Hatutan.com, (17 Maiu 2022), Díli—Konsellu Ministru (KM) aprova ona projetu Dekretu-Lei ne’ebé aprezenta hosi Vise Primeira-Ministra no Ministra Seguransa Sosiál no Inkluzaun (MSSI), halo ba alterasaun datoluk ba Dekretu-Lei n. 55/2020, loron 28 fulan-outubru, ne’ebé aprova konstituisaun Fundu Rezerva Seguransa Sosiál no definisaun ba modelu jestaun ida-ne’e.

Reuniaun KM. Foto/Média MPKM.

Ho alterasaun ida-ne’e, define konseitu jestaun operasionál no permite katak Fundu Rezerva Seguransa Sosiál, diretamente, ka liuhosi Banku Sentrál Timor-Leste ka entidade públika seluk, ne’ebé responsavel ba jestaun operasionál, bele uza kontratasaun ka subkontrasaun hosi entidade sira seluk hodi asume funsaun espesífika balu ne’ebé inklui iha jestaun operasionál Fundu nian.

Lee Mós: Governu Aprova Medida Apoiu ba Estabelesimentu Edukasaun Pré-Eskolár to’o Sekundáriu

“Ho alterasaun ida-ne’e, klarifika katak ativu sira ne’ebé sei integra iha karteira Fundu Rezerva Seguransa Sosiál nian tenke emite hosi entidade sira ne’ebé la aprezenta risku substansiál inkumprimentu, atu garante seguransa ba Fundu ne’e rasik, ho maksimizasaun rendimentu nian no minimizasaun risku nian,” Hatutan.com sita komunikadu.

Iha reuniaun KM ne’e mós halo aprezentasaun tán ba projetu Dekretu-Lei tolu, hosi Vise-Primeira-Ministra no Ministra Seguransa Sosiál no Inkluzaun.

Projetu substituisaun SAII hosi pensaun sosiál ida ba invalidés no vellise.

Ho alterasaun lejizlativa ida-ne’e pretende alterasaun sira tuirmai ne’e:

• Muda konseitu, subsídiu ba pensaun nian;
• Altera ámbitu pesoál, inklui traballadór sira ne’ebé iha sistema kontributivu, maibé la iha direitu ba pensaun;
• Valór prestasaun, ne’ebé garante katak montante pensaun la ki’ik limiár internasionál probreza nian;
• La akumula ho rendimentu seluk;
• Prioridade hosi pagamentu sira, ne’ebé halo pagamentu semestrál ba pagamentu mensál.

Projetu ne’ebé estabelese valór mínimu sira ba pensaun mínima invalidés no vellise nian hosi rejime kontributivu.

Objetivu hosi proposta ida-ne’e mak atu garante pensaun mínima ida, tuir karreira kontributivu traballadór sira nian.

Projetu kriasaun Servisu Verifikasaun Inkapasidade sira.

Objetivu hosi projetu ne’e mak atu kria servisu ida ne’ebé bele sertifika situasaun sira inkapasidade ba serbisu nian, atu bele atribui prestasaun sosiál sira.

Jornalista: Vito Salvadór