Hatutan.com, (05 Jullu 2022), Díli—Ministériu Justisa (MJ), liuhosi Policia Ciêntífica e de Investigação Criminal (PCIC) suspeita ona autór na’in-tolu ho inisiál FFPL, JS ho RP, ne’ebé durante ne’e hanaran an nu’udár funsionáriu “falsu” iha Sekretária Estadu Formasaun Profisionál no Emprégu (SEFOPE), hodi lohi ka bosok timoroan na’in 34 atu ba servisu iha nasaun Austrália.

Karreta ne’ebé durante ne’e autór FFPL aluga hosi rentál, hodi lohi no bosok vítima sira.

Portavós no Investigadór Xefe iha PCIC, Octavio da Costa Araújo hateten, iha segunda (04/07/2022) PCIC simu informasaun hosi Servisu Nasionál ba Intelijénsia (SNI), katak sira identifika autór ida ne’ebé maka deskonfia halo rekrutamentu ba timoroan sira hodi ba servisu iha Austrália.

Lee Mós:PM Taur Husu Traballadór 214 Hatudu Komportamentu Di’ak Iha Austrália

PCIC mós simu keixa hosi sidadaun timoroan na’in-34 ne’ebé mak sai ona vítima ba iha aktu hosi suspeitu sira.

Hafoin simu tiha informasaun ne’e, PCIC identifika kedan autór ida ne’ebé mak deskonfia hanesan matadalan hodi halo rekrutamentu ba vítima sira.

“Ohin, dia 05 de jullu, ita konsege halo identifikasaun ba suspeitu FFPL, JS ho RP ne’ebé hanaran sira nia an hanesan funsionáriu SEFOPE hodi lohi ka bosok ita nia sidadaun sira na’in 34 ne’e hodi trata sira nia dokumentus atu ba servisu iha Austrália,” Octavio da Costa Araújo hateten ba jornalista sira hafoin halo prosesu indentifikasaun ba sira iha edifísiu PCIC, Caicoli, Dili, Tersa (05/07/2022).

Autór ka suspeitu sira na’in-tolu ne’e ida ho inisial JS hanesan matadalan, ida RP ninia servisu mak buka check ema ne’ebé mak naran sai ona atu ba Austrália, no autór FFPL nu’udár autór prinisipál ne’ebé mak hanaran an nu’udár funsionáriu ida iha SEFOPE hodi buka konvense sidadaun sira.

Rezultadu hosi aktu bosok no lohi ida ne’e, autór na’in-tolu ne’e konsege rekolla montante orsamentu hosi sidadaun ka vítima sira no kada ema hatama osan ho mínimu $700 no másimu $1.500. Hosi osan hirak ne’e, kuaze rihun $31-resin mak vitima sira entrega ona ba autór sira.

“Enjerál, ita nia sidadaun sira ne’e, tuir teste tiha ona atu ba servisu duni iha Austrália. Entaun, kuandu autór ne’ebé mak ita suspeita ne’e konvense sira dehan katak imi naran sai ona. Imi tuir teste liu ona, entaun fasilmente imi bele ba. Entaun, totál prezuizu ne’ebé mak ita nia lezadu sira hetan provizória, ita identifika $31 mill,” Investigadór Xefe PCIC ne’e hateten.

Hosi aktu lohi no bosok ida ne’e, suspeitu FFPL mós utiliza meiu ka dalan sira hanesan aluga ema ninia karreta, no depois uza vistuáriu ne’ebé mak formal hodi ba konvensa sidadaun sira ne’e.

“Entaun, autór ida prinsipál FFPL ne’e, nia mak hanaran nia an dehan nia mak funsionáriu SEFOPE. Kuandu hasoru malu ho lezadu sira, pur meius enganu nia konvense lezadu sira no sira fiar. Núfim, ohin ita konsege identifika mós katak, karreta ne’ebé mak autór prinsipál durante uza ne’e nia ba aluga iha rentál, depois nia ba empiña tutan fila-fali iha fatin sira peñor nian,” Octavio hateten.

PCIC suspeita ona autór na’in-tolu ho inisiál FFPL, JS ho RP, ne’ebé durante ne’e hanaran an nu’udár funsionáriu “falsu” iha Sekretária Estadu Formasaun Profisionál no Emprégu (SEFOPE), hodi lohi ka bosok timoroan na’in 34 atu ba servisu iha nasaun Austrália.

Maske sidadaun sira ne’e falsifika an nu’udár rfunsionáriu iha SEFOPE, maibé durante prosesu idetifikasaun no inkéritu deteta katak, autór sira ne’e la’ós funsionáriu iha instituisaun SEFOPE, nune’e mós la’ós ema ne’ebé servisu iha funsaun públika maibé sira hanesan sidadaun baibain.

