Defeza & Seguransa
Forsa Armada Portugál Kontinua Apoia F-FDTL ba Formasaun Téknika Militár
Hatutan.com, (18 Agostu 2022), Díli—Forsa Armada Portugál kontinua fó apoiu ba Instituisaun FALINTIL Forsa Defeza Timor Leste (F-FDTL) kona-bá formasaun téknika militár iha aspeitu barak.
Xefe Estadu Maiór Jenerál F-FDTL, Tenente Jenerál Domingos Raúl “Falur Rate Laek” ho Tenente Jenerál Forsa Armada Portugál, Almirante António Silva Ribeiro, ko’alia kle’an kona-bá formasaun téknika militár iha Kuartél Jenerál, Fatuhada-Díli, Kinta (18/08/2022).
Xefe Estadu Maiór Jenerál F-FDTL, Tenente Jenerál Domingos Raúl “Falur Rate Laek” ho Tenente Jenerál Forsa Armada Portugál, Almirante António Silva Ribeiro, ko’alia kle’an kona-bá asuntu ne’e iha Kuartél Jenerál, Fatuhada-Díli, Kinta (18/08/2022).
Lee Mós: Membru F-FDTL 27 Hetan Promosaun Diviza
“Ami ko’alia pontu barak, kooperasaun téknika militár, iha nível barak, nível formasaun no treinu, investimentu iha língua Portugeza, saúde militár no apoiu populasaun. Ida-ne’e, sira iha modelu foun ida ne’ebé sira iha Guiné Bissau no ami fiar katak sei halo iha Timor, sei fó asesoria ba forsa aérea,” Tenente Jenerál Domingos Raúl “Falur Rate Laek” hateten.
Falur Rate Laek hateten, iha luta libertasaun nasionál TL nian, Portugál fó ninia asaun impulse hanesan fó-sai opiniaun públika ba internasionál, hodi apoia povu TL nia kazu ba auto-determinasaun independénsia.
Apoia hirak-ne’e, hanesan fó forsa liután atu governu Portugál halo ninia ofensiva diplomátika, depois bele hetan ninia objetivu ba ukun rasik an.
Hahú kedan iha 2012, péritu sira hosi forsa aérea Portugál nian, sira mak halo levantamentu ida kona-bá kriasaun forsa aérea iha TL.
“Buat sira ne’e, ita presiza sira nia ajuda barak liu. Ne’ebé, sira apoia iha área hothotu. Apoiu sira ne’e, balun halo ona, agora halo nafatin no ba nafatin de’it liu hosi formasaun iha ne’e, iha Portugál no formasaun distánsia,” Falur Rate Laek, hateten.
Iha fatin hanesan, Komandante Forsa Komponente Navál Porrugál, Tenente Jenerál Almirante António Silva Ribeiro hateten, kooperasaun ida ne’e iha ábmitu dominasaun defeza nian, ne’ebé mak foka kona-bá programa sira ba kuadru nian.
Programa kuadru sira ne’e mak hanesan, hakarak fó assesoria ba iha nível Estadu maiór nian, depois asaun konkreta sira ba iha kapasitasaun, kona-bá formasaun iha eskola sira ne’ebé mak F-FDTL iha.
Almirante António Silva Ribeiro konsidera tinan ida-ne’e iha signifikadu ida ne’ebé boot tebes, tanba militár sira timoroan, konvida nia atu partisipa iha loron importante maka 20 Agostu, ba aniversáriu FALINTIL nian.
“Ida ne’e hanesan aspeitu ida ne’ebé mai atu justifika durante tinan ida ona, iha ha’u nia prezensa. Maibé, ha’u aproveita katak, vizita ida-ne’e mós atu bele servisu ho Xefe Estadu Maiór Jenerál Forsa Armadas, kona-bá asuntu sira ba domíniu kooperasaun defeza nian, entre forsas armadas Portugál nian, no forsas F-FDTL nian,” nia hateten.
La’ós ne’e de’it, liuhosi esperiénsia no lisaun sira ne’ebé forsa nasaun rua ne’e iha, oras-ne’e mós halo diskusaun no análiza, oinsá mak asaun sira ba kooperasaun nian mak foin lalais ne’e halo, atu bele fó liután sira nia perspetiva kona-bá posibilidade sira oinsá mak bele aprofunda, mellora no halo diversifikasaun liután ba asaun kooperasaun sira ne’e iha futuru.
Buat ne’ebé sei sai dezafiu boot iha oin maka, kapasitasaun. Ezemplu, iha área autoridade marítima nian oras-ne’e, Portugál iha ona ekipa asesória konjunta ida hodi koolabora ho Komponente Navál.
Koolaborasaun sira ne’e ho sentidu ida katak, atu denzenvolve kapasidade, kompeténsia no koñesimentu sira ne’ebé mak sei permite iha estrutura komponente autoridade marítima F-FDTL nian.
Kooperasaun sira-ne’e, haree liu ba programa sira ne’ebé mak sei dezenvolve kuadru sira, maibé presiza deside liuhosi Ministériu Defeza nasaun rua nian, depois mak forsa armada sira halo ninia servisu iha nível tékniku, liu-liu iha sentidu atu operasionaliza objetivu sira ne’ebé mak define ona hosi nível polítiku sira.
Forsa Armada Portugál mós planeia ona, atu apoia militár timoroan sira oinsá mak bele apoia di’ak liután seguransa iha misaun pás nian.
Jornalista: Rogério Pereira Cárceres