Connect with us
Pakote Ahi

Justisa & Krime

Kronolojia Tribunál Hasai Inan-Faluk Verónica Hosi Uma Camea

Published

on

Hatutan.com, (13 Novembru 2022), Díli—Tribunál Distritál Díli (TDD), liuhosi Ofisiál Justisa, Roberto Boavida iha Kinta (27/10/2022), hasai karta ofisial ida ho asuntu pedidu bá kolaborasaun inan-faluk Verónica Barreto ho nia família iha aldeia Bedois, Suku Camea, Postu Administrativu Cristo Rei, Munisípiu Díli.

Tribunál Distritál Díli (TDD), liuhosi Ofisiál Justisa, Roberto Boavida iha Kinta (27/10/2022), hasai karta ofisial ida ho asuntu pedidu bá kolaborasaun inan-faluk Verónica Barreto ho nia família iha aldeia Bedois, Suku Camea, Postu Administrativu Cristo Rei, Munisípiu Díli, tanba iha Sesta (11/11/2022) tuku 09:00 dadeer Otl, TDD konjunta ho membru PNTL sira, tenke tun bá halo eviksaun ka hasai obrigatóriu ema ho sasán sira hosi sira-nia uma-hela-fatin. Foto/Elio dos Santos da Costa.

Konteúdu hosi pedidu ka karta ofisiál ne’e, husu bá inan-faluk Verónica Barreto ho nia família, atu koolabora ho autoridade judisiál, tanba iha Sesta (11/11/2022) tuku 09:00 dadeer Otl, TDD konjunta ho membru PNTL sira, tenke tun bá halo eviksaun ka hasai obrigatóriu ema ho sasán sira hosi sira-nia uma-hela-fatin.

Iha Sesta dadeer tuku 09:00, Tribunál hamutuk ho autoridade polisiál sira, konsege tun duni iha terrenu, hodi ezekuta desizaun bá eviksaun.

Hafoin hasai obrigatóriu hosi uma hela fatin, iha oras lorokraik, maizumenus tuku-haat liu, akontese mós udan iha kapitál Díli to’o tuku-hitu kalan.

Advertisement

Maski todan, maibé, inan-faluk Verónica ho família sira tenke simu realidade moruk ida ne’e, to’o iha oras kalan no durante kalan rua ona, vítima ho família tenke toba de’it iha liur ho udan-laran tanba laiha tán ona fatin seluk bá sira.

“Nusá mak ema mai hasai fali ha’u iha rai ne’e-ne’e. Ha’u laiha direitu atu tuur iha rai ne’e ka. Hodi kalan ha’u tuur iha udan-laran, hahan laiha tán atu hán, ha’u ohin loron tuur hanesan ne’e hela, ulun sira la tau matan to’o agora,” Inan-faluk Verónica Barreto hateten ho mata-been, liuhosi konferénsia imprénsa iha fatin ne’ebé TDD halo eviksaun, iha aldeia Bedois, Suku Camea, Sábadu (12/11/2022).

Haree bá atuasaun ‘forsada’ sira iha terrenu hosi TDD ho autoridade polisiál sira nian, inan-faluk Verónica Barreto, sente laran dodok no triste to’o hamonu nia mata-been no ho lia-tun dehan, nia iha direitu atu hela iha rai ne’ebá ka lae.

“Ha’u laiha direitu atu tuur iha rai ne’e ka, ha’u ema kbi’it laek, kuitadu. Ha’u nia laen mós mate tán rai ida ne’e, terus dezde uluk to’o agora,” inan-faluk Verónica hateten.

Verónica temi mós lider nasionál no karizmátiku Kay Rala Xanana Gusmão atu tau matan bá nia, liu-liu problema ne’ebé mak ho nia família oras ne’e enfrenta hela.

Advertisement

“Ha’u mós rai ne’e ninia na’in. Ha’u mós iha direitu atu tuur iha rai ne’e. Ha’u husu avo Nana, favór boot ida mai haree ha’u bá, tansá mak ema seluk halo, ulun sira la haree ha’u ne’e,” inan-faluk Verónica, husu.

Advogadu La Simu Notisikasaun Tribunál


Reprezentante família, inan-faluk Verónica Barreto, Abrão Barreto iha aldeia Bedois, Suku Camea, Postu Administrativu Cristo Rei, Munisípiu Díli.

