Funu Médiu Oriente, MCI Inisia Diálogu ho Importadór Sira Kria Kondisaun

Hatutan.com, (19 Marsu 2026), Díli-Ministru Komérsiu no Industria (MCI-sigla portugues), Filipus  Nino Pereira, insia diálogu ho kompañia importadór sira hodi prepara kondisaun no   hahú ho poupansa antisipa krizi  ekonomia mundiál no presu konvustível sa’e maka’ás iha merkadu global.

Diálogu MCI ho importadór sira atu antesipa senariu sira hodi enfrenta konsekuensia funu iha médiu oriente. Imajen/Juvinal Cabral dos Santos

Liu husi diálogu ne’ebé hala’o iha salaun MCI, Ministru Filipus  Nino Pereira, hateten, mundu ohin loron enfrenta hela realidade ida ne’ebé hamosu tensaun iha polítika iha médiu oriente.

Uluk mós iha funu Ukránia ho Rúsia ne’ebé nia konsekuensia ekonomia afeta mós mai Timor-Leste.  Tanba esperensia sira-ne’e, maka ho funu iha médiu oriente, Estadus Unidus Amérika-Israel ho Iraun, tenke hanoin ona halo poupansa  tanba haree husi funu ne’e hatudu impaktu krize ba enerjia no mós krize ai-han mundiál.

Iha reuniaun Konsellu Ministru, Kuarta (18/03/2026),  membru governu barak aprezenta ona situasaun ida-ne’e mai husi Ministru Koordenador hahú introdus preparasaun bainhira enfrenta situasaun ekonomia mundiál, inklui Ministru Rekursu Minerais nian aprezenta presu komvustível iha estasaun kombustível sira hatudu presu mudansa.

“Ne’ebé ita tenke prepara mós kondisaun balun mak ita hakarak envolve direta ita ninia setór privadu hanesan distribuidór no importadór ba kombustível   no ai-han nian atu hahú poupansa,” Ministru Filipus Nino Pereira hatutan.

Husi ekipa regulasaun komersiál halo ona mós observasun ba iha estasaun konbustível hahú husi fulan-Janeiru to’o iha fulan-Marsu ne’e, hatudu duni mudansa presu nian, la signifika karik iha Singapura no Indonézia inklui nasaun Ázia sira seluk hanesan Bangladesh, Pakistaun nia presu konvustivel mós sa’e no iha Timor-Leste nia diferensia mak sentavu 2 to’o sentavu 5.

“Ha’u foti ezemplu hanesan iha Estasaun kombustível  Borala iha Comoro  nian iha fulan-Janeiru presu gazolina US$1.10 sentavu, gazoleu US$1.22 sentavus kada listru no iha fulan-Fevereiru mantein presu, iha fulan-Marsu ne’e sa’e gazoliña US$1.23 sentavu, gazoleu US$1.40 sentavu,” Ministru Komersiu Industria haktuir.

Nia konsidera presu konbustível nia margen ne’e la boot provizoriu iha kapitál Díli maibé seidauk haree iha munisípiu sira seluk.

Nia afirma, observasun iha Kreativ Furak fós beruang merah saku ida 20kg US$9.00 konsidera presu normál importa husi nasaun Índia nia stock iha 151.572 kikograma hale’u tonelada 15.

Nia dehan, ko’alia bei-beik katak governu ho setór privadu parseiru ne’ebé mak importante, parseiru estratéjiku kontinua nafatin  aposta ba iha dezenvolvimentu ekonomia nasaun ida-ne’e .

Iha fatin hanesan Marciana Muliati Zaka, Assistente Maneger Kompañia Kreativ Furak,  sira-nia estoke foos to’o orseik iha saku 273.785, ba fós 20kg no 25kg konta 13.000 tonelada ho ami nia fós presu nafatin hanesan semana rua liu ba ne’ebé ami fó ba MCI ida 20kg ne’e US$8.60 sentavu to’o US$9.00 no iha fós 25kg ne’e US$11.25 sentavus to’o US$11.50 sentavu,” Marciana Muliati Zaka informa.

Nia afirma tan, kona-ba aumenta 0,25 sentavu ba nia mina tein nian iha kompañia tanba konvustível nia presu aumenta nune’e mós sira nia traballador rasik mak sobu husi Portu Tibar mak lori fali mai automatika razaun ida ne’e mak aumenta presu.

“Dadauk ne’e freecost sira dehan mudansa iha presu, informasaun ne’ebé ami simu hahú husi fulan-Abríl  aumenta presu maibé diferente presu ne’e ami seidauk rona klaru didiak dala ruma loron hira tan sira sei fó presu hira,” nia informa.

Nia sujeere bá governu kona-ba tensaun polítika ne’ebé agora daudaun hotu-hotu hasoru kona-ba funu ne’e, ezemplu konbustivel iha ita nia rai sa’e ne’e afeita ba nesesidade bázika sira ne’ebé fa’an.

Husi inisiu fulan Fevereiru to’o Marsu nian, ANP observa gazoliña nia as liu mak US$1.30 sentavu, gazoleu iha US$1.40 sentavu kada litru , totál estasaun konbustível iha teritóriu hamutuk 84, no kada loron nafatin kontrola liu husi kontaktu hodi husu tuir presu konbustivel iha estasaun sira ne’e.

ANP nia observasun diaria deteta iha Munisípiu Bobonaro mak folin gazolina as liu no Oe-cusse  portantu iha Díli gazoliña US$1.20, gazoleu US$1.36, stock konbustível ne’e bele prezerva to’o fulan rua ka tolu.

Partisipa iha sorumutu ne’e kompania importador sira mak Perisos, Kreativ Furak, Pertamina Internasionál Timor (PITSA), Alfa, no seluk tan.

Jornalista: Juvinal Cabral dos Santos