Nasionál
Tribunál Rekursu Dekreta Lei Halakon Pensaun Vitalisia Konstituisionál
Hatutuan.com, (27 Marsu 2026), Díli– Tribunál Rekursu hasai ona akórdaun iha loron 26 fulan-Marsu 2026, hodi dekreta Lei halakon pensaun mensal vitalisia konstitusionál.
Tribunal Rekursu. Foto/Mapio.net 2004.
Lei halakon pensaun vitálisa ne’e vigora ho karater retroativu, ho nune’e, eis-titulár órgaun soberanu sira, hanesan eis prezidente Repúblika, eis-Prezidente Parlamentu Nasionál ho nia membru sira, eis-Prezidente Tribunál Rekursu sira no eis-membru Governu sira, la iha ona direitu ba remunrasaun pensaun mensál vitalisia.
Akordaun desizaun Tribunál Rekursu nian ne’e deside koletivamente husi juis koletiva sira hanesan juis Jacinta Correia da Costa (relatór), Duarte Tilman Soares, no António Helder do Carmo, hodi deklara inkonstitusionál, tanba violasaun ba prinsípiu igualdade ne’ebé konsagra iha Artigu 16, alínea 1, Konstituisaun Repúblika Demokrátika Timor-Leste, alínea 3 Artigu Lei No. 7/2025 ne’ebé estipula katak laiha kompensasaun ne’ebé tenke selu ba terminasaun kontratu ka benefísiu sira.
Iha nia razaun, Tribunál subliña katak terminasaun imediata lahó kompensasaun ruma ka tranzisaun razoavel konstitui medida arbitrária ida ne’ebé la konsidera prinsípiu kontratuál sira no direitu ba igualdade. Nune’e, maski revogasaun ba pensaun vitalísia no benefísiu sira seluk (hanesan rezidénsia ofisiál, veíkulu servisu, kondutór, eskoltu, no apoiu lojístiku sira seluk) vigora nafatin, benefisiáriu sira tenke hetan garantia ba kompensasaun adekuada, tuir rejime aplikavel no prinsípiu konstitusionál sira.
Desizaun ida-ne’e tuir aprovasaun hosi Parlamentu Nasionál ba Lei Nú. 7/2025, ne’ebé revoga ho retroativu provizaun legál sira ne’ebé fó pensaun vitalísia no priviléjiu sira seluk ba eis-titulár sira hosi órgaun soberania sira.
Lei halakon pensaun mensal vitalisia ne’e promulga hosi Prezidente Repúblika iha loron 29 fulan-setembru tinan 2025, hafoin hetan presaun maka’as hosi sosiedade sivíl no estudante sira, ne’ebé ezije atu hakotu benefísiu sira ne’ebé konsidera la hanesan no la sustentável ba kofre públika.
“Ho despaxu ne’e, Tribunál Rekursu halo balansu ba vontade lejislativa hodi halakon priviléjiu vida tomak ho nesesidade atu respeita direitu fundamentál no prinsípiu proporsionalidade. Pagamentu pensaun sira hapara, maibé eis-benefisiáriu sira sei iha direitu ba kompensasaun ne’ebé lejislatura ka Governu agora tenke define ho maneira ne’ebé justu no razoavel,”Hatutan.com sita iha pajina ofisiál tribunál rekursu iha loron, Sesta (27/03/2026).
Desizaun ne’e mós manda notifikasaun no publikasaun iha Jornál Ofisiál Uniaun nian, tuir Artigu 153 hosi Konstituisaun Federál.
Desizaun ida-ne’e reprezenta marku importante ida iha konsolidasaun estadu direitu iha Timor-Leste, hodi reforsa katak luta hasoru dezigualdade sira labele viola desproporsionalmente prinsípiu konstitusionál sira kona-ba ekuidade no protesaun ba direitu sira ne’ebé hetan ona.
Desizaun Tribunál Rekursu nian, prosesu sira kona-ba revizaun ba konstitusionalidade Lei No. 7/2025, loron 26 fulan-Marsu tinan 2026.
Jornalista : Zita Menezes