Connect with us
Pakote Ahi

Edukasaun

CONECTIL Husu Governu Integra Relijiaun-Morál Hanesan Matéria Obrigatóriu-Ezame Nasionál

Published

on

Hatutan.com (30 Outubru 2023), Díli— Comissão Nacional Educação Catolica Timor Leste  (CONECTIL) husu IX Governu liu hosi Ministériu Edukasaun (ME) atu bele integra lalais matéria Relijiaun no Morál iha ezame nasionál no tenke sai hanesan matéria obrigatóriu iha kurrikulu nasionál.

CONECTIL realiza serimónia lansamentu manuál Relijiaun no Morál Nonu Anu Terseiru siklu ho XII Anu Sekundáriu ne’ebé realiza iha salaun Catedrál Díli, 24 Agostu 2023. Foto: Hatutan.com.

Prezidente CONECTIL, Padre Mateus Afonso husu ne’e tanba matéria Relijiaun no Morál ne’e sai problema bainhira iha tinan 2005 Governu dahuluk deside hodi konsidera matéria ne’e hanesan kurrikulár, maibé aplika hodi hanorin duni iha eskola públiku no privada sira ho fakultativu.

Lee Mós: OJE 2022, CONECTIL Hetan $900.000 ba Elaborasaun Kurríkulu Edukasaun Katólika

Tanba ne’e, solusaun bá buat hirak ne’e iha akordu ida entre Governu ho Bispu Dioseze Díli no Baucau iha momentu ne’ebá.

Advertisement

Hahú hosi ne’ebá Komisaun ida naran Sekretáriu Nasionál Edukasaun Katólika (CENERSE) elabora no konsentra uluk bá kestaun morál ho relijiaun, Ministériu Edukasaun responsabiliza hodi rekoñese hanesan iha kurrikulu.

Hosi CENERSE mai to’o Comissão Nacional Educação Catolica Timor Leste (CONECTIL) iha tinan 2014, Confenrência Episcopal Timorense (CET) mosu, no CENERSE transforma an bá Komisaun Nasionál Edukasaun Katólika iha ne’ebé Uma Kreda halo ninia parte, no hanaran morál no relijiaun Katólika tanba ema Katóliku sira mak hakerek livru sira-ne’e.

Signifka, nakloke hela bá morál no relijiaun hosi Muslumanu no Protestante mós bele hakerek sira nian.

“Hosi kedan tinan 2006 to’o 2014 la’o hela. Katak, kolaborasaun entre responsável sira kona-bá relijiaun iha TL ne’e atu halo buat sira ne’e, maibé ikus mai sira dada an hotu,” Padre Mateus Afonso hateten bá Hatutan.com foin lalais ne’e.

Iha tinan 2013 CONECTIL hola inisiativa hodi avansa tuir kritéria ne’ebé mak Ministériu Edukasaun husu atu matéria ida sai obrigatóriu ne’e tenke prienxe kritériu hanesan guiaun ida bá professór sira, progarama hanorin nian no manuál.

Advertisement

Prezidente CONECTIL, Padre Mateus Afonso.

Nune’e, iha tinan 2014 programa ne’e la’o lidera hosi Primeiru Prezidente CONECTIL matebian Padre Francisco Pinheiro ho ekipa prodús livru bá Terseiru Síklu ho Sekundáriu nian kompletu, maibé seidauk halo manuál halo guiaun ho programa.

Tanba ne’e maka, foin halo formasaun bá professór sira iha tinan 2018 no intensifika fali buat ne’e to’o tinan 2022.

Iha tinan kotuk, atuál Prezidente CONECTIL ne’e hamutuk ho ekipa kontinua halo produsaun bá livru manuál to’o ona nível Ensinu Báziku Primeiru, Segundu no Terseiru sikulu nian.

Ne’e duni, hosi IV Anu to’o XII Anu Ensinu Sekundáriu nian ne’e guiaun bá Professór sira katak professór sira hanorin ne’e uniforme tiha ona iha territóriu tomak, tantu eskola Katóliku, Públiku no Privadu sira bá materia relijiaun ne’e tomak tiha ona, signifika kritéria Ministériu Edukasaun nian priensidu.

Kona-bá kritériu Terseiru ne’ebé mak atu prienxe ne’e, kuaze atu prienxe hotu ona, tanba ne’e maka CONECTIL prodús tán manuál ne’e.

Funsionariu CONECTIL iha edifisiu Praia dos Coqueiros Dili. Foto: Elio dos Santos da Costa.

“Ha’u nia mandatu iha tinan 2021 to’o fulan Outubru 2023 remata ona no ha’u sei esforsu makás atu kompleta ezijénsia tolu ne’ebé mak Ministériu Edukasaun husu maka manuál ne’e,” nia hateten.

