Hatutan.com, (30 Juñu 2025), Díli- Prezidente Repúblika, José Ramos-Horta hateten  kriasaun Supremu Tribunál Justisa iha Timor-Leste importante, la’ós de’it dezejável, maibé ida-ne’e esensiál ba funsionamentu tomak demokrasia konstitusionál nian.

Prezidente Repúblika, José Ramos-Horta. Foto/GPR

Prezidente Repúblika José Ramos-Horta iha nia diskursu abertura ba debate kona-bá estabelesimentu Supremu Tribunál Justisa, iha Ministériu Justisa, Colmera, Segunda (30/06/2025), afirma kriasaun Supremu Tribunál Justisa hanesan kompletasaun konstitusionál, no Timor-Leste nia Konstituisaun prevee Supremu Tribunál ida nu’udar árbitru finál ba disputa legál sira.

Nia afirma tanba Supremu Tribunál seidauk kria, tribunál aas liu iha Timor-Leste agora daudaun maka Tribunál Rekursu. Harii Supremu Tribunál ida sei permite Tribunál Rekursu atu foka ba ninia funsaun prinsipál sira rekursu nian, enkuantu garante katak asuntu konstitusionál sira hetan atensaun espesializada ne’ebé sira merese.

Supremu Tribunál ida sei fornese interpretasaun finál no vinkulativu sira kona-ba norma legál sira, hodi ajuda hamenus inserteza legál no asegura aplikasaun justisa ne’ebé uniforme iha nasaun tomak.

“Maioria nasaun demokrátiku sira iha Supremu Tribunál ka tribunál konstitusionál nu’udar pontu aas liu ba sira nia sistema judisiál sira. Harii ami nia Supremu Tribunál sei aliña ami ho prátika di’ak liu internasionál sira.” Xefe Estadu José Ramos-Horta  hateten.

Nia hatutan dala barak tribunál supremu sira hala’o papél krusiál ida hodi rezolve disputa eleitorál sira no salvaguarda integridade prosesu demokrátiku sira-nian.

Tamba ne’e, Kriasaun Supremu Tribunál presiza planeamentu ne’ebé kuidadu no konsensu ida-ne’e esensiál atu asegura, Juis sira ne’ebé kualifikadu. Supremu Tribunál tenke kompostu hosi jurista sira ne’ebé kualifikadu no iha esperiénsia liu iha ita-nia rain, indivíduu sira ne’ebé hatudu ona koñesimentu espesializadu iha lei konstitusionál no kompromisu ne’ebé metin ba independénsia judisiál.

Tribunál tenke hetan rekursu ne’ebé sufisiente atu hala’o nia funsaun sira ho efetivu, inklui fasilidade, pesoál, no teknolojia ne’ebé di’ak.

Supremu Tribunál nia kompeténsia no prosedimentu sira tenke define ho klaru atu evita konflitu ho tribunál sira seluk no garante jestaun kazu ne’ebé efisiente.

“Ita tenke eduka ita-nia sidadaun sira kona-ba knaar no importánsia husi Supremu Tribunál iha ita-nia sistema demokrátiku,” Ramos-Horta subliña.

Kriasaun Supremu Tribunál Justisa nian reprezenta liu fali de’it reforma institusionál, ida-ne’e reprezenta kumprimentu ba promesa konstitusionál no kompletasaun ba arkitetura demokrátika.

Nu’udar avansa ho empreendimentu istóriku ida-ne’e, hamutuk hanoin katak justisa la’ós de’it kona-ba rezolve disputa sira ka fó kastigu ba hahalok sala sira. Justisa mak kona-ba asegura katak sidadaun hotu-hotu, la haree ba sira-nia estatutu sosiál, bele fiar katak lei sei proteje sira no katak sira-nia direitu sei hetan respeitu.

Jornalista: Marcelino Tomae