Bankada FRETILIN Husu Governu Rezolve Kestaun Naktuka La Hamosu Konflitu

Hatutan.com, (10 Marsu 2025), Díli– Bankada Parlamentár  FRETILIN, Segunda (10/03/2025), liu hosi  plenária husu IX Governu atu rezolve fronteira terestre entre Timor-Leste (TL) ho Repúblika Indonézia (RI) labele hamosu konflitu.

Lee Mós: Xanana ba Oé-Cusse husu Populasaun Hakmatek no Lalika Monu ba Propaganda sira iha Naktuka

Membru TNI na’in-tolu tama to’o Naktuka ho razaun dehan buka drone, 01 fulan-Agostu 2024. Foto/Dok.Espesiál

Membru Bankada FRETILIN, Lidia Norberta hateten delimitasaun entre nasaun rua ne’e hakotu iha Permanent Court of Arbitragen iha tinan 1914. Bazeia bá faktu istorikú sira ne’e maka, iha tempu okupasaun Indonézia nian difini fronteira entre provinsia rua; Nusa Tengara Timur (NTT) no Timor-Timur iha tinan 1993 formaliza no ofisializa liña fronteira provinsia rua ne’e tuir pilar ne’ebe mak Portugál ho Olanda estabelese.

Ida ne’e hatudu mós katák Indonézia kumpre ka halo tuir prinsipíu husi direitu internasionál nian Uti Possidetis Juris ne’ebé determina katák nasaun sira foin ukun aan husi colonialista sira, mantein nafatin fronteira hanesan sira sei kolonizadu hela ne’e.

“Istória Portugés no Olande hatudu katák rai Naktuka laiha disputa, tamba ne’e, ami husu bá IX Governu atu bele rezolve fronteira terestre entre Timor Leste ho Indonézia labele hamosu konflitu no rezolve tuir istória, sosiokutural, antropologia, no dokumentu sira ne’ebé mak Portugal ho Holanda husik hela,” Deputada Lidia Norberta haktuir Deklarasaun Politiká Bankada  FRETILIN.

Nia hateten problema fronteira ne’e problema nasionál tanba afeta bá soberánia Timor-Leste nian, tuir loloos ekipa negosiadór antes halo dezisaun hodi deside lina fronterira rai maran ho Indonézia. ekipa negosiador iha obrigasaun  tenke konsulta lidér istóriku sira, lider nasional, igreja, sosiédade sivíl, akadémista sira.

Iha loron  01 fulan -Fevereiru 2024, Primeiru-Ministru Xanana Gusmão rasik bá halo dialogu ho komunidade Naktuka hodi rona direita husi komunidade katák sira sei la husik sira nia rai ka toos ho natár bé eis milísia sira ne’ebé hela iha Oepoli- Indonézia atu mai okupa.

Komunidade Naktuka mós husu bá Governu no ekipa negosiadór sira atu kontinua defende pillar ne’ebe mak Portugál ho Olanda marka hela tiha ona hodi solusiona problema fronteira ne’e ho lalais no labele iha konflitu.

Bankada FRETILIN hakarak husu bá governu atu soluziona problema Naktuka no difini liña fronteira terrestre ho loloos tuir tratadu Portugál ho Olandia iha tinan 1904.

“Sé Indonézia lakohi tuir estadu Timor-Leste  bele rekore bá tribunál internasionl tanba kestaun  sobernia la haree ba nasaun kiik ka boot, riku ka kiak, maibé sei define  tuir lei nasionál no prinsipi direitu internasionál sira,” Nia tenik.

Iha fatin hanesan Vise-Ministru Asuntu Parlamentár Adérito da Costa Hugo hateten, kona-bá deklarasaun Politiká  Bankada FRETILIN dezisaun bá fronteria terrestre  seidauk finál, no deklarasaun politiká ida-ne’e sai mós hanesan informasaun adisionál bá IX Governu.

“Ita keta haree de’it Naktuka maibé ita haree mós bá krúz, faktu ne’e mak ita dehan fasíl hela ne’e tuir lolooos IX Governu ida foin mai ukun tinan ida ho balun ne’e bele rezolve ona no Governu sira anteriór ne’e rezolve ona,” Nia Hateten.

Jornalista Estajiária : Zita Menezes