Connect with us
Pakote Ahi

Ekonomia

Sasán Folin “Tun-Sa’e”, Deskonfia iha Manipulasaun

Published

on

Hatutan.com, (09 Janeiru 2023), Díli-Konsumidór sira sente lamenta ho folin nesesidade bázika ne’ebé mak fa’an iha loja sira iha Díli, “tun-sa’e”.

Lee Mós : Governu Husu Komersiante Labele Hasa’e Folin Sasán Estoke 2022 Nian

Ekipa AIFAESA hala’o inspesaun ba loja Cretive Furak iha Akadiru-hun,Díli, Foto/Dok.Hatutan.com.

Na’in bá Loja Fiar De’it Bá Maromak (FIDBAMA) hosi Munisípiu Baucau, Valentino de Carvalho, deskonfia loja na’in ka distribuidór sira mak halo manipulasaun bá présu sasán bázika sira-ne’e.

“Uluk, masin-midár nia folin ne’e to’o $50.00 kada saka, ha’u hola tiha saka 250, liu loron rua de’it, hatun fila-fali bá $43. Agora sa’e kedas ona bá $80 saka ida,” Valentino de Carvalho, hateten bá Hatutan.com, foin lalais ne’e, bainhira halo kompra sasán bázika sira iha Loja Creative Furak, Bidau, Díli.

Advertisement

Na’in bá loja FIDBAMA ne’e dehan, tanba nia sosa liu tiha ona, nune’e nia obriga aan fa’an de’it ona ho présu ne’ebé mak hanesan, atu bele hetan fila-fali de’it osan inan. 

“Ha’u fa’an fila-fali bá modal, tanba ema foti $43.00 ne’e, sira bá fa’an $45.00, $46.00, ha’u fa’an labele, ha’u fa’an fila-fali modal. Fa’an lakon tán, fa’an hotu tiha, derepente folin, sa’e bá $80.00 kada saka,” Valentino de Carvalho preukupa.

Maske nune’e, Valentino dehan, nu’udár kompradór, bá sira laiha impaktu, maibé povu mak sofre  tanba povu sira mak  sosa bá konsumu loron-loron.

“Ami la preukupa ida, kona ne’e, povu ki’ik mak kona. Tanba oras ida, iha ne’e hasa’e, ami mós hasa’e folin. Foin lalais, iha loron 02 ka loron 03 fulan-Janeiru 2023, ha’u mai sosa Sedaap Goreng iha Díli ho presu  $7.75/dos, foin liu loron rua, agora sa’e bá $7.90/dos, sira seluk ne’e, agora iha $8,00/dos. Ida-ne’e signifika, oras ida mak envoice foun mai, mak sira fa’an, sira hasa’e folin,” Valentino hatutan.

Iha Kinta (06/01/2023) ne’e, Loja Yang, fa’an Cola-cola no Fanta kada kaixa ho présu $18.00/dos, Maibé iha fali loron tuir mai iha  Sábadu, sira hatun fali bá $8.00/dos

Advertisement

“Governu kontrola oinsá mak ne’e. Ne’ebé kontratu agora ne’e, bele média, bele governu mós, susar liu. Agora, Helia ne’e, horibainhira ami hola, ami fa’an $15, hotu tiha, agora dos ida aumenta tán $750.00 mak hola,” Valentino.

Na’in bá loja FIDBAMA hosi Baucau ne’e haktuir, iha loron balu liubá nia ‘diskute malu’ ho na’in bá Loja Creative Furak, tanba fa’an gresh kaixa ida hasa’e bá présu $12.00 Maibé iha loja seluk, fa’an ho présu ne’ebé normál $6.00.

Alende ne’e, delivita kaixa ida fa’an ho présu $15, gresh kaixa ida $12. Maibé, iha sábadu ne’e, gresh kaixa ida, sira fa’an fali $6, no milco $3.50.

Kona-bá Governu hasa’e taxa bá item sasán báziku balu, oinsá ninia implikasaun bá kompradór sira, Valentino dehan, taxa atu hasa’e hira de’it mós, bá sira ne’e normál. Maibé problema mak povu ki’ik, tanba sira mak sosa uza bá konsumu.

Lee Mós : AIFAESA Alerta bá Distribuidór Masin-midar no Bebidas Labele Fa’an Sasan Tuan ho Folin Atuál

Advertisement

TANE Tun Urjente bá Loja 5 iha Díli

Iha sorin seluk, Prezidente Asosiasaun Tane Konsumidór, António da Silva Ramos, hateten, hafoin simu informasaun kona-bá présu sasán ne’ebé hahú sa’e iha loja sira,  nune’e TANE Konsumidór liuhosi nia ekipa sira, tun direta bá terrenu hodi rekolla no konfirma direta preukupasaun ne’e ho na’in bá loja sira mak hanesan, Lisun, Perisos, Creative Furak, Fortuna ho Timores.

Rezultadu hosi folin sasán ne’ebé sa’e, TANE Konsumidór konfirma katak, distribuidór sira ne’e hasa’e folin, tanba reasaun bá implementasaun ka alterasaun bá lei Aduaneira, liu-liu liga bá iha adopa impostu selektivu bá produtu balu ne’ebé mak Governu liuhosi Ministériu Finansas halo.

“Produtu sira  ne’e maka, inkluindu mós bá iha masin-midár, ho produtu hemu (minuman) sira ne’ebé iha ninia laran ne’e, masin-midár barak, hanesan Coca-cola, Fanta no Sunkist. Agora, tanba ne’e mak reasaun ne’ebé mak derepenti halo públiku liu-liu konsumidór sira pániku,” António Ramos hateten.