Manuál ne’e ninia produsaun lidera hosi Padre mateus Afonso hahú hosi Nonu Anu Ensinu Báziku Terseiru sikulu ho XII Anu Sekundáriu no CONECTIL husu autorizasaun Bispu sira nian hodi prodús ka hakerek livru ne’e kuaze tinan 1 iha 2022 nia laran, mai fali tinan 2023 fulan Fevereiru to’o Maiu halo de’it koreksaun.

Advertisement

Tuir loloos lansamentu realiza iha VIII Governu nia ukun, maibé iha fulan Maiu Eleisaun Parlamentár no iha fali fulan Juñu prepara bá formasaun Governu foun no kuaze tempu laiha inklui Ministériu Edukasaun mós funsiona de’it iha diresaun sira, nune’e muda fali bá loron 24 Fulan Agostu 2023 mak foin lansa maibé Ministra Edukasaun la marka prezensa tanba tuir hela diskusaun Orsamentu Retifikativu iha Parlamentu Nasionál.

Funsionariu CONECTIL iha edifisiu Praia dos Coqueiros Dili. Foto: Elio dos Santos da Costa.

Hosi istória 2005, matéria Relijiaun no Morál ne’e responsabiliza hosi Ministériu Edukasaun nian tanba saida mak ezize tenke tama, loloos ne’e la’ós Igreja Katólika mesak de’it maibé relijiaun sira ne’ebé rejistadu iha Timor Leste mak tenke servisu hamutuk hodi prodús manuál ida de’it akumula hanoin hamutuk maibé servisu ne’e la la’o.

Ho ida-ne’e maka Igreja Katólika liu hosi nia Komisaun ida-ne’e mak la’o no Komisaun ida-ne’e Amu Bispu sira nian ne’ebé tau-matan bá edukasaun.

“2005 mai to’o 2023 dura tinan 18, matéria ida importante hanesan ne’e ema ida la preokupa. Ami kuandu bá fó formasaun iha munisípiu sira, manorin sira lamenta tanba oras limitadu, manorin sira halo tuir sira nia hakarak, ema rekruta atu hanorin matéria Relijiaun maibé hetan ona titulu funsionáriu públiku sira koloka fali bá matéria seluk no matéria ne’e abandonadu,” Pe. Mateus Afonso argumenta.

Padre Mateus Afonso mós protesta tanba matéria Lian Tetum ne’ebé Ministériu Edukasaun rasik la fó kritéria hanesan guiaun, programa no manuál, maibé ME brani hola desizaun hodi hatama bá ezame nasionál katak obrigatóriu.

Saserdote ne’e dehan, estudante iha Timor-Leste tomak iha obrigatoóiu atu aprende Lian Tetum tuir padraun INL maski agora sei polémika hela tanba Uma Kreda la simu ida ne’e sai hanesan padraun.

Advertisement

Prezidente Conferênsia Episcopal Timorense (CET) atuál Bispu Dioseze Maliana, Dom Norberto do Amaral, Arsebisu Arkedioseze Dili, Dom Virgílio Cardeal do Carmo da Silva ho Bispu Dioseze Baucau Dom Leandro Maria Alves partisipa iha serimónia lansamentu manuál Relijiaun no Morál Nonu Anu Terseiru siklu ho XII Anu Sekundáriu ne’ebé realiza iha salaun Catedrál Díli, 24 Agostu 2023. Foto: Hatutan.com.

“Liga ho livru manuál ne’e, ami hakerek tuir padraun ida ne’ebé seidauk sai Padraun maibé tuir konvixaun Uma Kreda nian katak, Lian Tetum hakerek hanesan iha disionáriu sira hakerek lia-fuan oríjen hosi Portugés. Ita labele tradús no labele viola tanba ita nia lian ofisiál rua ne’e ita komprende hela no konsagra ona iha konstituisaun,” nia hateten.

Iha objetivu rua de’it hosi parte Uma Kreda nian, atu ema hanorin estudante sira iha Ensinu Báziku to’o Ensinu Sekundáriu tenke hanorin ho buat ne’ebé hanesan iha eskola hotu-hotu iha Timor Leste.

“Maibé, segundu pontu bainhira prienxe kritéria ne’e husu bá Ministériu tutela bele karik aprezenta ba Konsellu Ministru katak matéria ne’e obrigatóriu tenke tama iha ezame nasionál,” nia propoin.

“Polítiku sira dehan forma ema nia karákter la’ós liu hosi morál no relijiaun. Tanba ema hamtauk Maromak, respeita ema seluk ne’e problema moral no relijiaun nian maibé ho edukasaun sívika de’it. Ne’e la to’o tanba edukasaun sivika ne’e hanorin de’it Konstituisaun. Bainhira observa didi’ak, ne’e ema sempre viola lorloron tanba la forte maibé morál no relijiaun ne’e hahú moris kedan nia iha tiha ona relijiaun, inan aman fó tiha ona formasaun oitoan ne’ebé sira iha. Iha eskola reforsa tan ida-ne’e mak forma karákter ema nian,” nia hateten tán.

