Hatutan.com, (01 Outubru 2024), Díli—Diretór Ezekutivu ida iha instituisaun Estadu ida ne’ebé parte vítima sira konsidera hanesan autór bá kazu asédiu seksuál ho inisiál “apa-boot” konsidera kazu asédiu seksuál ne’ebé aprezenta husi vítima (inan-feto) na’in-rua (2) bá JU,S Jurídiku Sosiál ho FOKUPERS ne’e nu’udár konspirasaun no intensaun atu dezakredita nia integridade pesoál no integridade instituisaun Estadu ne’ebé sira hotu halo knar bá.

Lee Mós: Kazu Asédiu Seksuál, “Apa-Boot” Prontu Bá Hatán iha Tribunál

Ilustrasaun asédiu seksuál/Getty Images/iStockphoto

Bá Hatutan.com iha nia servisu fatin, Díli, Tersa (01/10/2024), “apa-boot” deklara katak nia parte prontu fó sai kona-bá autór sira ne’ebé  tenta halo konspirasaun perante prosesu justisa iha  tribunál, tanba informasaun ne’e  nia parte simu  husi parte esternu ho internu instituisaun  katak iha pesoál sira ne’ebé hola parte iha instituisaun Estadu ne’ebé sira hotu servisu bá halo konspirasaun atu hatún malu.

“Ne’e mak hau dehan prosesu ne’e to’o tribunál mak hau loke. Hau ladún ema ida, maibe hosi problema ne’ebé mosu ne’e imi bele haree ona nia indikasaun ne’e atu ba iha ne’ebé, hau hakarak bá iha tribunal tanba iha tribunal mak bele deside loos ka sala, no bele ba aprejenta evidensia iha ne’eba,” Apa-boot hateten.

“Komunikasaun liuhusi WhatsApp voice dahuluk iha kazu dahuluk ne’e iha indikasaun seksuál ruma ka lae tuir imi rona, se ita-boot senti nu’udár ema ida katak la simu ho aktu ne’e, ita-boot halo komunikasaun ne’e ho hamnasa husu tan dehan, bá halo saida? se  D.E dehan ita bá, ita bá, depois o sei dehan tan, diak bom deskansu ate amaña, ne’e ita-boot senti asédiu seksuál?,” Apa-boot haktuir.

Iha mós informasaun ne’ebé espalla katak “apa-boot” uza nia autoridade hanesan diretór ezekutivu (DE) hodi hala’o presaun bá vítima sira, “apa-boot” lia-tun dehan, se loron-loron nia ne’ebé tau aan hanesan vítima mai servisu la halo buat ida, simu saláriu deit, mai tau saia mini, depois iha sala servisu tur ain tula ba malu, iha sala adjuntu  Diretór Ezekutivu nian nian, ne’e ida ne’ebe mak at liu. Tanba ne’e, “apa-boot” afirma, di’ak liu  bá Ministériu Públiku no  Tribunál atu bele iha lia-loos.

Nia mós klarifika katak  bainhira ema ida  grava komunikasaun entre ema ida no la hetan autorizasaun ne’e mos krimi, no mós  kuandu hasai komunikasaun interna servisu ka instituisaun nian ne’ebe iha komunikasaun internal WhatsApp group official instituisaun ida nian, ne’e mós krimi.

Kona-bá ejijensia husi JU,S Jurídiku Sosiál  nian ne’ebé husu atu aprejenta evidensia kona-bá afirmasaun “apa-boot” nian hodi konsidera kazu ne’e iha tendénsia konspirasaun, nia hateten, haree husi lala’ok no akompaña husi internal no esterna bá kazu ne’e nia nota konspirasaun forte tebes no nia hateten tan tuir lolos JU,S mós bele hatene bainhira ema ruma ba keixa la ho evidensia.  

“Ne’e ita atu dehan saida,  no informasaun ne’ebe hato’o ba JU,S , vítima rasik deklara ona ba iha diretóra rekursu umanu, katak iha parte balun (pihak ke-tiga)  mak rekolla no hakerek informasaun ne’e no vítima mós dehan katak, sei iha relasaun família ho DE, bolu DE ne’e hanesan tiu nune’e  bainhira DE hakarak husu deskulpa nia bele taka kazu ne’e tanba evidensia laiha.”