Nia fó ezemplu produtu Coca-cola kaixa ida $6.00 derepente sa’e bá $18.00/dos.  Tuir TANE Konsumidór, ida ne’e liu ona 100%. Nune’e mós ho masin-midár, tanba reasaun bá Governu hasa’e taxa bá importasaun, hosi 2,5% bá iha 5%. Ida ne’e mak distribuidór sira nia reasaun hodi hasa’e folin sasán.

Advertisement

Asosiasaun TANE Konsumidór husu bá konsumidór sira katak, uainhira hetan loja ruma mak halimar ho folin sasán, bele halo kedan keixa, hodi nune’e, autoridade reguladór  sira halo ninia intervensaun, tanba kontra ona lei kona-bá présu justu nian.

TANE Konsumidór serbisu hamutuk ho AIFAESA, no Ministériu  Komérsiu no Indústria, akompaña hela situasaun refere.

Governu “Ansi” Hasa’e Taxa

Asosiasaun TANE Konsumidór konsidera Governu liuhosi Ministériu Finansas (MF) ho “ansi” hasa’e folin taxa, maibé haluha atu halo uluk sosializasaun ne’e bá povu ki’ik sira.

Prezidente  Asosiasaun TANE Konsumidór, António Ramos hatene katak, Governu nia objetivu hodi hasa’e taxa ne’e mós dehan atu aumenta reseita doméstika sira naun-petrolíferu nian. Signifika katak, iha ne’ebá, sira estabelese númeru ida, $174,90 milloins iha 2023 ne’e atu hatama reseitas. Tán ida ne’e mak hasa’e taxa.

Advertisement

Iha parte seluk mós, objetivu ida katak, atu redús moras ida ne’ebé mak ninia oríjen ne’e mai hosi konsumu  midar. Mais Coca-cola ho masin-midár ho buat sira ne’e hotu, tanba moras ida hanesan Diabetes, raan-midar ne’e barak. Ida ne’e objetivu.

TANE Konsumidór konsidera Governu foti medida ne’ebé mak mai derepente. Depois seluk, laiha komunikasaun entre ministériu relevante sira. Ministériu Finansa foti mudansa bá alterasaun bá lei iha Aduaneira, mais laiha komunikasaun ho autoridade hanesan MTCI ne’ebé mak tutela bá regulasaun komérsiu nian.

Biar nune’e, TANE Konsumidór husu bá operadór sira ekonómiku nian, katak, taxa importasaun Timor-Leste nian ne’ebé Governu hasa’e ne’e ki’ik liu. Durante ne’e, aplika de’it 2,5%, ne’e ki’ik liu iha zona Asean.

“Labele aproveita ho oportunidade. Aat liután la’ós hasa’e de’it folin masin-midár ho  sira ne’ebé mak ho bebida sira nia konteúdu  masin-midár, lae. Mais sira hasa’e hotu produtu seluk hotu, ne’e espekulasaun, no ne’e sira kontra lei, no husu autoridade sira atu atua,” António Ramos hateten.

Jornalista: Rogério Pereira Cárceres

Advertisement

Kontinua Le'e
Advertisement
Hakarak Hato'o Komentariu?

Husik Hela Komentariu

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Ekonomia

Rezultadu Survey Orsamentu Nakloke 2023: Progresu Sei Posivel Bainhira Hadi’ak Transparénsia no Partisipasaun Públiku iha Prosesu Orsamentál

Published

on

Hatutan.com, (14 Juñu 2024), Díli–Dezde 2020 ba 2022, Timor-Leste la konsege hatudu mudansa signifikativu iha valór transparénsia – hirak ne’e hotu relasiona ho desizaun Governu nian kona ba orsamentál – Taxa ne’ebé presiza rekolla, servisu saida mak tenke fornese, empréstimu hirak mak sai hanesan obrigasaun atu selu. Preokupasaun hirak ne’e iha konsekuénsia importante ba ema hotu iha sosiedade. Bainhira governu fornese informasaun no fó sai liu husi kanál ne’ebé hakerek iha lian ne’ebé ema hotu bele komprende no asesu hodi atualiza ba polítika sira ne’ebé governu estabelese hodi asegura katak osan povu nian gasta duni ba interese povu nian.

(more…)

Kontinua Le'e

Ekonomia

Nova Zelándia Kontinua Apoia TL iha Área Edukasaun-Turizmu

Published

on

Hatutan.com, (12 Juñu 2024), Díli—Vise Primeiru Ministru Nova Zelándia, Winstons Peters komprometidu atu kontinua fó apoiu Timor-Leste (TL), iha seitór edukasaun no turizmu.

(more…)

Kontinua Le'e

Ekonomia

MTK Suspende Operasaun Berlin Nakroma no Substitui husi Ró Success

Published

on

Hatutan.com( 11 Juñu 2024), DíliMinistériu Transporte no Komunikasaun (MTK) liuhusi Diresaun Nasionál Transporte Maritima (DNTM) haruka ona karta bá  Autoridade Portuáriu  Timor-Leste, Institutu Públiku  (APORTIL,I.P)  suspende operasaun ró Berlin Nakroma bá konektividade Díli-Ataúro tanba iha problema tékniku no presiza halo manutensaun ka docking.

(more…)

Kontinua Le'e
Advertisement

Trending