Hatutan.com, (31 Janeiru 2023), Díli—Forsa Estadus Unidus Amérika (EUA) afirma pozisaun hodi kontinua hametin kooperasaun defeza ho FALINTIL Forsa Defeza Timor-Leste (F-FDTL), liuhosi formasaun rekursu umanu, hodi hakbiit koñesimentu militár timoroan sira nian iha área oioin.

Sorumutu entre Xefe Estadu Maiór F-FDTL, Tenente Jenerál Falur Rate Laek ho reprezentante forsa EUA, Majór Jenerál Cristhoper P. Callahan, iha Kuartél Jenerál Fatuhada, Díli, Tersa (31/01/2023).

Afirmasaun hodi kontinua konsolida kooperasaun ida-ne’e, liuhosi sorumutu entre Xefe Estadu Maiór F-FDTL, Tenente Jenerál Falur Rate Laek ho reprezentante forsa EUA, Majór Jenerál Cristhoper P. Callahan, iha Kuartél Jenerál Fatuhada, Díli, Tersa (31/01/2023).

Lee Mós: Estadus Unidus Amérika no Timor-Leste Lansa Ezersísiu Konjuntu Daruak bá Ezérsitu

“Ko’alia liu kona-bá área kooperasaun ninian. Ita nia parseiru dezenvolvimentu ho sira ne’e dezde 2001. Sira mai, uluk ne’e ho sira nia programa ida hanaran DS2 sira mak investe. Austrália mak halo investimentu bá treinu sira avansadu, treinu báziku, treinu fíziku mak Korea. Amérika mak apoia lojistika bá F-FDTL,” Tenente Jenerál Domingos Raúl “Falur Rate Laek” informa hafoin sorumutu ho Majór Jenerál Cristhoper P.Callahan.

Alende apoia kona-bá lojístika, forsa EUA fasilita mós formasaun profisionál bá dentista timoroan sira, oferese mós mákina bá fookit-nehan nian bá Komandu F-FDTL, liuhosi departamentu Saúde Militár.

“Akordu ne’e la’ós foun, ita kontinua de’it. Iha 2019 ita halo kooperasaun barak, ezersísiu lubuk ida, ezersísiu ne’ebé hanaran KARAT, Harii Hamutuk, Pacific Angel, no ikus liu iha 2021 mak sira estende tán bá Komponente Terrestre, ne’ebé mak bolu dehan Ezersísiu Dalan bá Dame, ne’ebé ita nia ezersísiu ne’e aumenta tán,” Tenente Jenerál Falur hateten.

Iha 2022, forsa EUA mai inisia tán sira investimentu bá Timoroan sira iha forsa aérea ninian. Tanba ne’e, iha sorumutu entre jenerál na’in-rua ne’e, nu’udár mós parte ida hodi halo avaliasaun ida bá projetu sira hotu mak antes ne’e hala’o tiha ona.

Avalia saida mak negativu, saida mak pozitivu, saida mak konsege ona, saida mak seidauk no saida mak F-FDTL sei kontinua iha ne’e bá oin.

Kona-bá progresu no benefísiu sira hosi projetu sira mak antes ne’e halao ona, Faur dehan, primeiru, haree bá kapasitasaun rekursu umanu bá forsa timoroan sira, tanba hetan formasaun.

Oras-ne’e, timoroan hamutuk na’in-72 mak partisipa hela formasaun iha rai-liur, kompostu hosi membru F-FDTL sira, ajente sira hosi ministériu defeza, ministériu agrikultura, no seluk tán.

Timoroan sira ne’e, maioria hetan ona formasaun ne’ebé mak di’ak, no agora balun mai serbí ona instituisaun.

Sorumutu entre Xefe Estadu Maiór F-FDTL, Tenente Jenerál Falur Rate Laek ho reprezentante forsa EUA, Majór Jenerál Cristhoper P. Callahan, iha Kuartél Jenerál Fatuhada, Díli, Tersa (31/01/2023).

Segundu, ho ezersísiu sira ne’e, sira mai halo tratamentu, populasaun, komunidade mak sai benefisiáriu bá projetu sira ne’e, liu-liu Ezersísiu Harii Hamutuk, Pacific Angel, sira ne’e.

Alende halo konstrusaun bá eskola 40 resin, depois klinikas sira hamutuk 10 no halo mós asisténsia saúde direta bá populasaun sira iha área sira ne’ebé dook, hanesan iha Suai, Baucau, Oecusse, iha fatin sira ne’e nu’udár benefísiu pozitivu.

Kona-bá dezenvolvimentu forsa aérea nian, Tenente Jenerál Falur Rate Laek observa katak, durante ne’e, ‘Estadu ho Governu’ la dezenvolve, tanba membru F-FDTL barak mak bá partisipa ona formasaun kona-bá aviaun ninian iha rai liur, maibé fila mai Timor, abandona. 

“Programa ida seluk maka ita atu haree kona-bá dezenvolvimentu forsa aérea nian, ita nunka hanoin ita nia forsa aérea, depois sira bá hetan tiha formasaun pilótu nian iha rai-liur, mai passive hela de’it. Agora mak sira fó apoiu investimentu ida ne’e, no halo ona formasaun, manutesaun bá sira-nia kursu sira, agora sira prontu ona, no iha fulan-marsu ka maiu, aviaun ne’e mai,” nia hateten.

Falur Rate Laek iha ona informasaun katak, iha tempu besik, roo ahi sei transporta ekipamentu sira ne’ebé mak atu apoia hosi Forsa EUA ne’e hosi Nova Yorke mai Timor, inklui tula ona mós ho Aviaun ne’ebé estadu unidus amérika ne’e, ho marka CESSNA 206. Tuir oráriu, roo ahi ne’e sei viájen iha tasi-laran, durante loron 60 hafoin to’o iha TL.

Kona-bá rekursu umanu atu opera aviaun ne’e rasik, Falur dehan F-FDTL nia rekursu ‘sufisiente’, tanba foin lalais iha formadu lubuk ida mak konklui ona sira nia kursu kona-bá mekániku, Navegadór, Pilótu, Enjiñeria Aérodromo, sira ne’e mós iha hotu ona.

Jornalista: Rogério Pereira Cárceres