Iha manuál ne’e CONECTIL la hakerek doutrina, loos duni iha esplikasaun kona-bá Jesus no ukun-fuan maibé hanorin hanesan siénsia. Ezemplu Jesus ho Maromak ne’e Biblia mak dehan, maibé esplikasaun ne’e atu ema hotu-hotu bele aprende siénsia no iha koñesimentu la’ós henesan doutrina.

Arsebisu Arkedioseze Dili, Dom Virgílio Cardeal do Carmo da Silva entrega livru manuál bá reprezentante Ministériu Edukasaun iha serimónia lansamentu manuál Relijiaun no Morál Nonu Anu Terseiru siklu ho XII Anu Sekundáriu ne’ebé realiza iha salaun Catedrál Díli, 24 Agostu 2023. Foto: Hatutan.com.

“Iha 2019 Ha’u foin tama iha Komisaun, Prezidente CONECTIL sesante Matebian Padre Francisco Pinheiro bolu ha’u ba ko’alia. Nia aprezenta duni ba Konsellu Ministru iha momentu ne’ebá dehan katak razaun la aplika iha ezame nasionál ne’e tanba ita nia maluk balun hosi Relijiaun Protestante no sira seluk mak halo protestu ka kontra ida-ne’e,” nia informa.

Maibé atu hateten katak, demokrasia maioria impoin no maioria deside, se sira seidauk prontu, elabora neneik bá mak hatama sira nian, tanba relijiaun Katólika nian prontu ona, entaun nia avansa katak Ministériu Edukasaun determina mateéia morál no relijiaun sai ezame nasionál por enkuantu relijiaun sira seluk seidauk tanba uza lai Katóliku nian.

Advertisement

“Iha tinan 2022 ami elabora ho grupu no iha 2023 Janeiru to’o Maiu ne’e ami deskuti fila-fali kada subtemátiku tanba tenke han-malu ho guiaun,” nia esplika.

Livru ne’ebé produs konforme osan ne’ebé disponível. Ida uza hodi prodús ba Nonu Anu Terseiru siklu ho XII Anu Sekundáriu.

Númeru bá Sekundáriu XII Anu nian iha 1000  ezemplares no ba Ensinu Báziku terseiru siklu nian ne’e 1.200 no kada livru tuir gráfika ne’e presiza $12 ho montante $150.000.

“Hahú 2023, ami sei fó formasaun bá territóriu tomak, tuir planu ne’ebé mak iha ami sei bolu professór sira hosi Munisípiu rua ka tolu konsentra iha fatin ida hodi tuir formasaun. Iha  professór relijiaun 200-resin bá Sekundariu XII Anu no Terseiru siklu nian na’in 21 ho totál bá formasaun desiminasaun livru ne’e. Livru prodús ona 600-resin, Ensinu Báziku 300-resin no Ensinu Sekundáriu 300-resin,” nia hateten.

CONECTIL mós oferese ona livru ne’e bá iha Ministériu Edukasaun hodi bele haree no aban bainrua husu karik atu prodús halo barak hodi distribui bá eskola sira, tenke husu lisensa bá CONECTIL ho Conferência Episcopal Timorense (CET) tanba autoridade livru nian ne’e iha CONECTIL.

Advertisement

Ekipa ne’ebé prepara matéria bá livru ne’e iha ema na’in-neen kompostu hosi gráfika ema na’in ida no mestri na’in-4 ho Prezidente CONECTIL rasik.

Iha Ensinu Sekundáriu ne’e iha temátika ka titulu tolu hanesan Relijiaun iha mundu, Igreja iha mundu no Doutrina Sosiál da Igreja.

Iha Ensinu Báziku IX Anu nian ho temátiku ka tópiku mak hanesan Jesus, José ho Maria, Santu-Santa ho Vida Felisidade.

CET Husu ME Konsidera Esforsu CONECTIL

Prezidente CET no Bispu Dioseze Maliana, Dom Norberto do Amaral.

Iha 24 Agostu tinan 2023, iha ámbitu lansamentu bá manuál ne’ebé realiza iha salaun Catedrál Díli, Prezidente Conferênsi Episcopal Timorense (CET) atuál Bispu Dioseze Maliana, Dom Norberto do Amaral husu bá Governu liu hosi Ministériu Edukasaun (ME), atu konsidera esforsu CONECTIL nian ne’ebé prodús ona manuál Relijiaun Morál ne’e hodi integra iha kurrikulu nasionál no integra mós iha ezame nasionál.

