese nasionál hotu-hotu  hamtuk defende hamtuk.

“Ida-ne’e maka fó sentidu bá ita nia komemorasaun hanesan ne’e ,tanba ne’e husu bá ita hotu atu halo reflesaun didi’ak , liu-liu ohin mós ha’u husu ona  komisaun komite 12 Novembru  hakerek bá no haruka to’o iha eskola sira, mais hakerek de’it la’ós mai ema oho, Espiritu mai husi manifestasaun niian, objetivu  manifestasaun ne’e ninian, lisaun husi manifestaasun ne’e ninian  to’o ohin no bá loron ikus mai,” Xanana hateten.

Jornalista: Marcelino Tomae