Reprezentante família, Abrão Barreto konta katak, ho eviksaun ne’ebé mosu derrepente bá iha sira-ninia uma-hela-fatin ne’e, sira tenta liga direta bá sira-nia Advogadu Privadu Ismael Assunção, hodi husu konfirmasaun katak karik defeza simu informasaun ruma kona-bá prosesu eviksaun ida-ne’e, maibé parte advogadu hatán dehan laiha nofitikasaun ruma.

“Defeza dehan ha’u seidauk simu notifikasaun. Agora, hosi Tribunál mai dehan katak, defeza simu tiha ona. Ami la fó ita-boot sira, ami fó ita-boot sira-nia defeza, ita-boot sira-nia lia-na’in. Ami dehan, ami-nia lia-na’in la kontaktu ami, ami la hatene agora sira duun-malu,” Abrão konta tuir.

Reprezentante família ne’e mós konta tuir katak, iha inísiu hosi kazu ne’e bainhira akontese, sira buka Fernando Lopes nu’udár sira-nia Defensór Públiku atu bele haree prosesu tomak ne’ebé sira hatama kontestasaun ka rekursu bá Tribunál dala-rua, maibé resposta sempre dehan “fora de prazu”, katak rekursu ne’ebé hatama, liu ona prazu.

Tanba karta rekursu rua tu-tuir malu ne’ebé submete bá Tribunál, sempre falla, ikus mai, halo vitima sira sente lakon ona konfiansa.

Advertisement

Entaun, mandadu de sitasaun foun ida ne’e bá, sira troka fali Advogadu Privádu Ismael Assunção atu bele iha seriedade hodi haree kazu ne’e.

“Núfin, tantu Advogadu Privádu, nomós Defensór Públiku laiha seriedade duni atu atende kliente sira ne’ebé mak kbi’it laek. Ha’u nia inan-faluk ida ne’ebá ne’e, dezde uluk terus, faluk dezde 1985 to’o ukun-aan ne’e terus nafatin, kiak nafatin to’o ikus ema mai hasai,” Abrão dehan.

Família Vítima La Satifás

Tribunál Distritál Díli (TDD), liuhosi Ofisiál Justisa, Roberto Boavida iha Kinta (27/10/2022), hasai karta ofisial ida ho asuntu pedidu bá kolaborasaun inan-faluk Verónica Barreto ho nia família iha aldeia Bedois, Suku Camea, Postu Administrativu Cristo Rei, Munisípiu Díli, tanba iha Sesta (11/11/2022) tuku 09:00 dadeer Otl, TDD konjunta ho membru PNTL sira, tenke tun bá halo eviksaun ka hasai obrigatóriu ema ho sasán sira hosi sira-nia uma-hela-fatin. Foto/Elio dos Santos da Costa.

Ho prosesu sira hodi hasai obrigatóriu ema ho sasán sira iha uma-laran ne’e, Abrão do Rego, sente la satisfás ho desizaun Tribunál nian tanba prosesu evikasaun ida ne’e bá derepente de’it, hodi hasai ona sira hosi sira-nia uma-hela-fatin.

Tuir loloos, bainhira iha notifikasaun ruma, hanesan atu halo kontestasaun fora de prazu tenke hato’o uluk liuhosi sira-nia defensór públiku, advogadu, hodi fó notifikasaun bá vitima sira.

“Maibé prosesu mandadu de sitasaun ida horseik mai ne’e, fó deit pedidu koolaborasaun. Pedidu koolaborasaun ne’e mai iha Xefe Suku, depois ami mós la hetan Xefe Suku atu informa bá ami. Xefe Aldeia deit mak rona informasaun dehan katak ema atu mai sita uma ne’e. Ne’ebé mak ha’u dehan, ami mós la hatene informasaun. Horseik ne’e nia objetivu mai ne’e atu halo mediasaun mais núfin mai to’o iha ne’e mai sita, sein ami-nia autoridade lokál iha koñesimentu,” Abrão do Rego kontesta.

Advertisement

Bainhira Tribunál to’o iha terrenu, parte vitima tenka halo auto-defeza ka atu bele kontra. Maibé, depois Polisia Espesiál sira mós to’o hotu iha fatin eviksaun, nune’e vítima sira labele halo tán asaun ruma. Ikus mai, vitima sira koopera hodi hasai sira-nia sasán tau hotu bá iha liur.

