Connect with us
Pakote Ahi

Justisa & Krime

Disputa Rai iha Marconi, Ministru Justisa Husu Aprezenta Sertifikadu Orijinál Na’in bá Rai

Published

on

Hatutan.com, (22 Setembru 2022), Díli-Ministru Justisa (MJ), Tiago Amaral Sarmento, husu bá ema hirak ne’ebé reklama rai iha Marconi, Dili, pertense bá sira-nia direitu privadu atu aprezenta dokumentu orijinál (sertifikadu) na’in bá rai.

Lee Mós : Ministériu Justisa Sei Halo Avariguasaun ba Rai Disputa Iha Marconi

Ministru Justisa (MJ), Tiágo Amarál Sarmento. Foto/Elio dos Santos da Costa

Daudaun ne’e mosu dezintendimentu entre komunidade sira iha Suku Fatuhada ho ema balun ka família balun iha relasaun ho Fatima Alkatiri, ne’ebé reklama katak rai pedasuk ne’ebé lokaliza iha Klínika 333 iha área Marconi, dehan sira mak na’in loloos bá rai refere.

Rai ne’e Fatima Alkatiri ho nia família halo ona arrendamentu ho empreza Xina ida atu harii uma negósiu. Maibé mosu disputa bainhira empreza Xina ne’e komesa book no atu halo konstrusaun.

Advertisement

Ministru Justisa (MJ), Tiágo Amarál Sarmento, husu bá  reklamante ne’ebé kontinua  okupa rai ne’e hodi dehan rai privadu  tenke aprezenta sertifikadu orjinál nu’udár na’in bá rai nian, ne’ebé mak karik hetan iha tempu governasaun Portugés no Indonézia.

Iha lei númeru 13/2017, hateten, estadu rekoñese, bele fó fali rai bá ema, bainhira ema ne’e nu’udár sidadaun timoroan, no nia iha sertifikadu na’in bá rai (hak milik) iha tempu Indonézia, ka sertifikadu direitu propriedade perfeita, iha tempu Portugéz.

“Prosesu atu fó fali rai ida bá ema ida, bainhira ema ne’e iha sertifikadu na’in bá rai orijinál. Iha Indonézia nian, sertifikadu hak milik, ne’e iha surat-tahan boot, mahar. Ida ne’e iha, ne’e Estadu iha obrigasaun, devér, tuir lei bele fó fali. Mais kuandu laiha, rai sira ne’e Estadu nian,” Ministru Justisa (MJ), Tiágo Amarál Sarmento, hateten ba jornalista sira, iha Palásiu Governu, foin lalais.

Agora, kona-bá rai ne’ebé oras ne’e sai polémika iha área Marconi, estadu konsidera hanesan rai domíniu públiku no Estadu nian, tanba ne’e maka, dezde tinan-lima (5) bá kotuk, selebra tiha ona kontratu arendamentu, no ema ne’ebé uluk halo kontratu arendamentu ne’e, la selu rai-teen, no hamosu tán dívidas.

Tuir relatóriu hosi Gabinete Inspesaun Auditória (GIA) Ministériu Justisa  nian, halo tiha ona avariguasaun iha fulan-Maiu, Juñu, Jullu 2022, konklui katak, sira inklui kompañia ka empréza hamutuk 85, ne’ebé hamosu dívida, no sira ne’e sei haruka áa hatán iha ministériu públiku, tanba viola lei tributária nian, nomós hamosu tán iha indikasaun forte ba fraude fiskál.

Advertisement

“Tanba ne’e maka, Ministériu Justisa, hatene katak, rai ne’ebá ne’e, rai Estadu. Ministru  Justisa, husu parte sira, sé sira iha sertifikadu hak milik asli, iha tempu Indonézia nian, aprezenta took mai ami haree. Sertifikadu tempu Portugés, direitu propriedade iha, fó took mai ami haree. Keta halo, la’os sertifikadu karik, tanba saida, ita nia lei númeru 13/2017, kona-bá definiasaun tituláridade bens no moveis, ne’e koalia klaru,” Tiágo Amaral Sarmento, esplika.

