Kazu Ró Haksolok La Komplikadu Ona no Sei Lori ba Tribunál

Hatutan.com, (16 Maiu 2026),Díli— Iha inisiu invertigasaun ba kazu Ró Hakolok komplikadu oituan, maibé hafoin tinan ida Prokuradór Jerál Repúblika, Nelson de Carvalho asume nia knar no komisaun inkériu ba kazu ró Haksolok halo nia servisu, inklui simu rezultadu auditóriu internasionál ba Ró Haksolok fó garante katak kazu ne’e la komplikadu ona.

Lee Mós: Governu Sei Haruka Dokumentu Legál ba PGR Hodi Hahú Halo Investigasaun Ba Ró Haksolok-Aviaun Twin Otter

Ró Haksolok. Foto/dok.ZEESM TL

“Ne’e ita hotu rasik rona, saída maka  ita nia avo Nana (Xanana) hanesan primeiru Ministru ko’alia, klaru dokumentu kona-bá ró Haksolok iha ona ami nia liman, maibé ha’u  atu dehan saída bá ita boot sira, klaru prosesu ida-ne’e iha komplesidade, maibé ekipa ida-ne’e kria hotu tiha ona,  dezde ha’u simu tomada pose, 13 Maiu 2025, ekipa ida-ne’e halo ona nia servisu, ne’ebé kazu ne’e la komplikadu ona,” PGR Nelson de Carvalho informa hodi responde jornalista sira, Kinta foin lalais ne’e.

Prokuradór Jerál Repúblika (PGR-sigla portugés), Neslson de Carvalho hateten, relatóriu husi Governu  kona-bá Ró Haksolok  iha ona Ministériu Públiku nia liman no husi ekipa  auditóriu internasionál termina tiha ona,  maske prosesu ne’e kleur tanba iha kazu balun nia prosesu  ne’ebé kaduka tiha ona ka preskrisaun tiha ona,  mais balu sei moris hodi  kontinua nafatin.

Tuir nia katak  kazu Ró Haksolok la komolikadu ona, tanba dalan Ministériu Públiku komesa  loke ona  to’o  ona iha dalan klaran, atu to’o finál ona, tanba ne’e PGR garantia prosesu bá kazu Ró Haksolok ne’e sei lori tribunál.

Fó hanoin fali katak  Tribunál Kontas deskobre  iha nia auditória  katak, hosi  tinan 2014 to’o 2018, Timor-Leste gasta ona millaun 24,5 USD bá konstrusaun Ró Haksolok.

Haktuir relatoriu Tribunál Kontas bá Rejiaun Administrativu Espesiál Oé-Coisse Ambeno (RAEOA) ho total pajina 50 realiza bazeia bá autoria entre tinan 2016 to’o 2018, ne’ebe sita ho detallu polemiku Ró Haksolok ne’ebé to’o agora seidauk finaliza.

Iha projetu ida-ne’e, assina ona pelu menus kontratu 23, markadu no akordu, hodi halo ona pagamentu ho valor millaun 24,5 USD ka porsentu 94,1 hosi RAEOA durante tinan lima nia laran.

Iha fatura ne’e inklui mós pagamentu kuaze millaun 1,1 USD bá Institutu Soldadura no Kualidade (ISQ), millaun 1,44  USD bá Estaleiros Navais de Viana do Castelo no rihun 154 USD bá Luis Pite, identifikadu hanesan reprezentante kompaña.

Notísia hosi Ajensia Lusa sita ne’e mós katak  iha relatoriu ne’e la haruka dokumentu ligadu ho despeza ne’ebé suporta hosi RAEOA bá prosesu ne’ebé relasiona ho ró Haksolok entre tinan 2019 – 2021.

Ró Haksolok hanesan projetu ne’ebe polemiku liu iha tinan ikus ne’e, hodi hamosu debate no kritika forte bá Mari Alkatiri ne’ebé hanesan primeiru prezidente RAEOA.

Kamara Kontas aponta falla desizaun iha fulan-Agostu tinan 2014, hodi ajudika direta konstrusaun bá Atlantic Eagle, tanba razaun sira deskoñese no prosesu ida-ne’e karakteriza hanesan falta transparánsia no la iha ema ida mak assume responsailidade.

Kontratu bá konstrusaun Ró Haksolok ho Atlantic Eagle asina iha fulan-Setembru tinan 2014 no komesa iha tinan 2015, maibé paradu tinan barak nia laran, hafoin empreza sofre bankorota.

Hafoin ne’e, Atlantic Eagle Shipbuilding aseita planu espesiál rekuperasaun no iha tinan 2021 Timor-Leste anunsia investimentu ho valor millaun 11,8 USD bá Estaleiru Naval hosi Mondeigu – EMN iha Figuiera da Foz no dadaun ne’e sosiu maioritariu hosi Atlantic Eagle Shipbuilding mak sosidade ne’ebe kria hosi RAEOA.

Jornalista: Marcelino Tomae