Kona-bá vítima na’in-rua, “apa-boot” fundamenta katak tanba deit DE labele akumula sira-nia hakarak  iha kestaun servisu nian, ne’e dehan katak sira vítima ona. Tanba deit labele muda sira  tuir  sira-nia hakarak ba diresaun ida  diak nune’e bele hetan salariu diak.

Nia hateten katak nia parte la halo  gravasaun ba  komunikasaun ho vítima sira tanba nia konsidera ne’e komunikasaun normal,  nia konsidera vítima sira  tenta halo gravasaun tanba iha interese ho nune’e bainhira labele responde sira nia ejijensia, sira uza ida-ne’e hodi sai problema.

Kona-bá gravasaun ne’ebé espalla hodi dehan temi Primeiru-Ministru (PM) Xanana Gusmão ho Vise-PM Francisco Kalbuadi Lay, nia hateten katak nia parte sidauk halo komunikasaun ho ema ruma liu husi WhatsApp, maibé iha deit WhatsApp group instituisaun, hafoin informasaun ne’e espalla nia rasik buka tuir fali iha WhatsApp group ne’e, maibe delete tiha ona, no ida-ne’e signifika informasaun refere sai husi WhatsApp group.

“Hau dehan katak buat ida nomeasaun ne’e bainhira Primeiru-Ministru ho Vise-Primeiru Ministru ne’ebe nu’udár partidu ne’ebé manan, se sira dehan truka, hau truka, ida-ne’e la’ós hau nia inan-aman nian,” Nia kalrifika tan.

Nia dehan se iha Audio ne’e imi bele loke, audio ne’e ha’u koalia ho sé, ida-ne’e iha WhatsApp official mak mensiona liu husi mensajen  katak hau nu’udar ema ne’ebe mak nomeia husi partidu politika, hau la taka katak ne’e lae tanba ne’e konfiansa partidu nian. Maibé,  kuandu iha audio ona ne’e kuidadu tanba iha ema  balun koko ona atu manipula audio, tanba  iha ne’e so iha WhatsApp group mak iha depois ida ne’e hasai tiha ba informasaun no apaga ka delete tiha iha WhatsApp group, no ida ne’ebé bele delete ne’e so admin deit, agora tanba sa delete,   Se nune’e intensaun ne’e saida, audio ne’e iha ne’ebé fó tok mai atu  labele uja meius hotu para atu hatun ema sluk para ita bele ba.

Kona-bá ejijensia husi JU,S hakarak suspende provizoriu, nia  hateten de’it,   tenke iha baze legal ida husi desijaun suspende provizoriu bazeia ba desijaun sé nian tanba bainhira hapara ema ruma tenke iha desijaun husi tribunál no DE ne’e konsidera katak JU,S halao duni nia servisu, maibé la’ós JU,S  mak justisa ka tribunál, nune’e la bele aprejenta evidensia ba JU,S, tanba JU,S sei labele deside buat ida, katak tribunál bele deside ne’e loos ka sala.

Deklarasaun JU,S Jurídiku Sosiál

Bá kazu rua asédiu seksuál ne’e; iha fulan-Agostu, tempu ne’ebá, JU,S hatama keixa ho evidénsia ka prova sira diretamente bá ministru tutela hodi husu foti medida bá autór ho inisiál “Apa-boot” no medida hanesan mós JU,S submete bá ministru tutela bá kazu asédiu seksuál ne’ebé autór halo hanesan ho vítima primeiru.
 

Liuhosi konferénsia imprensa, Kinta foin lalais ne’e (26/09/2024), Advogadu husi JU,S Jurídiku Sosiál, Olívio Barros Afonso ho Adelina de Jesus Lobo, husu bá ministériu relevante atu suspende provizóriu autór kazu asédiu seksuál ho inisiál “apa-boot” hosi nia atividade servisu.

Advogadu husi vitíma asédiu seksuál husi JU,S, Olívio Barros Afonso ho Adelina de Jesus Lobo liuhusi konferénsia imprensa iha edifísiu JU,S iha Farol, Díli, fundamenta katak JU,S husu atu suspende provizoriu autór refere nune’e labele fó influensia ba vítima sira ka sasin sira ne’ebé dau-daun ne’e kontinua halao knar.