Bainhira sidadaun timoroan ne’e mak nia iha sertifikadu hak milik tempu Indonézia, maka iha tempu ukun-aan, estadu RDTL rekoñese sei nafatin. Tanba  ne’e, governante ne’e, husu atu aprezenta took sertifikadu hak milik asli ne’ebé hetan iha tempu Indonézia.

“Ida ne’ebé dehan katak sertfikadu ne’e, fó took mai ita haree took ka  fó sai took bá públiku, para públiku haree took, para depois, Ministru Justisa hapara tiha ami nia asaun. Sé seidauk aprezenta sertifikadu hak milik tempu Indonézia, ita sei koalia lai. Tanba ne’e maka, Governu dehan katak, rai ne’ebé ne’e, rai Estadu,” Ministru Justisa  afirma tán.

La’os ne’e de’it, kona-bá iha Uzu de Kapiaun Espesiál, bainhira ema halo atividade ruma iha rai ne’e nia leten, ka halo toos natar ruma, buat ruma, ne’e estadu rekoñese.

Hatán kona-bá despaixu ne’ebé mak halo hosi Ministru Justisa sesante Manuel Cárceres da Costa  iha 2021, Tiágo Amaral konsidera, despaxiu ida ne’e laiha atribuisaun. Tanba anteriormente, rai Marconi, hetan arenda hosi ema partikular ida, hahú kedan hosi 2017, mai to’o fulan-maiu 2022.

Advertisement

“Ministru Justisa sesante, nia fó iha 2001, ne’e katak, Ministru Justisa mós iha indikasaun bele halo violasaun bá lei. Primeiru, keta haluha, rai ne’ebá ne’e, iha fulan-Juñu 2017, iha ema ida halo arenda ho Estadu, ho Governu, to’o fulan-Maiu 2022. Ministru  Justisa sesante, halo despaixu iha 2021. Entaun, ne’e buat ruma laloos. Tanba saida kontratu moris hela, Ministru Justisa fó tiha, nia prosesu atu fó halo nusá, depois husu. Laiha, ne’e ida,” Tiágo Amaral Sarmento, hateten tán.

Jornalista: Rogério Pereira Cárceres

Kontinua Le'e
Advertisement
Hakarak Hato'o Komentariu?

Husik Hela Komentariu

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Justisa & Krime

Kazu Taa iha Bebora, Tribunál Aplika Aprezentasaun Periódika Bá Arguido Na’in-rua

Published

on

Hatutan.com, (25 Fevereiru 2024), Díli -Tribunál Judisiál Primeira Instánsia Díli (TJPID), Domingu (25/02/2024), halo primeiru interrogatóriu bá arguido na’in-rua ho inisiál J no HM ne’ebé halo tentativa omisídiu hodi uza samurai taa sidadaun ida iha karreta Grand-Max laran iha área Bebora, Díli.

(more…)

Kontinua Le'e

Justisa & Krime

Kazu Farmásia Moris Foun, Tribunál Aplika Medida Koasaun 4 bá Arguido Sira no Husu Polísia Fó Fila Ai-moruk Item 150

Published

on

Hatutan.com, (24 Fevereiru 2024), Díli -Tribunál Judisiál Primeira Instánsia Dili (TJPID) liuhosi primeira interrogatóriu, Sábadu (24/02/2024), aplika medida koasaun haat (4) bá arguido na’in-tolu (3) nu’udár jerente bá Farmásia Moris Foun relasiona ho kazu hatama ai-moruk ilegál ho item 150.

(more…)

Kontinua Le'e

Justisa & Krime

Hatama Ai-moruk Ilegál Fó Prejuizu bá Estadu

Published

on

Hatutan.com, (23 Fevereiru 2024), Díli– Membru Parlamentu Nasionál hosi  Bankada CNRT, Patrocínio dos Reis Fernandes, husu bá autoridade polisiál, Ministériu Públiku no Tribunál atu prosesa kazu hatama ai-moruk ilegál tanba  fó prejuizu bá Estadu.

(more…)

Kontinua Le'e
Advertisement

Trending