SEFOPE, iha mídia tatoli.tl dehan, “atu ko’a tarballadór Timoroan nia saláriu, seidauk iha baze legál (24/8/2023).” Seidauk iha baze legál la’ós fraze mamuk ne’ebé bele livre hosi valór sá de’it. Maibé, “seidauk”, indika ba intensaun mahukun “atu” trata desizaun polítika legál hodi akomoda “seidauk” ba prosesu finál “iha baze legál.” Iha área direitu, intensaun sira-ne’e hanaran polítika legál (politik hukum) iha estadu ida. Maibé, polítika legál ida ho kór oinsá? Maka pergunta ne’ebé presiza diskute ho sériu. Tanba, iha estadu sira mundu raik-laran, trata asuntu polítika legál ho kór la hanesan.

Iha istória, rezime ida bele prodús baze legál ho kór ne’ebé nakonu ho interese individu ka grupu no balu fali tuir loos prinsípiu justisa, interese povu maioria. Rezime Adolf Hitler, ezemplu, prodús lei hodi legaliza aktu kriminál sira hasoru ema Judeia. Tuir lei ne’ebé rezime Adolf Hitler prodús, oho ema judeia la’ós aktu sira kriminál maibé asaun patriota ne’ebé estadu Alemaña presiza konsidera no valoriza.

Estuda hosi prátika fasista Adolf Hitler, Gustav Radbruch halo revizaun ba nia teoria katak elemetu lei la’ós de’it serteza, importante iha baze legál, ukun-na’in mak prodús, maibé lei ida ita bele dehan lei se nia forma hosi elementu justisa, benefísiu no serteza. Gustav nia teoria ne’e, muda ema nia hanoin ho radikál. Lei ne’ebé di’ak no loos maka lei ne’e forma hosi lójika filozófika, sosiál no legál. Hahú momentu ne’ebá, ema la ko’alia de’it aktu ruma legál ka lae, maibé legál ne’e justu ka lae?

Baze Legál deit la to’o!

Legál, maibé justu ka lae, sai hanesan pergunta importante ba estadu hotu-hotu, la’ós de’it iha estadu ne’ebe adota common law system, maibé mós civil law system. Babain, iha ne’e, ema komprende “sala” katak pergunta “legál maibé justu ka lae” so eziste de’it iha common law system. Ba sira, estadu ne’ebé adota civil law system hala’o de’it saida mak lei haruka, la presiza interpreta hodi komprende sentidu hosi artigu ka versíkulu ruma. Kasar liu, atu dehan ba los mai los mak; sai atan ba lei, mulut undang-undang. Ema sira ne’e haluha katak hahú períodu ikus hosi sékulu-18, estadu sira-ne’ebé adota civil law system mós mai ho pergunta ne’ebé hanesan. Hahú momentu ne’ebá, aktu ruma, ema konsidera krime no lori ba tribunál la’ós de’it tanba lei mak dehan maibé hakarak buka justisa (berhukum karena maunya adil).

Ho pozisaun ne’e, justisa mak elementu prinsipál hosi elementu rua seluk ne’ebé ezisti iha direitu. Tanba ne’e, iha polítika lejizlasaun ka dekretu lei ruma mós hanesan. La’ós importante hatene de’it prodús lei, dekretu lei ka nota diploma sira. La’ós de’it, importante iha baze legál. Maibé, lei ne’ebé ita prodús no hala’o tanba hakarak lori justisa ba parte afetadu. Justu ka lae, hafoin selu taxa ba estadu, traballadór sira tenki ko’a tan $ 30.00 ba kofre estadu? Ko’a traballadór nia osan, nia baze filozófika ne’e saida? Imposivel, se SEFOPE la hatene katak kada fulan, sira selu taxa. Sira servisu, haruka osan mai Timor. Osan sira ne’e hodi dezemvolve Timor Leste iha parte fiziku no rekursu umanu. Osan sira ne’e mak sirkula iha rai laran hodi bele asegura vida estadu Timor Leste. Hau nunka imajina, se la ho traballador Timor oan iha rai liur, Timor Leste ohin loron iha ne’ebe? Hosi kontribuisaun sira ne’e, SEFOPE konsidera seidauk to’o? Tanba ne’e, tenki koa tan? Hau hanoin, ne’e laos deit kestaun baze legal. Iha baze legal ka seidauk iha, maibe, koa sira nia sallariu ne’e justu ka lae?

