Hatutan.com (02 Setembru 2024), Díli—“Apa-boot” la’ós naran loos ka  naran inisiál nu’udár Diretór Ezekutivu (DE) iha instituisaun Estadu ida prontu bá hatán iha tribunál relativa ho kazu asédiu seksuál ne’ebé parte vítima levanta ona.

Lee Mós: Ministru Miguel Manetelu Akompaña ho Besik Kazu Asédiu Seksuál iha MTK

Ilustrasaun Asédiu Seksuál foti husi manuál CFP

Bá Hatutan.com iha nia servisu fatin, Segunda (02/09/2024), “apa-boot” husu ba parte relevante ne’ebé sente sai vitíma bele hato’o keixa ba iha Tribunál.

“Ha’u dehan tiha ona, lori ba tribunál. Ha’u sei la fó komentariu iha media sosial, sé mak sente nia an vitíma lori bá tribunál, inisiu kedan ha’u dehan, señor ministru MTK Miguel Marques Gonçalves Manetelu husu ha’u mós ha’u dehan, lori bá tribunál ha’u prontu  bá hatan,” nia afirma.

Nia haktuir katak nia parte prontu bá tribunál tanba tribunál mak justisa loloos atu deside se mak loos no sala.

Kona-bá ejijensia husi JU,S ho FONGTIL ne’ebe husu atu demite nia husi  kargu nu’udár DE no nu’udár funsionáriu iha administrasaun públiku, “apa-boot” ne’e lia tuun dehan, atu demite ka la demite ne’e desijaun tribunál, JU,S ho FONGTIL la’ós tribunál, tanba ne’e tenke lori bá tribunál.

Nia mós haktuir tan katak atu ema hotu labele   hatoman  an hodi fó presaun liu husi media sosial, tanba ne’e parte se deit mak sente hanesan vitíma bele lori kazu refere ba tribunál.

Nia mós fó hanoin bá JU,S ho FONGTIL atu la bele rona de’it husi parte ida hodi halo uluk ona konkluzaun tanba ne’e, di’ak liu bá tribunál atu hetan lia-loos.  

Kona-ba investigasaun ne’ebé halo daudaun husi parte Komisaun Funsaun Públiku (CFP, sigla portugés), “apa-boot” deklara nia  parte prontu deit, maibé tenke haree ba komete ba aktu ida oinsa, hodi bele sai kategoria ba asediu seksuál.

CFP Hatún Ona Despaxu Investigasaun

Komisaun Funsaun Públika (CFP) liu husi Komisariu bá asuntu Disiplinar hatún ona despaxu investigasaun bá kazu asédiu seksuál ne’ebé diskunfia komete husi diretór ezekutivu ida ho inisiál “apa-boot” iha órgaun estadu ida.

Komisáriu CFP ba asuntu Disiplinar, Agapito da Conceição konfirma katak  Ministru Miguel Marques Gonçalves Manetelu  manda ona karta mai iha prezidente CFP,  Agostinho Letençi de Deus, no fó ona despaxu hodi halo investigasaun.

“Ha’u halo ona despaxu ba ami nia ekipa na’in-rua atu akompaña halo investigasaun ne’ebé kle’an liu iha MTK, maibé nia rezultadu sidauk iha, ohin, mak foin hahú tanba karta ne’e iha semana kotuk mai iha prezidente CFP hafoin despaxa mai ha’u atu halo investigasaun,” Komisáriu  Agapito da Conceição responde Hatutan.com iha knar fatin iha edifisiu CFP, Díli.

Tanba kazu ida ne’e sei prosesu nia laran no sidauk iha rezultadu nune’e husi parte CFP sidauk bele deklara sansaun saida mak sei fó ba funsionariu sira ne’ebe komete kazu ne’e.

