Hatutan.com (16 Janeiru 2024), Dili—Ministériu Saúde (MS) hamutuk ho Institutu Nasionál Farmásia Produs Medikamentus (INFPM) halo klarifikasaun bá espekulasaun ne’ebé dehan pasiente barak mate iha Hospital Nasionál Guido Valadares (HNGV) tanba ai-moruk laiha ne’e la loos.

Klarifikasaun ne’e realiza liu hosi konferénsia imprensa iha salaun INFPM kampung Alor, Tersa (16/01/2024).

Lee Mós: Assanami Haree Direta Kondisaun Reál Atu Tulun Ministra Saúde Hadi’a Difikuldade iha HNGV

Ekipa ne’ebé formadu atu halo konferénsia imprensa ne’e atu partilla informasaun ne’ebé loos no balansu, nune’e públiku labele labele pániku bá asisténsia saúde iha ospitál sira no mós iha fasilidade saúde sira iha territóriu tomak.

“Ami prontu simu kritikas hotu-hotu hosi sosiedade tanba ami konsiente katak iha lakunas balun ne’ebé iha. Maibé, ami iha protidaun atu hadi’a sistema sira ne’ebé mak la’o seidauk loos,” Diretór Apoiu Diagnostiku no Terapiótiku HNGV, Vidal de Jesus Lopez heteten.

Vidal de Jesus Lopez informa katak, sistema saúde agora  ema hotu-hotu preokupa tanba iha impaktu direta bá ema millaun 1.3 populasaun ne’ebé iha territóriu tomak.

“Atu esklarese katak, ai-moruk estoke out ne’e iha duni. Maibé tenke bazeia bá dadus, nune’e dadus ne’ebé mak iha hodi INFPM 30 % iha estoke out, iha HNGV 10 %. Hosi HNGV nia atualizasaun iha fulan Dezembru 2023 iha estoke out ne’e 16%. Maibé, iha loron 1 Janeiru 2024 to’o agora hosi 16% ne’e tun ona bá 10%. Iha nia step mantein ho ritmu ida ho 34% ne’e, tanba ai-moruk to’o direta manda kedan bá HNGV maibé estoke out iha INFPM nafatin,” nia klarifika.

Nia hatutan, hosi Item 100 ne’ebé mak mai ne’e bá kedan iha HNGV hodi bele rezolve fulan 2 to’o 3 nian, maibé iha INFPM mamuk ona ho ida-ne’e mak hatudu dadus ne’e HNGV ho INFPM la hanesan.

“Kona-bá pasiente ne’ebé mate ne’e tanba dehan aimoruk mak laiha, atu klarifika bá povu tomak katak, mate iha HNGV ne’e bainhira bazeia bá dadus katak ne’e la’ós novidades foun. Ne’e la’o kleur ona. Ema mate na’in 5-6 ka 1-2 sempre iha maibé públiku jeneraliza katak tanba ai-moruk laiha ne’e mak sira mate. Ida-ne’e la loos,” nia klarifika tán.

Médiku ne’e mós hateten tán katak, ai-moruk atu iha ka laiha, pasiente mate ne’e depende bá komplexidade ka kazu ne’ebé mak iha ka depedende bá pasiente nia kondisaun.

Nune’e, nia hatutan, atendimentu la’o tuir nafatin nia protokolu no esforsu hotu-hotu halo meius diagnóstiku ka terapiótika ne’ebé mak doutór sira halo maibé nia tama ona ba multi órgaun failure, nia isin labele tama ona ba tratamentu ida ne’ebé médiku sira  fó ne’e konsekuénsia halo kauza ne’ebé pasiente ne’e mate, no dal aida tan la’ós kestaun ai-moruk laiha.

“Ai-moruk iha maibé depende kuandu moras ne’e grave liu ona, nune’e dalaruma ita la konsege salva ida ne’e maka kontribui bá mortalidade,” nia dehan.

Tuir dadus ne’ebé HNGV iha katak, ai-moruk vital ne’e rasik nia iha estoke out ne’e tipu ai-moruk iha 9 mak laiha, esensiél 20 item mak laiha no nessesáriu 11 Item mak laiha, nune’e provizoriumente 40 Item mak laiha ka estoke out ne’ebé reprezenta 10% hosi HNGV.

Oinsa atu assegura estoke out estabel hela de’it, HNGV iha maneira-tolu primeiru halo pontifikasaun ne’ebé hato’o bá Diresaun Nasionál Farmásia no Medikamentus (DNFM) depois hato’o mai INFPM nune’e halo kompras annuál bazeia bá kuantifikasaun.

“Karik ami halo pedidu urjenti ne’e diretamente la liu hosi DNFM maibé mai iha INFPM no depende bainhira iha estoke ou laiha sira sempre halo justifikasaun,” nia dehan.

Alende ne’e, iha dalan seluk mós bainhira iha estoke INFPM ai-moruk la iha maka hosi HNGV rasik anteriormente estabelese ona kontratu ho kompañia-rua maka Estana Farmasia ho Betestda maibé iha estoke laiha sira mak tenki supply mai fali iha HNGV ho kuantidade karakter emerjénsia.

Jornalista Estajiáriu: Lazaro Pereira Quefi