Connect with us
Pakote Ahi

Dili

Loke Jogu Bola Guling, Governu La Eduka Povu

Published

on

Hatutan.com, (19 Fevereiru 2022), Dili-Organizasaun La’ós Governu nian (ONG, sigla portugés), Asea Justice and Rihgt (AJAR) halo kritika maka’as hasoru Governu, liuliu Ministériu Komérsiu Turizmu no Indústria (MTCI) ne’ebé deside fó lisensa legal (autoriza) ba operadór jogu bola guling  loke iha resintu sira sede suku iha kapitál Dili ne’ebé la eduka povu.

Notísia iha Relasaun: Governu Autoriza Loke Jogu Bola Guling Iha Dili Laran

Diretór Ezekutivu AJAR, Jose Luis Oliveira. Foto/Espesiál

“Primeiru, lamenta tebes Governu nia polítika hodi fó lisensa ba jogu lotaria sira, ka jogu bola guling no kuru-kuru sira-ne’e, tanba baibain buat ida jogus sira-ne’e, la eduka ema,” diretór ezekutivu AJAR, José Luis Oliveira hateten ba Hatutan.com iha nia kna’ar fatin Faról-Dili, Sesta (18/02/2022).

José Luis Oliveira haktuir, iha nasaun barak, jogu tradisionál sira hanesan bola guling, kuru-kuru, bandu atu loke no bainhira Governu atu fó lisensa mós tenke ho nia rekizitu ida forte no supervizaun ida rigorozu ba operadór jogu sira.

Advertisement

Tuir loloos, José Luis Oliveira hateten, jogu sira ne’e, labele nakloke ba públiku no liu-liu ba labarik sira, tanba jogu sira-ne’e, halo ema baruk atu servisu, laiha hanoin ne’ebé kriativu katak, atu hetan osan ne’e tenke liuhosi kosar-been.

“Tipu jogu sira-ne’e halo ema moris iha mehi nia laran de’it. Tanba ne’e mak, iha fatin barak kona-bá jogus ne’e, ema bandu. Agora, mai ita-nia rain, ha’u sente estrañu uitoan, ita-nia Governu laiha vizaun ba ida-ne’e, nune’e fó fali lisensa arbiru de’it ba jogu sira-ne’e loke iha públiku,” diretór ezekutivu AJAR ne’e lamenta.

Notísia iha Relasaun: Ministru Pedro Reis Lansa Importasaun Manu-Futu

Luis Oliveira konsidera, jogu tradisionál sira hanesan bola guling, kuru-kuru, lotaria, raspadiña no seluk tan, sai parte ida ba esplorasaun no Governu husik hela kompañia sira atu esplora ema no esplora povu ki’ak no mukit ida-ne’e.

“Envezde Governu no ita hotu enkoraja povu sira atu ba halo servisu ka halo atividade produtivu sira, atu bele hetan osan, agora ita-haree hanesan ita eduka hela povu ida-ne’e depende fali ninia moris ne’e ba fali jogu. Ne’e  la eduka tebes, ne’e buat ida ne’ebé mak lamentavel tebes,” Luis Oliveira hateten tán.

Advertisement

Diretór AJAR ne’e fó ezemplu katak, iha nasaun balu, bainhira atu loke jogu r hanesan kasinu, iha regra ne’ebé regula ema atu partisipa. Signifika, ema baibain labele ba joga. Infelizmente, iha Timor-Leste laiha regra ruma mak regula, tanba realidade iha jogu bola guling barak ne’ebé loke, envolve mós hosi ema menoridade sira.

Maske MTCI atribui lisensa jogu ne’e ho objetivu atu hetan reseita ekonómika hosi operadór jogu sira, no loke mós kampu traballu, maibé Luis Oliveira haree katak, Governu fó lisensa ne’ebé la tuir regra no ‘dezorganizadu’.  

  “Maibé ita hanesan fó arbiru de’it hanesan ne’e, ita la eduka ita ninia povu, liu-liu ba labarik, joven sira, sira ba asiste buat ne’e, sira hanesan hamosu sira nia espetasaun katak, sira bele hetan moris hosi ne’e, la’ós hosi servisu ne’ebé mak produtivu. Ida ne’e, lamentavel tebes mai ha’u, no satán, ida-ne’e halo hosi MTCI,” diretór AJAR hateten.

