Hatutan.com, (04 Dezembru 2024), Díli-IX Governu Konstitusionál liuhosi Konsellu Ministru  iha Palásiu Governu, Dili, deside ona hodi fó naran antigu Sekretariu Jerál ONU Kofi Annan ba ponte Kasnafar.

Lee Mós: Projetu Konstrusaun Ponte Kasnafar-Kunsing Sei Gasta Millaun $3-resin

Progresu Konstrusaun Ponte Kofi Annan (Kasnafar) atinje 98%. Foto/Tome da Silva

“Konsellu Ministrus delibera hodi fó naran ba ponte foun Comoro Mota Ulun (Kasnafar) ho naran Kofi Annan, antigu Sekretáriu-Jerál Nasoens Unidas,” Hatutan.com sita komunikadu Ministru Prezidénsia Konsellu Ministru nian, Kuarta (04/12/2024).

Kofi Annan nu’udár Negosiadór ida bá dame iha Timor-Leste. Iha tinan 1975, militár Indonézia invade Timor-Leste no okupa rejiaun ne’e hodi impoin lian no kultura Indonézia nian. Sira halo nonook dissidente hotu-hotu, hodi hamosu atrosidade sira hanesan masakre Santa Krús, 12 Novembru 1991 ne’ebé rezulta timoroan liu  250 hetan tiru no mate.

Durante okupasaun, militár Indonézia haketak maizumenus labarik 4,000 hosi família sira iha rezisténsia, hodi foti labarik sira hanesan dalan ida atu “hafraku no hatun” sira nia inimigu sira.

Tinan 25 konversasaun dame nian la sai buat ida to’o Kofi Annan kaer ONU nia ulun iha tinan 1997 no promete atu rezolve krize iha Timor-Leste to’o fulan-Agostu 1999,  Kofi Annan no prezidente Indonézia B.J. Habibie ko’alia loron-loron.

Iha loron 4 fulan-Setembru t1999, Kofi Annan ko’alia to’o kalan boot ho Habibie, ne’ebé maka luta hasoru Annan iha mundu nia sorin seluk.

Iha semana ida antes ne’e, Kofi Annan ho Habibie halo ona negosiasaun bá referendu ne’ebé halo militár Indonézia hakfodak no hirus. Hafoin tinan 24 okupasaun brutál, kuaze porsentu 80 hosi eleitór Timor-Leste sira vota ona bá independénsia tomak hosi Indonézia.

Kofi Annan hatene katak nia labele opera misaun manutensaun dame sein Habibie nia konsentimentu no kontaktu líder mundiál sira hodi fó presaun bá Indonézia. Kofi Annan hetan apoiu ba intervensaun ida hamutuk ho Austrália iha loron 12 fulan-Setembru tinan 1999.

Progresu konstrusaun ponte Kofi Annan (Kasnafar). Foto/Tome da Silva

Ikus-mai Habibie simu rezultadu referendu nian no husu dame no seguransa, maibé ninia governu lakon kontrolu ba militár sira, no relatóriu kona-ba masakre sira namkari iha Timor-Leste laran tomak.

Ema rihun atus tolu halai tama ba Timor Osidental, maibe ema rihun bá rihun mak mate iha asaltu iha rai laran tomak, inklui mate ema 200 iha loron ida deit iha Igreja Suai nia laran iha rejiaun loromonu.

Kofi Annan asegura intervensaun ONU nian ho apoiu hosi tropa Australianu sira ne’ebé restaura kalma iha illa. Maski hafoin estabelese estabilidade, Kofi Annan insiste forsa manutensaun pás iha rai laran durante tinan tolu resin, hodi atraza Timor-Leste nia independénsia to’o loron 10 fulan Maiu tinan 2002.

Haree bá esforsu no kontribuisaun sira ne’e hotu maka, Governu deside hodi fó naran bá Ponte Kasnafar, hanaran Kofi Annan, Eis Sekretáriu-Jerál Nasoens Unidas.

Kofi Annan moris iha 08 Abríl 1938, iha Kumasi-Ghana. Nia hakotu nia iis iha loron 18, fulan-Agostu 2018, iha Bern-Suísa ho idade 80. Annan husik hela legadu ida kona-bá kriasaun dame globál durante krize internasionál sira ne’ebé define era pós-Funu Malirin. Eis-sekretáriu-jerál Nasoins Unidas (UN) nian ne’e halo ona negosiasaun bá pás iha TL, hafoin dékada rua okupasaun violentu hosi Indonézia ne’ebé hahú iha tinan 1975.

Kona-bá Konstrusaun Ponte Kasnafar

Iha loron 26 fulan-Novembru 2023, IX Governu Konstitusionál, liuhosi Vise Primeiru-Ministru, Ministru Koordenadór bá Asuntus Ekonómikus no Ministru Turizmu ho Ambiente, Francisco Kalbuadi Lay, lansa ona projetu konstrusaun ponte ligasaun komunidade área Kasnafar, Suku Manleuana, Díli ho Kunsing, Suku Bobolelo, Postu Administrativu Laulara, Munisípiu Aileu,.

Obra ne’e responsábiliza hosi Kompañia Karya Timor-Leste, no tuir kontratu, projetu ne’e sei konstrui ho duransaun fulan-12, ho nia montante $3,632.896.18.

Projetu konstrusaun ponte ne’e ho nia naruk metru 70, luan metru 11. Kompañia mós fó tán adisionál metru 10 bá Governu, nune’e ponte ne’e nia naruk hamutuk metru 80. Progresu konstrusaun oras ne’e atinje ona pursentu 98 (98%).

Jornalista: Rogério Pereira Cárceres