Se kestaun baze legál seidauk iha, makaer-ukun bele prepara tuir sira-nia projetu, tuir tárjetu ruma ne’ebé sira hakarak to’o. Maibé, baze legál ida ho kór oinsá no afavór ba sé nia interese? Tanba lei, iha nia orijin, halo atu liberta ema la’ós kolonializa ema. Tanba ne’e, hafoin Gustav Radbruch halo revizaun ba nia teoria direitu, fasista foun hosi Adolf Hitler ho forma sá de’it labele eziste iha rai ne’ebé de’it (halo lei hodi esplora ema, sakrifika povu maioria ba interese gurpu ki’ikoan balu nian).

Maski nune’e, iha kazu barak, ita sei hasoru rezime iha estadu balu hatama nia interese ba lei ida. Hosi lei ne’ebé nia halo, koko atu asegura interese individu ka grupu. Hafoin, rezime ne’ebe hanesan ho inteletuál partisan sira-ne’ebé rezime hakiak, argumenta polítika legál korruptu ne’e ho kór argumentasaun legalizmu tradisionál puru (lee: Pozitivizmu John Austin). Ba sira, importante iha baze legál. Bele ba to’o nivel ida baze legál di atas segala-galanya. Memang, ba legalizmu, justu ne’e elemetu normativu. Katak lei ne’e ukun-na’in ida mak prodús, prodús tuir kritéria ne’ebé hatuur iha lei. Tanba ne’e, ba legalizmu, se lei ne’e prodús tuir ona kritéria sira- ne’ebé hatuur iha lei sira, laiha problema, maski povu maioria halerik ka senti todan ho lei ne’ebé sira halo. Iha situasaun ne’e, lei bele sai fali todan boot ida ba sosiedade. Enkuantu, ba direitu naturalis ne’ebé Tomas Aquinas adota, justu ne’e elementu konstituitivu. Bahkan, Aquinas iha nia Summa Theologiae, mai ho pergunta importante ida, “apa yang membuat hukum menjadi suatu hukum?” Ba Aquinas, lei ida ita bele dehan lei tanba justu. Lei ne’ebé la justu la’ós ona lei, maibé instrumentu kriminál.

          Memang, hafoin tama iha faze estadu modernu, lei ne’ebé hetan fatin prioridade mak ida ne’ebe hakerek hosi mahukun. No iha momentu hanesan, laiha garante katak lei ne’ebé sira (mahukun) halo ba de’it interese justisa, halulik dignidade ema hotu nian. Justru, iha estadu modernu, lei bele sai fali instrumentu kriminál, kolonializa ema kbi’it laek, maibé proteje makaer- ukun no osan-na’in sira. Ho lian seluk, ba ema kbi’it laek, lei bele hanehan, maibé iha momentu hanesan proteze makaer-ukun no osan-na’in sira.

          Tanba ne’e, ita tenki curiga ba rezime legalista. Tenki foti pozisaun hodi halo debate ba lei sira ne’e rezime legalista ida prodús.  Loos, legalizmu ne’e memang mapan no lori serteza, maibé ita tenki halo rekursu (gugatan) hasoru kemapanan legalizmu. Hal itu dilakukan semata-mata atas pertimbangan bahwa yang mapan itu ternyata tidak persis sama dengan yang benar dan apalagi adil.

Hosi: Armindo Moniz Amaral

(Alumnu Programa Doutoramentu Siénsia Direitu Universidade Diponegoro-UNDIP, 2017)