“Depois de hasai ami-nia sasán sira ne’e, udan tau bá, ami-nia sasán sira ne’e, mak dodok hotu iha ne’ebá. Buat hothotu ami la aproveita no aat hotu. Ida ne’e maka ami ninia prosesu ida ne’ebé la’o iha 2022,” Abrão do Rego esplika.

Iha 2021, vítima no inan-faluk Verónica, ho nia oan sira, simu duni notifikasaun ida hosi TDD, ho asuntu “mandadu de sitasaun”. Sira fó loron 20 atu vítima sira bele halo preparasaun, hamamuk tiha sasán sira hotu, atu halo sitasaun.

Maibé, altura ne’ebá, vítima sira halo konsege halo intervensaun, liuhosi hatama rekursu bá TDD, hodi interevein de’it, katak, seidauk iha prosesu julgamentu, labele halo lai mandadu de sitasaun. Maibé, rekursu ne’ebé hatama, despaixu hosi tribunál katak, mandadu de sitasaun ne’e pendente ona.

La to’o de’it iha ne’e, inan-faluk ho nia oan sira mós, kontinua hatama fali rekursu agravu ida, hodi husu bá tribunál atu anula tiha despaixu ne’ebé temi kona-bá mandadu de sitasaun ne’e, hodi kontinua hakat bá prosesu julgamentu.

Advertisement

“Ida ne’e la iha resposta, mai fali karta ida ho pedidu de koolaborasaun bá Xefe Suku, horseik 09:00, to’o mai hasai ami nia sasán iha ne’e, ami la hatene, laiha preparasaun buat ida, mai ami derepente iha ne’e hanesan ema na’ok teen,” Abrão Barreto la satisfás.

Reprezentante família ne’e, husu bá Governu liuhosi Ministériu Justisa (MJ), no reprezentante sira povu TL nian iha Parlamentu Nasionál, atu hatudu loloos took lei bá ema kbi’it laek sira ne’e mak ida ne’ebé.

Governu tenke hatuur lei ida ne’ebé mak loloos, atu bele lori povu ki’ik ne’e nia aspirasaun hothotu. Labele haree de’it bá iha dokumentu ida ne’ebé mak ema ida bá hatama, dehan katak, ida ne’e mak manán ona, maibé, sira ne’ebé mak nu’udár vitima, seidauk bá konfesa buat ruma iha Tribunál.

Oras ne’e dadaun, uma ne’ebé antes ne’e sira hela bá, polisia dada metin ona fita, tanba ne’e, vítima sira labele asesu ona, kalan toba de’it iha rai, tanba laiha fatin provizóriu. Sé notifikasaun antes karik, vítima sra bele halo preparasaun.

Kronolojia Kazu Rai

Advertisement

Pedidu Kolaborasaun hosi Tribunál Distritál Díli bai nan-faluk Verónica Barreto.

Molok ne’e, mosu diskusaun ‘hirus-malu’ entre inan-faluk Verónica ho Alexandre dos Santos, tanba rai ho metru balun ne’ebé vítima ho nia oan sira harii dapur bá, deskonfia hakat liu baliza, hodi tama to’o iha autór ida seluk ninia kintál, no ikus mai mosu problema.

Nune’e, iha 05 Abril 2010, disputante sira ho autoridade lokál tuur hamutuk halo diálogu. Hosi diálogu ne’e, Xefe Aldeia ho Sasin sira, konsege foti konkluzaun ida katak, tenke sobu tiha dapur ne’ebé sira halo.

Iha konsensu ne’e dehan katak, depois sobu tiha dapur ida ne’e, inan-faluk Verónica ho nia família mak responsábiliza sosa, ai, besi, semente, prégu, no Alex dos Santos, prepara material sira seluk hanesan, kalen, rai-henek no bloku (batako), hodi haloos tiha baliza ne’ebé iha hela problema.

Maibé, infelizmente, liu tiha loron ida, Alex dos Santos rezeita ka la konkorda fali ona ho desizaun ne’ebé mak sira halo ona.

Ho diskordánsia ida ne’e ikus mai iha 2011 bainhira Terras Propriedade tun bá halo levantamentu dadus, atu sukat rai ne’e, maibé la konsege, tanba hetan impedimentu hosi Alex dos Santos atu labele sukat ho razaun katak, fatin ne’e ninian.

