Hatutan.com, (06 Juñu 2024), Díli-Primeiru-Ministru Kay Rala Xanana Gusmão, iha informasaun katak pesoál saúde ka profisionál saúde balun hala’o servisu laloos hodi haruka pasiente sira bá sosa ai-moruk iha klínika privadu sira hodi kontinua justifika bá povu katak Timor-Leste enfrenta problema grave  iha setór saúde, liuliu kona-bá estoke ai-moruk.

Lee Mós: Estoke Out Ai-moruk Konsumoves iha HNGV 11% no Pasiente Balun Toba iha Korredór

Ai-moruk esensiál, vitál no nesesáriu iha ona (stock on hand) INFPM hamutuk 71%. Foto/Tome da Silva

PM Xanana hateten iha sorumutuk Konsellu Ministrus, Kuarta (05/06/2024), sira koalia tiha ona kestaun ne’e no ai-moruk sei mai no iha Institutu Nasionál Farmásia no Produtu Médiku (INFPM) ai-moruk barak. Maibé, la’oó problema dehan barak ka la-barak bainhira Governu ne’e tama bá husu fali iha SAMES, ai-moruk barak ida la uza, tanba liu ona prazu (expired date).

“Ita hakarak atu halo saida mak serbí. Moras saida mak barak liu iha Timor?, me’ar, entaun, ai-moruk bá me’ar tenke barak liu. kabun-moras barak  entaun sosa ai-moruk kabun-moras barak. Lae, ita sosa, sosa, sosa, mai to’o fim do ano la uza, tanba liu ona prazu Ida ne’e maka ha’u mai fali Governu ne’e, atu kurríje buat sira ne’e,” Primeiru-Ministru Xanana Gusmão hateten bá Jornalista sira hafoin enkontru semanál ho Xefe Estadu Ramos-Horta, iha Palásiu Prezidénsial, Díli, Kinta (06/06/2024).

Xanana Gusmão dehan, sei halo identifikasaun mós pesoál saúde no liu-liu médiku sira ne’ebé mak durante hala’o kna’ar iha Ospitál sira, maibé sira mós sai na’in no servisu bá klínika privádu sira iha li’ur.

“Lae, rona mós kuandu medikamentus tama, hmn..Ne’e, sei halo investigasaun hotu. Ida ne’e bá kliníka doutór ida ne’e nian, ai-moruk sira ne’e bá fali klínika ida doutor ida ne’ebá nian. Ida ne’e maka presizu dehan, agora sei halo hela avaliasaun neneik. Imi hakarak lalais liu ne’e, ita atu halo buat sira ne’e hotu, milagre,” Xanana hateten.

“Atu identifika hothotu, sé doutor ida ne’e mak servisu iha ospitál, nia iha klínika, sai, bá haree ó nia klínika ne’e. Ne’e ita halo neneik, la’ós derepente de’it. Hanoin katak, problemas ne’e ita haree bá ne’e, ita ohin kedas, ita halo hanesan ne’e. Entaun, ita atu muda buat ida ne’e, muda ho neneik, muda ho didi’ak, muda ho baze,” Xanana afirma tan.

Xanana mós husu bá Ministériu Saúde atu haree identifika didi’ak, sá moras maka barak liu iha Timor, ne’ebé presiza liu ai-moruk, mak foin haruka sosa tipu ai-moruk ida ne’e mai. La’ós sosa mai barbarak, depois kuandu to’o fim do ano la gasta, haruka fali ai-moruk ne’ebé la presiza, la gasta tán, tanba liu prazu (expired date), ikus mai  tenke lori bá sunu de’it.

Jornalista: Rogério Pereira Cárceres