Hatutan.com, (03 Jullu 2024), Díli—Membru Konsellu Assesoria internasionál Centro Nacional Chega! Institutu Públiku(CNC,I.P), hala’o enkontru anuál ho reprezentante vítima sobrevinvente Timor-Leste (TL) hamutuk na’in-75 iha salaun konferensia (CNC,I.P) Balide durante loron ida.

Diretór Ezekutivu CNC, Hugo Maria FErnandes. Foto/CNC

Membru Konsellu assesoria internasionál sira ne’e hamutuk na’in sia mai hosi nasaun oioin, Primeiru-Ministru (PM), Kay Rala Xanana Gusmão mak nomeia no sira servisu gratuita, kada tinan mai TL dala ida hodi rona progressu servisu CNC nian.

Lee Mós: 2021, CNC Konstrui Uma 11 ba Sobrevivente

Diretór ezekutivu CNC, Hugo Maria Fernandes esplika, membru konsellu sira ne’e iha ema na’in-sia ne’ebé iha kategoria rua, primeiru ida ne’ebé iha tempu naruk antes Timor-Leste bá prosesu ukun an no balun nu’udár ativista halo eventu boot iha sira nia rain hodi apoia Timor-Leste nia ukun rasik an.

Segundu, ema sira ne’ebé mak péritus iha mundu akadémika, seluk fali tanba sira koñesidu, entaun sira iha rede boot la’ós de’it iha sira nia rai maibé iha rai sira seluk.

“Ida ne’e bele tulun CNC hodi bele halo servisu iha rai liur barak liu tán,” Hugo Maria Fernandes hateten iha salaun konferensia CNC, Balide, kuarta (03/07/2024).

Ema na’in-sia ne’e mai hosi nasaun Indonézia, Malázia, Cambódia, Filipina, Portugál, Canadá, Japaun, Perú no Afrika Sul.

“Sira hetan nomeasaun ba tinan tolu. Tanba ne’e tinan ida sira mai dala ida iha ne’e no Governu Timor-Leste la selu sira nia saláriu, sira hala’o servisu gratuitu no selu de’it sira nia viazen bá mai,” nia hateten.

Enkontru ida ne’e ho sobrevivente sira ka vitima sira hosi konflitu funu nian atu rona diretamente saida mak durante ne’e CNC halo ona, saida mak vitima sira hanoin katak di’ak ona, saida mak vitima sira nia servisu ida ne’ebe mak presiza hadi’a no aumenta halo di’ak liu tán ba futuru.

Hosi ne’e membru konsellu asesoria internasional sira bele halo fali rekomendasaun mai fali iha CNC, konsellu administrasaun no mós órgaun diretiva atu oinsa mak bele responde bá kestaun sira ne’ebé mak vitima sira hato’o.

CNC durante ne’e halo servisu barak bá sobrevivente sira hanesan halo uma, tratamentu saude, fo bolsu estudu ba vitima nia oan sira, fo apoiu ekonomia, umanitaria no buat sira seluk tan.

Iha semana kotuk CNC rasik inaugura uma 18, balun iha kapital Dili no balun mós iha munisipiu tanba ne’e tuir planu tinan ida-ne’e sei halo tan uma rua ka tolu bá sobrevivente sira.

Ba bolsu estudu, CNC hahú uluk ho estudante na’in 11 iha tinan hirak liu ba kotuk, maibe tinan ida halo akordu ho FDCH  atu nune’e vitima nia oan sira na’in na’in 27 mak sei hetan bolsu estudu, entaun ida mak servisu parseria tanba ne’e mak CNC sei iha esforsu makas atu halo parseria implementasaun ho instituisaun sira seluk tan.

Preparasaun ne’e iha forma rua, ida maka koletiva no ida seluk maka pesoal, ezemplu hanesan uma 18 inaugura tiha ona, bá tratamentu saude baibain ne’e CNC rejistu na’in 220 mak mai ona iha sistema saude familia hosi Ministeriu Saude ninian. Na’in 1 mak hetan ona tratamentu opera ba kankru, nune’e ba tratamentu saude mental to’o agora iha ema na’in 50, na’in 5 tinan kotuk rekopera ona.

Iha fatin hanesan vitima Maria Isabel Jesus da Silva hateten, violasaun direitus umanus liuliu violasaun seksuál iha pasadu Timor-Leste nia luta ba ukun an iha tinan 1974 to’o 1999 ninian ne’e difisil tebes, feto maluk barak sai vitima ba violasaun seksuál.

Iha momentu ne’eba, vitima sira hamahan an iha Asosiasaun ida ne’ebé mak halibur feto vitima sira iha munisipiu hotu-hotu inklui RAEOA no agora daudaun servisu hamutuk ho hakbiit, AJAR, CNC, asosiasaun vitima no mos asosiasaun prizioneiru politiku ninian.

“Ami kopera hodi identifika feto maluk vitima sira ne’ebé sei hela iha área rural, sira ne’ebé mak seidauk hetan asessu bá informasaun sira ne’e no ami mós foti dadus barak ona oinsa atu hato’o ba Governu no Estadu ida-ne’e bele dignifika ami nia partisipasaun iha funu hanesan vitima no sidadaun ba pais ida ne’e,” Maria Isabel Jesus da Silva hateten.

Sobrevivente sira ne’ebé partisipa iha enkontru anuál ne’e mai hosi munisipiu hotu-hotu iha Timor-Leste hamutuk na’in 75.

Jornalista Estajiáriu: Lázaro Pereira Quefi