“Depois, prosesu ne’e, ita hanoin ona katak, problema ne’e mak ida ne’ebá la’ós problema seluk, problema mak dapur rua ne’e,” Abrão Barreto, haktuir tán.

Advertisement

Ho problema ne’e iha 2016 Alex dos Santos lori kazu rai ne’e to’o iha Tribunál no iha 2017 inan-faluk ho nia oan sira simu notifikasaun hosi TDD, maibé, vítima sira sente hakfodak katak, notifikasaun ida ne’e bá saida nian.

“Entaun, ita simu iha 2017 depois ita haree ona ida ne’e halo prosesu no ferik mós la hatene, nia atu halo saida, vida laiha, moris hanesan ne’e, atu halo nusá. Nia hakfodak dehan katak, tanba saida mak ema lori ha’u bá kesar, ha’u halo saida mak sala no sala saida iha ne’ebé,” Abrão hateten.

Maske nune’e, Abrão dehan sira mós nafatin kumpri bá notifikasaun hosi Tribunál hodi tulun nia inan-faluk, la’o tuir sasin sira hodi rekolla provas no faktu sira kona-bá istória loloos rai ne’e sé nian no sé mak fó bá sira. Hafoin submete fila-fali bá  TDD ho prazu tempu durante loron 30.

Ho esforsu tomak, ikus mai família vítima sira konsege halibur istória no kronolójia sira rai ne’e nian hosi sasin sira no entrega bá sira ninia Defensór Públiku Fernando Lopes, hodi halo análiza legál, nune’e bele sumbete hirak bá Tribunál iha de’it loron 15 nia laran.

Maibé, ikus mai, tribunál responde hosi dokumentu ida ne’e rasik, katak, vítima sira nia dokumentu submete tarde. Maske vítima sira hatene hela katak, la tarde, tanba loron 15 antes, sira entrega tiha ona bá defensór públiku, atu bele elabora kronolójia sira ne’e ho juridikamente, hatama bá tribunál.

Advertisement

Infelizmente, rekursu ne’ebé vítima sira hatama, resposta hosi tribunál dehan katak, fora do prazu.

La to’o de’it iha ne’e, parte vítima sira esforsa an hodi buka fila-fali sira-nia defensór públiku, atu aprezenta fila-fali sira-nia rekursu bá Tribunál. Maibé, resposta sempre dehan katak, ida ne’e fora de prazu.

Deklarasaun hosi Sasin

Iha biban hanesan, José Ximenes fó sasin katak vítima Verónica Barreto orijen hosi Munisipiu Bobonaro, nia tun mai Dili iha 1981. Mai buka tuir nia katuas-oan Paulo Mesquita nu’udár delegadu FRETILIN nian hosi Bobonaro.

Mai iha kapitál Dili durante 1981 nia laran ferik Verónica hela iha área Colmera. Maibé, tuir informasaun ne’ebé nia simu katak militár Indonézia kaer tiha ona nia katuas-oan Paulo Mesquita no sulan iha komarka antigu Balide, depois to’o kalan lakon.

Advertisement

La to’o de’it kaer nia laen, militár Indonézia sira mós sempre bá buka tuir ferik Verónica iha tempu kalan iha Colmera. Tán ta’uk, inan-faluk ne’e buka dalan hodi halai sai bá subar fali iha Bedois.

Iha Bedois, inan-faluk ne’e ho nia oan na’in-tolu mesak ki’ik-oan, subar iha RT Beremau nia uma no ho ta’uk, sira mós sai liur.

Ikus mai, sasin José Ximenes ne’ebé iha momentu ne’ebá sei RK deside hodi proteze inan-faluk ho nia oan sira hodi fó hán, fó foos la-tarias oan ruma, nia bele aguenta.

“Prontu, nia aguente, RT Beremau, mai sobu soku ida iha foho oan ida iha ne’e, hasai soko ne’e, hodi halo uma-tali boot ida hodi tau ferik ne’e ho ninia oan sira iha ne’e. Ha’u dehan, tau iha ne’e, lalika ta’uk, ha’u prontu proteze sira. Entaun, hela iha ne’e,” Sasin José haktuir.

Iha 1989 nu’udár RT, José Ximenes simu ordém hosi Kódim katak husu bá autoridade sira atu rejista feto-faluk sira nia naran iha lista, hodi hetan apoiu uma hosi Governu Indonézia, liuhosi programa RSS (Rumah Sangat Sederhana).