Tuir loloos, iha objetu barak ne’ebé mak MTCI bele dezenvolve hodi hetan reseita, maibé Governu la dezenvolve turizmu lokál, no depois fila mak fó lisensa fali ba jogu tradisionál sira.

“Agora, mai ha’u ne’e, seráke apropriadu, jogu ne’e nu’udár objetu turizmu? ne’e pergunta ida, seráke apropriadu, mai ha’u la apropriadu,” Luis Oliveira dehan tán.

Advertisement

Luis Oliveira haree katak, ho envolvimentu labarik sira nian iha jogu bola guling sira-ne’e, sai fatór ida hodi estraga labarik sira nia futuru, tanba la hanorin labarik sira atu iha motivasaun ne’ebé forte, atu dezenvolve sira nia talentu, ka ho abilidade ida ne’ebé mak di’ak.

“Jogu ne’e hanesan halo sira hamosu iluzaun ka mehi ida ne’ebé mak la realístiku. No, ida-ne’e eduka ita-nia joven sira bá aban bain-rua bele la sai produtivu,” Luis Oliveira afirma tán.

Durante ne’e, governu fó lisensa ba operadór jogu tradisionál sira, hodi loke bola guling ho arbiru de’it, liu-liu iha feira nasionál sira, iha mate-uma, no ida ne’e la hatudu sinál ne’ebé  la edukativu, to’o estraga ema nia morál. Tanba ne’e,  tuir José Luis Oliveira, Governu tenke hatuur regra ho didi’ak hodi halo supervizaun ida rigór  no másimu. 

Luis Oliveira husu ba MTCI atu labele haree de’it kona-bá atividade hosi operadór sira ba jogu tradisionál nian, maibé presiza dezenvolve mós programa turizmu sira seluk mak iha rai laran.

Tuir nia, turizmu, la signifika, ninia alvu mak tenke ba vizita fatin turizmu sira iha nasaun internasionál sira, maibé tenke promove mós turizmu nasionál. Maske ba pasiar vizita ema rai,  hanesan iha Dubai ne’ebá bele kontribui ba saúde psikolójika, iha ekonomia nian, no sei insentiva dezenvolvimentu ekonomia iha rai laran.

Advertisement

“Ita tenke promove timoroan sira, tenke halo atividade turizmu. Labele hanoin turizmu mak dehan ba Dubai, ba Bali, ne’e ita lori osan ba gasta iha ne’ebá. Nusa mak ita la promove turizmu iha ne’e, nusa ita la halo programa hadi’a iha Tutuála ne’ebá, Com, Jaco no fatin ne’ebé mak halo, depois ema pasa fím de semana, ne’ebé mak bele dezenvolve ekonomia iha ne’ebá, iha fatin bara-barak, halo para feriadu ema tenke ba vizita. Labele hanoin de’it mak internasionál, agora ho Covid ne’e, ema taka tiha, agora oinsá,” Luis Oliveira, fó hanoin.

Iha loron 15 fulan-Fevereiru ne’e, Hatutan.com halo konfirmasaun ho Inspetór Jerál ba Jogus, Domingos da Costa Guterres, iha nia servisu fatin, Bebora, Dili, katak Governu liuhusi MTCI,  Diresaun Inspesaun Jerál ba Jogu (IGJ) autoriza jogu bola guling ida kada suku iha Dili laran, hodi komemora loron nasionál veteranu, 03 Marsu, tinan ne’e.

Daudaun ne’e jogu bola guling  loke iha Suku Bairru-Pité, Kulu-hun, Kampu Alor, Vila Verde, Comoro no iha fatin seluk tan ne’ebé pertense ba área jurisdisaun Munisípiu Dili.

MTCI fó lisensa ba jogu tradisionál no kulturál sira-ne’e bazeia ba dekretu lei númeru 6/2016, loron 20 fulan-Abríl, artigu 9 alínea 3. Nune’e, tuir dadus IGJT nian hatudu katak iha 2021, Governu liu husi jogus tradisionál sira ne’ebé eziste kontribui reseita ba kofre Estadu ho montante $97,000.00.

Domingos da Costa Guterres argumenta katak Governu legaliza operadór lokál sira ba jogu tradisionál hanesan bola guling ho razaun evita jogu ilegál atu bele hatama reseita ba Estadu no razaun seluk mak Governu fasil kontrola.