Dom Norberto do Amaral konsidera lansamentu manuál Ekleziástiku ne’e importante tebes ba moris nu’udár ema fiar na’in, ne’e duni ida ne’e Konsiliu Vatikanu II dehan,  Joven nia papél ne’e kualkér kondisaun tenki goza nia direitu naturál ba edukasaun.

Advertisement

Ida-ne’e atu hato’o buat rua, primeiru ko’alia kona-bá fiar sarani ninian ne’ebé hatur iha ne’ebá hodi hateten katak, ema tenke hakas-an hodi hatene didi’ak saida mak realidade moris hodi nune’e bele hamorin sarani nia naran di’ak liu tán.

“Parabens bá CONECTIL ho nia membru sira no husu bá Governu atu tulun-malu di’ak liu tán tanba liu hosi Edukasaun mak hanorin di’ak liu tán, tranforma matenek ida bá ema seluk liu hosi kurrikulu ne’ebé di’ak,” Prezidente CET husu.

Segundu maka,  atu haboot matenek bá professór sira, ne’e duni husu prefesór sira halo servisu ho didi’ak atu bele prodús ema hanesan sidadaun no ema ne’ebé fiar na’in 100%.

ME Sei Integra Matéria Relijiaun-Morál iha Ezame Nasionál

Ministra Edukasaun, Dulce de Jesus Soares. Foto: ME.

Hatán preokupasaun CONECTIL no CET nian ne’e maka, Ministra Edukasaun Dulce de Jesus Soares hateten, Ministériu iha ona planu no polítika atu integra duni matéria Relijiaun no Morál iha ezame nasionál no kurrikulu hanesan matéria obrigatóriu.

“Ministériu Edukasaun servisu ho CONECTIL desde uluk kedan. Kona-bá polítika atu integra matéria Relijiaun iha ezame nasionál nia prossesu ne’e la’o naruk ona. Tuir loloos iha tinan hirak liu bá tama ona maibé tanba prossesu iha ita nia rain no sei iha mós Relijiaun seluk iha ita nia rai sei halo keixa ita presiza tetu halo didi’ak,” Ministra Edukasaun, Dulce de Jesus hateten bá Hatutan.com iha Palásiu Prezidensiál Nicolau Lobato Bairru-Pité, Sesta (25/08/2023).

Advertisement

Ministra ne’e informa katak, Relijiaun Katólika prossesu ne’e preparadu loos ona no hein katak iha tempu badak bele halo desizaun ruma atu bele integra matéria Relijiaun Morál iha ezame nasionál.

“Agora ita sei iha prossesu hela. Iha loron hirak liu bá lansa ona livru balun no diskusaun ho CONECTIL la’o nafatin tanba CONECTIL sai hanesan parseiru Ministériu Edukasaun nian iha Timor tinan barak ona,” ministra ne’e reforsa.

Lee Mós: CONECTIL Husu Ramos-Horta Tau Matan Bá Kualidade Edukasaun

Ekipa Hatutan

Advertisement
Kontinua Le'e
Advertisement
Hakarak Hato'o Komentariu?

Husik Hela Komentariu

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Edukasaun

SEKOMS Halo Plájiu Bá Livru Planu Estratéjiku Konsellu Imprensa Nian

Published

on

Hatutan.com, (27 Fevereiru 2024), Díli—Sekretáriu Estadu Komunikasaun Sosiál (SEKOMS), Expedito “Loro” Dias Ximenes, iha loron 08 fulan-Fevereiru 2024, iha Salaun Prezidénsia Konsellu Ministru (PCM, sigla portugés) iha Palásiu Governu, lansa ofisiál livru Planu Estratéjiku SEKOMS 2024-2028. 

(more…)

Kontinua Le'e

Edukasaun

Xanana husu Profesór Kontratadu Ne’ebé Kontratu Remata Tuir Prosesu Rekrutamentu

Published

on

Hatutan.com, (22 Fevereiru 2024), Díli- Primeiru-Ministru (PM), Kay Rala Xanana Gusmão husu bá profesór kontratadu ne’ebé kontratu remata  iha 31 fulan-Dezembru 2023, atu  tuir prosesu rekrutamentu ne’ebé Ministériu Edukasaun  loke tanba ne’e tuir regra Funsaun Públiku nian.

(more…)

Kontinua Le'e

Edukasaun

Japaun Apoia US$72,922 Hodi Harii Edifísiu EBC 3 Maubara

Published

on

Hatutan.com, (16 Fevereiru 2024), Díli-Governu Japaun liuhosi nia embaixada iha Timor-Leste apoia fundu asisténsia ho montante US$72.922 hodi harii edifísiu Eskola EBC 3 Maubara iha Suku Vaviquinia, Postu Administrativu Maubara, Munisipiu Liquiça.

(more…)

Kontinua Le'e
Advertisement

Trending