Agapito deklara katan antes ne’e iha ona kazu balun, ezemplu husi munisípiu sira ne’ebé nia parte mós rona katak kazu asédiu seksuál ne’e, maibe kona-bá lalaok prosesu nia parte ladun hatene  tanba la’ós iha  nia mandatu. Tanba ne’e, kazu asédiu seksuál  iha MTK ne’e kazu foun bá iha sira-nia mandatu.

Sita husi manuál operasionál hateten lae ba asédiu seksuál husi CFP nian esplika katak asédiu seksuál mak hahalok ida ne’ebé halo lahó hakarak ho natureza seksuál, ho forma verbál no la verbál, ne’ebé afeta ema ida-nia dignidade (feto/mane), hanesan halo observasaun ka komentáriu seksuál, hatudu pornografia, husu favór seksuál, iha ne’ebé halo ema seluk ta’uk, moe, halakon amizade no hamosu instabilidade bá vítimia.

Hahalok sira ne’ebé sai nu’udár ezemplu husi asédiu seksuál mak, hanesan: halo relasaun seksuál ho ema seluk;  iha kualkér tipu intimidade seksuál ho ema seluk; hakuak ka re’i ema seluk ka kaer halimar fuuk ka ema seluk nia isin-lolon; Kose isin lolon kona ema seluk nia isin-lolon; Haka’as ema seluk atu kaer nia isin-lolon; Hatudu orgaun jenitál ba ema ida eh ba ema grupu ida; Halo jestu seksuál ho liman eh ho movimentu isin-lolon nian; Husu eh ezije kualkér aktu seksuál eh favór seksuál;  Konvida hodi sai hamutuk ( hodi halo enkontru); Halo lian hanesan ema re’i eh jestu ruma ne’ebé hanesan manda beiju (re’i); Konta lia bosok eh halo rumór kona-bá vida seksuál ema ida-nian; halo pergunta kona-bá vida seksuál ema seluk nian; Diskuti vida seksuál ema ida nian ho ema seluk; Husu kona-bá fantazia seksuál sira, preferénsia seksuál eh istória seksuál ema seluk nian; Diskuti tema seksuál sira; Halo komentáriu seksuál kona-bá roupa, anatomia eh aparénsia ema ida nian; Provokasaun seksuál sira eh konta anedota ho teor seksuál; Halo komentáriu seksuál sira insinuação sexual eh linguajen ho konotasaun seksuál; Haruka karta eh mensajen eskrita ho konotasaun seksuál eh ne’ebé natureza seksuál; Hatudu materiál eh rekursu sira ne’ebé bele haree no seksualmente sujestivu;  Hakfu’ik eh haruka piropos (lia-fuan domin) ba ema seluk.

Asédiu seksuál tuir infrasaun dixiplinár, klasifika ba kategoria tolu, hanesan: Asédiu Seksuál ho Infrasaun dixiplinár kmaan: mak pratika asédiu ne’ebé halo ho natureza verbál de’it, Asédiu Seksuál ho infrasaun dixiplinár moderadamente grave: mak prátika asédiu seksuál ne’ebé halo ho fora fízika, verbál ka la verbál ne’ebé komete ho repetisaun durante períodu tempu signifikativu ka prátika ne’ebé hamosu problema emosionál, psikolójiku, sosiál, ekonómiku no seluk ba vítima.

Asédiu seksuál ho infrasaun dixiplinár grave: prátika asédiu seksuál ne’ebé envolve kualkér tipu ameasa, inklui ameasa ekonómika ba vítima ka ema ruma mak iha relasaun besik ho nia ka kualkér mambru husi ninia família ka prátika ne’ebé uza intimidasaun, forsa fízika ka violénsia ne’ebé bele konstitui kualkér krime agresaun seksuál, abuzu seksuál ka eksplorasaun seksuál.

Lee Mós: DE iha Ajénsia Estadu Ida Komete Asédiu Seksuál, Hahú Husi Hasé Bonita Loos, Telefone Husu Hasoru iha Otél To’o Konvida Viajen bá Bali

Jornalista: Leopoldina de Carvalho