Advertisement

“Governu sei rekolla dadus atu ba futuru bele loke sentru jogu tradisionál atu bele kontribui reseita ba Estadu,” Domingos Guterres hateten.

Rekizitu atu hetan lisensa operasionál ba kada jogu tradisionál ne’ebé iha, operadór sira tenke submete pedidu, atu nune’e, ekipa tékniku IGJ ba halo observasaun iha terrenu hafoin halo identifikasaun no verifikasaun ba fatin mak IGJ bele atribui lisensa no ikus mai operadór sei halo uluk pagamentu ba tasa liu husi konta bankária Estadu nian ne’ebé IGJ estabelese.

Mandatu tinan-rua La Dezenvolve Turizmu Lokál

Tuir observasaun AJAR nian katak  durante mandatu ukun Governu ida-ne’e nian, ba tinan rua ona, maibé to’o oras ne’e, MTCI seidauk dezenvolve fatin lokál sira iha rai laran, ne’ebé iha poténsia boot ba turizmu.

Nia afirma, maske MTCI halo ona vizita ba fatin turizmu balu iha territóriu nasionál ka iha munisípiu balu, maibé hanesan halo de’it vizita, no laiha asaun ruma konkreta.

Advertisement

“Ninia papél durante ne’e, laiha. Sira foin daudauk bá dehan dezenvolve turizmu komunitáriu ka saida, ne’e hanesan ba halo enkontru de’it. Maibé, kuaze tinan rua ne’e sira halo saida de’it. Buat ne’e tuir loloos tenke iha kontinuasaun,” José Luis Oliveira kestiona.

Jornalista: Rogério Pereira Cárceres

Kontinua Le'e
Advertisement
2 Komentariu

2 Comments

  1. lilly Branca

    17/03/2022 at 11:14 AM

    Nudar povu kiik, la aseita mos katak Guvernu fo lisensa ba loke Bola Guling no kuru2, foo impaktu la diak:
    1. halo ema baruk servisu
    2. halo labarik kiik sira mos aprende i depois boot mete bola guling fim mai eskola mos paradu.
    3. halo familia uma laran entre Fen – laen mos bele problema.
    4. halo ema stress wainhira lakon barak/psikolojia problema, orsamentu familia mos problem.
    Guvernu ne’ebe povu fo fiar tenke loke kampu trabalho ne’ebe dignu.
    grande abraco i bom trabalho

    • Francisco Belo Simoes

      17/03/2022 at 3:30 PM

      Obrigadu ba opiniaun konstrutivu! ho Respeitu

Husik Hela Komentariu

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Dili

Eletrisidade Mate iha HNGV Minutu 15 no Atendimentu Normal

Published

on

Hatutan.com, (22 Maiu 2024), Díli- Portavós Ekipa Integradu  Saúde (EIS), Vidal Lopes, konfirma katak iha Tersa kalan (21/05/2024),  akontese duni ahi-eletrisidade mate iha Ospitál Nasionál Guido Valadares (HNGV) ho durasaun minutu 15. Maske nune’e, la prejudika atendimentu bá pasiente sira tanba atendimentu la’o normal.

(more…)

Kontinua Le'e

Dili

Harii Tan Merkadu Ida iha Díli Hodi Akumula Vendedór sira

Published

on

Hatutan.com, (21 Maiu 2024), Díli- Haree bá kondisaun merkadu rua iha Díli; Manleuana ho Taibessi, la konsege akumula hotu vendedór sira, liuliu hirak ne’ebé kontinua utiliza espasu públiku hodi halo atividade, hanesan iha Elemloi-Delta nian, Kampu Baru-Comoro, iha Terminal Becora ho mós iha Audian nian, maka Bankada Parlamentár KHUNTO husu Governu harii tán merkadu hodi bele akumula  vendedór sira  ne’e.

(more…)

Kontinua Le'e

Dili

Asiste Feira iha Portu Díli, PNTL Halibur Motór 23 Tanba Estasiona iha Trotoar Leten

Published

on

Hatutan.com, (21 Maiu 2024), Díli- Polísia Nasionál Timor-Leste (PNTL) liuhosi Unidade Tránzitu Komandu Munisípiu Díli halo apreensaun ka halibur motorizada hamutuk 23 tanba estasiona fali mór iha trotoar leten.

(more…)

Kontinua Le'e
Advertisement

Trending