Hatutan.com, (02 Agostu 2023), Díli—Tuir dadus hosi Sekretária Estadu Formasaun Profisionál no Empregu (SEFOPE), sura hosi tinan 2009 to’o 2023, traballadór Timoroan ne’ebé bá servisu iha nasaun Korea Súl no balun ne’ebé hetan dezastre to’o lakon vida iha ona na’in-16.

Serimónia despedida traballadór timoroan na’in 111 ne’ebé hala’o iha Otél Timor Lodge, Sesta (15/07/2022).

Traballadór hirak ne’e bá servisu iha área Peska no Fábrika, tanba akordu entre Governu Timor-Leste ho Governu Korea Súl hahú kedan iha tinan 2009.

Lee Mós: Mate-isin Traballadór Timoroan Husi Korea Súl To’o Ona Iha Dili

“Hosi 2009 mai to’o ohin loron, iha ema na’in 16 mak hetan dezastre no mate iha Korea Súl,” Sekretáriu Estadu Formasaun Profisionál no Empregu (SEFOPE), Rogério Araújo Mendonça hateten, hafoin simu doasaun lívru kona-bá lian Korea, hosi Embaixadór Korea Súl iha Timor-Leste, iha Sentru Formasaun Profisionál SENAI, Becora-Díli, Kuarta (02/08/2023).

Rogério Mendonça dehan, traballadór sira ne’ebé hetan dezastre ne’e, barak liu sira ne’ebé servisu ilegál, tanba halai hosi sistema kontrolu kompañia nian.

Traballadór sira ne’ebé halai sees hosi sistema ne’e, laiha ona mós kontrolu hosi Governu Korea Súl nian, no sira bá servisu fali iha fatin seluk.

Bainhira sai servisu, sira pasa tempu bá hemu alkólika (tua) to’o lanu, ikus mai hetan dezastre, liu-liu asidente tráfegu (monu ho motór, kareta soke).

“Ita-boot sira akompaña direta, liu-liu sira ne’ebé mak hetan dezastre ne’e sira ne’ebé sai ona hosi sistema. Ida-ne’e mak sempre hetan problema. Maibé, balun ne’ebé mak kuandu iha hela sistema, kontrolu entre Governu ho Governu, nunka hetan dezastre,” Rogério Mondonça hateten.

Kronolojia Traballadór Na’in-rua Mate iha Korea Súl

Iha Domingu (30/07/2023) mosu asidente tráfegu ida iha área sidade Metropolitana Daegu, Korea du Súl.

Asidente ne’e rezulta timoroan mane na’in-tolu (3) mak vítima, ida ho kondisaun kanek grave no na’in-rua seluk lakon vida ka mate kedan iha lokál akontesimentu.

Ohin dadeer Rogério Araújo Mendonça simu ona relatóriu kona-bá kazu asidente ne’e hosi Adidu Timor-Leste nian iha Korea Súl.

Informasaun ne’ebé públiku akompaña no hatene hela katak, sidadaun na’in-tolu ne’e hemu tua lanu, hafoin uza motor. Na’in-ida uza motor mesak, na’in-rua hamutuk iha motór ida.

“Entaun, sira lori motór halai iha jalan tol. Ita-boot sira hatene ona katak, iha fatin sira hanesan ne’e ema hothotu tenke halai ho velosidade ne’ebé aas, entaun iha ne’ebá, ita-nia traballadór ne’e soke iha bidon ne’ebé mak ema tau iha dalan, na’in-rua tuir mai ne’e soke tán. Entaun, taxi ida hosi kotuk mak sama na’in-rua, ida ikus ne’e mate no ida uluk ne’e nia baixa iha ospitál,” Rogério Mendonça esplika.

Iha relatóriu ne’ebé nia parte simu, traballadór na’in-tolu ne’e durante servisu ilegál de’it iha Korea Súl, maibé nia lakohi atu ko’alia bá públiku tenke hatene ida-ne’e.

Bainhira ilegál ona no hetan dezastre ruma sei la hetan pensaun ka kompensasaun hosi kompañia no Governu, tanba molok ne’e traballadór sira ne’e atu sai hosi Timor bá servisu iha rai liur liu-liu Korea Súl ho Australia, halo ona mós akordu ida ho Governu no nasaun rua.

Iha akordu ne’e, nu’udár parte kompromísiu ida katak, bainhira sira servisu iha Korea Súl, sira tenke metin iha kompañia no área servisu nian ne’ebé mak hateten ona iha kontratu.

“Labele kontra regra ne’ebé mak hateten ona. Sé sira kontra, bainhira hetan dezastre no mate ne’e, depende Estadu Korea Súl fó fatin dehan lori mai, entaun lori mai. Sé dehan la lori mai, ne’e Lei ema nian mós iha. ENtaun Ne’e família tenke responsabiliza bá ida-ne’e. Tanba antes sira bá, família hosi traballadór nia inan ka nia kaben asina akordu mak sira sai bá liur,” nia tenik.

Kona-bá atu halo transladasaun bá matebian na’in-rua nia isin-mate mai Timor, SEFOPE mós komunika nafatin hela ho TL nia adidu inklui Embaixadór Korea Súl nian atu oinsá bele prosesa.

Oras-ne’e matebian na’in-rua ninia isin-mate, sei iha prosesu autópsia nia laran. Bainhira relatóriu hosi embaixadór, adidu iha ona,  automatikamente Governu bele hato’o ida-ne’e bá iha Xege Governu, tanba Primeiru Ministru mak bele hola desizaun, tanba ida-ne’e ho Estadu Korea Súl.

“Ha’u labele ko’alia dehan atu haloot iha ne’ebá ka atu haloot iha ne’e, tanba ne’e Estadu ho Estadu. Sé Estadu ne’e mak iha akordu dehan mai, automatikamente sei lori mai. Tanba ida ne’e mak agora iha Korea, ita agradese bá ita-nia Amu sira no Estadu Korea nian, Embaixadór iha-ne’e, sira mós kontaktu iha ne’ebá buka solusaun bá ida-ne’e,” nia dehan.

Tuir dadus hosi SEFOPE, to’o oras-ne’e traballador Timoroan ne’ebé sei servius iha Korea Súl hamutuk 3.700.

Hosi númeru ne’e, iha traballadór 1.300 (33%) mak servisu ilegál, tanba halai sees hosi sistema kontratu servisu nian.

Jornalista: Rogério Pereira Cárceres