“Bainhira autór sei ativu iha servisu bele fó vantajen ba autór atu halo presaun ka fo influensia hasoru vítima sira inklui bele halo influensia ba testamuña ka sasin sira nune’e ami husu ba ministeriu tutela atu foti medida hanesan suspesaun preventiva kedas ba iha autór,” advogadu Olívio Barros Afonso hateten.

JU,S mós apresia ba ministeriu tutela ne’ebe hahú duni ona prosesu disiplinar ba autór ne’ebé mak alegadu, maibé iha situasaun ida-ne’e sidauk bele fó situasaun ne’ebé konfortavel ba vítima sira.  Tanba ne’e, parte JU,S ne’ebé fó advokasia bá vítima sidauk satisfaz tanba to’o ohin loron maske keixa aprezenta ona no mós prosesu disiplinar mós halo ona hasoru autór refere, maibé autór nafatin efetivu servisu, nune’e JU,S konsidera ida-ne’e la fó situasaun konfortavel ba iha vítima sira.

JU,S mós enkoraja ba vítima sira atu lalika tauk, no lalika preokupa kona-ba informasaun ne’ebé espalla dehan ida-ne’e konspirasaun atu hamonu “apa-boot” husi nia kargu polítika. Tanba se ida ne’e konspirasaun husu ba autór husi aktu ka ema ida ne’ebé mak halo hahalok ida ne’e, tenke hatudu nia evidensia forte katak ida-ne’e konspirasaun.

Olívio Barros Afonso haktuir katak iha pratika iha nasaun barak-barak , iha fatin hotu-hotu mós iha situasaun hanesan ne’e duni, bainhira hahalok hasoru feto ida, informasaun kona-bá situasaun ne’ebé akontese ba feto ne’e ema sempre hateten ida-ne’e konspirasaun ka ida-ne’e tanba laran moras tanba parte ida hetan pozisaun di’ak.

“Hanesan iha fulan kotuk liubá mosu pergunta barak-barak iha ami nia sorin- sorin, hahalok asedi ne’ebé komete husi emboot balun, bainhira vítima iha motivasaun iha korajen bainhira halo keixa hasoru emboot sira ne’e sira sempre dehan ida-ne’e konspirasaun.”

Tuir JU,S aktu asédiu seksuál ne’e, hotu-hotu la’ós krimi, hahalok asediu seksuál ne’e bandu esplika iha lei traballu ne’ebé liga ba entidade privada sira, no estatutu funsaun públika ne’ebe mak kesi-metin ba iha ema hotu ne’ebé mak servisu ba iha admistrasaun Estadu nia okos hanesan funsionario públiku.

Iha ne’ebá nia ho espresa hateten katak hahalok sira ne’ebé mak ho natureza seksuál nia gravidade tama iha aktu asédiu seksuál.

Iha situasaun kazu ida-ne’e hosi JU,S nia análize sidauk haree indikasaun ba aktu krimi, maibe nia aktu asédiu seksuál tuir lei estatutu Funsaun Públiku ho tuir lei traballu prevee katak ida-ne’e indisiu ba hahalok asédiu seksuál no lei bandu ida-ne’e no lei mos la dehan bainhira vitíma ida hato’o keixa sei hapara nia husi servisu, tanba bainhira ida-ne’e akontese ba vítima sira karik hetan presaun husi superiór sira, mak sei aumenta pena ba autór.

JU,S mós deklara katak dau-daun ne’e sidauk bele fó sai kona-ba identidade instituisaun no autór ne’ebe mak komete kaze asédiu seksuál refere tanba sei iha prosesu nia laran, nune’e JU,S laiha direitu atu fó sai identidade sé mak envolve iha kazu refere.

Iha fulan-Setembru JU,S mós simu tan keixa husi vitíma feto ida, ne’ebé hetan asédiu seksuál iha instituisaun estadu ida hanesan ho vítima dahuluk ne’ebé hato’o keixa iha fulan-Agostu, ho autór asédiu seksuál ne’ebé hanesan alias “apa-boot”, no JU,S rasik hatama ona pedidu prosesu disipliar hasoru autór refere no iha hela prosesu laran.

Jornalista: Leopoldina de Carvalho