Advertisement

Rezultadu hosi naran rekollamentu dadus ida ne’e, iha Bedois, Suku Camea, hetan uma hamutuk lima inklui inan-faluk Verónica.

Programa RSS ne’e konsege harii iha 1989 hosi BTT sira tanba RT Beremau ho Kepala Desa, sira mak deside hodi entrega fatin ka rai ne’e fó bá inan-faluk Verónica.

Maibé, ikus mai derrepente mosu fali dehan ferik ne’e laiha direitu, tenke hasai hosi fatin ne’e dehan fali ema seluk nian ona.

“Ida ne’e buat injustu boot ida, ha’u la komprende, tanba sá mak sai hanesan ne’e. Iha buat bobar mak bobar. La hetene, señor sira ne’ebé mai foun ne’e hetan sertifikadu apuradu ne’e, la hatene, mai liuhosi ne’ebé,” sasin José Ximenes, kestiona.

Sasin ne’e mós haktuir, nu’udár autoridade lokál iha momentu ne’ebá, nia rasik mós la hatene tuir katak surat fa’an ho sosa ne’e halo nusá, sertifikadu halo ka lae no iha ka la’e, keta halo, depois inventa ona.

Advertisement

“Ne’e ha’u hanoin dokumentus falsifikasaun ida, tanba ha’u nu’udár autoridade lokál iha tempu ne’ebá, ema nia lei iha. RT, RK tenke hatene uluk kona-bá rai foin mak sa’e bá leten. Ne’e mak ha’u deskonfia, ne’e dokumentus falsu. Nusá mak ikus mai fali, liu ona 30 itál anus, mak derrepente foin dehan katak, señor Alex iha ona sertifikadu apuradu,” antigu Xefe Suku Camea ne’e, hateten.

Sasin José Ximenes prontu fó informasaun kona-bá lala’ok ka istória rai ne’e nian bá Tribunál, tanba iha tempu okupasaun Indonézia nia mak sai hanesan autoridade lokál Xefe Suku (RK) Camea nian.

Observasaun Hatutan.com iha terrenu nota, oras ne’e daudaun vítima sira foin hetan apoiu lona tolu, hosi membru sira Alumni Parlamentu Foinsa’e Timor-Leste (APFTL), nune’e ho oan sira bele utiliza provizóriu.

Jornalista: Rogério Pereira Cárceres

Advertisement
Kontinua Le'e
Advertisement
Hakarak Hato'o Komentariu?

Husik Hela Komentariu

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Justisa & Krime

Kazu Taa iha Bebora, Tribunál Aplika Aprezentasaun Periódika Bá Arguido Na’in-rua

Published

on

Hatutan.com, (25 Fevereiru 2024), Díli -Tribunál Judisiál Primeira Instánsia Díli (TJPID), Domingu (25/02/2024), halo primeiru interrogatóriu bá arguido na’in-rua ho inisiál J no HM ne’ebé halo tentativa omisídiu hodi uza samurai taa sidadaun ida iha karreta Grand-Max laran iha área Bebora, Díli.

(more…)

Kontinua Le'e

Justisa & Krime

Kazu Farmásia Moris Foun, Tribunál Aplika Medida Koasaun 4 bá Arguido Sira no Husu Polísia Fó Fila Ai-moruk Item 150

Published

on

Hatutan.com, (24 Fevereiru 2024), Díli -Tribunál Judisiál Primeira Instánsia Dili (TJPID) liuhosi primeira interrogatóriu, Sábadu (24/02/2024), aplika medida koasaun haat (4) bá arguido na’in-tolu (3) nu’udár jerente bá Farmásia Moris Foun relasiona ho kazu hatama ai-moruk ilegál ho item 150.

(more…)

Kontinua Le'e

Justisa & Krime

Hatama Ai-moruk Ilegál Fó Prejuizu bá Estadu

Published

on

Hatutan.com, (23 Fevereiru 2024), Díli– Membru Parlamentu Nasionál hosi  Bankada CNRT, Patrocínio dos Reis Fernandes, husu bá autoridade polisiál, Ministériu Públiku no Tribunál atu prosesa kazu hatama ai-moruk ilegál tanba  fó prejuizu bá Estadu.

(more…)

Kontinua Le'e
Advertisement

Trending