“Sira na’in-tolu hanesan sidadaun baibain, mas hanaran sira nia an hanesan funsionáriu SEFOPE, hodi bele halo ita nia sidadaun sira ne’ebé mak tuir teste ona atu ba servisu iha Austrália, sira teste fíziku, teste ba ezame sira sira seluk, pasa hotu ona no sira hein de’it. Entaun, autór sira aproveita tempu ida ne’e hodi tama konvense sira maibé, nein ida mak ba Austrália,” Octavio Araújo haktuir.

Iha prosesu identifikasaun ne’e, PCIC la halo detensaun ba autór iha sela maibé halo de’it prosesu ne’ebé normál mak hanesan, elabora auto-notísia do krime hodi remete kedan ba Prokuradória Jerál Repúblika (PRG-Sigla Portugés) ka Ministériu Públiku.

Maibé, provizóriamente kazu ne’ebé autór sira komete PCIC prezumu ba krime burla no abuzu de konfiansa, tanba autór ida ba aluga kareta, pur konfiansa, ikus mai karreta na’in fó ba autór FFPL depois karreta ne’e autór lori ba empeña ka peñor tán fila-fali.

“Mais karreta ne’e mak durante ne’e nia uza hanesan modus hosi ba bosok ita nia sidadaun sira no prinisipál ba kazu ida ne’e burla agravada. Iha prosesu ida ne’e ita halo ona identifikasaun, ita foti de’it informasaun, imediatamente ita konstitui ba sira hanesan arguido no ita aplika TIR,” portavós Octavio esplika.

Iha fatin hanesan, Lucas Joel Viegás ne’ebé mak sai vítima ba hahalok hosi autór sira ne’e haktuir katak, fofoun hasoru malu ho autór FFPL esplika ba sira kona-bá lala’ok no dalan oinsá mak atu sira bele servisu iha Austrália.

Tanba iha ona konfiansa, autór ne’e husu ba sira atu hatama uluk osan ho montante hamutuk $750, iha (25/03/2022) no promete katak to’o iha 28 fulan-marsu liubá, bele arranka ona ba Austrália.

Maibé, promesa ne’e ikus mai la konsege realiza, tanba konforme informasaun hosi autór FFPL katak, mosu fallansu oitoan iha stand ford hosi sidadaun sira 25 ne’ebé mak teste médiku, entaun tenke adi’a.

Prosesu ne’e la’o kuaze semana balun nia laran, ikus mai autór husu ba vitima sira atu aumenta tán  osan ho montante hamutuk $185, hodi tán teste médika. Ho kontente, vítima sira mós konsege hatama tán duni osan $185.

La to’o iha ne’e de’it, autór mós husu ba vítima sira atu hatama tán osan ho valór $270, hodi selu ba tikete aviaun nian ba Austrália. La’ós ne’e de’it, suspeitu FFPL, husu ba vítima sira atu hatama tán osan, ho valór $30, hodi ba tuir teste médika iha DMC.

“Ami hatama tiha ida ne’e ami sente ladun di’ak tanba ami nia pasaporte rona informasaun katak kolega balun hosi Maliana husu ba ami katak, imi trata dukumentu ruma karik, ami hatán katak, sim. Entaun imi nia pasaporte ne’e butamak ida naran inisiál S ne’e nia karreta ami hadau tiha ona ne’ebé imi nia pasaporte iha karreta kotuk hotu ami hadau tiha ona karreta ne’e. Ho ida ne’e ami ladún fiar ona. entaun ami mai direta hato’o keixa iha PCIC,” vítima ne’e haktuir.

Lucas Joel Viegás ne’ebé reprezenta nia kolega vítima sira hotu, husu atu kontinua prosesu ne’e ba oin, tuir dalan legál ne’ebé eziste iha Timor-Leste. Maibé mós, husu ba autór sira, devolve hikas sira ninia osan ne’ebé molok sira fó ba autór sira.

“Ami sei husu oinsá prosesu ba oin. Hosi ne’ebá esplika mai ami katak husik to’o leten ne’ebá maka hatene sei karik levanta ba oin osan lakon ka nia bele devolve fali ami nia osan, iha tribunál maka deside,” vítima Lucas Joel Viegás hateten.

Observasaun Hatutan.Com nian durante halo akompañamentu ba prosesu buska no identifikasaun hosi PCIC hasoru autór sira iha terrenu nota katak, autór ida PCIC foti hosi nia rezidénsia iha Aldeia  Lesibutak, Suku Manleuana, Postu Administrativu Dom Aleixo, Dili.

PCIC mós foti dokumentasaun ka imajen fotografia ba karreta ne’ebé durante ne’e autór FFPL aluga hosi rentál, hodi lohi no bosok vítima sira.

Kareta ne’e ho modelu Avanza, kór mean no ho Xapa Matrikula A.15.421 mak sei estasiona iha rentál, iha área Bidau Manu-mata, Suku Bidau Santana, Cristo Rei Dili.

Jornalista: Rogério Pereira Cárceres