Connect with us
Pakote Ahi

Justisa & Krime

PDHJ Buka-tuir Lei Ne’ebé Bandu Sidadaun Dada Bandeira Partidu Iha UKL

Published

on

Hatutan.com, (03 Fevereiru 2023), Díli—Provedoria dos Direitos Humanos e Justiça (PDHJ) buka tuir Lei ka kuadru legál ruma ne’ebé bandu sidadaun sira dada Bandeira partidu iha projetu governu nian, liu liu projetu Uma Kbiit Laek (UKL).

Iha Kuarta (01/02/2023), PDHJ simu no rejísta ona keixa ne’ebé hato’o hosi Xefe Suku Serelau, Dionisio Soares, tanba lamenta ho desizaun hosi autoridade Planu Dezenvolvimentu Nasionál Suku (PNDS) munisípiu Lautém, ne’ebé halo intervensaun hodi hapara Konstrusaun Uma Kbi’it Laek (UKL), iha suku Serelau, postu administrativu Lautém, ho razaun benefisiáriu ne’e dada bandeira CNRT iha uma leten no kanta Hino Nasionál Patria-Patria.

Lee Mós: Hapara Konstrusaun UKL Tanba Dada Bandeira CNRT, Xefe Suku Serelau Hato’o Keixa bá PDHJ

Advertisement

Provedór, Virgílio da Silva Guterres hateten, PDHJ iha diresaun ida ne’ebé atu atende públiku no provedór rasik akompaña, entende ona asuntu ne’e.

Nune’e, keixa ne’ebé hato’o bá PDHJ bainhira implika buat rua mak hanesan boa-governasaun no implika bá violasaun direitus umanus.

Boa-governasaun ne’e katak, buat balun la tuir prátika boa-governasaun ninian, ida-ne’e área atuasaun Provedór Direitus Umanus ninian.

“Relasiona ho kazu dada Bandeira ne’e, PDHJ sei buka tuir informasoins, iha ka la’e kuadru legál ruma ne’ebé mak bandu ema atu dada Bandeira partidu ninian.  Iha ka lae prosedimentu ruma kona-bá projetu UKL ne’e, iha proibisaun bá ema atu dada Bandeira. Sé laiha Lei ida ka kuadru legál ruma mak bandu ema dada Bandeira partidu ninian, entaun ita labele bandu ema,” Virgílio da Silva Guterres, hateten bá Hatutan.com hafoin partisipa seremónia aniversáriu Transformasaun FALINTIL bá FDTL, iha Kuartél Jenerál Fatuhada, Díli, Kinta (02/02/2023).

Tuir Provedór Virgilio, buat ne’ebé ema hotu-hotu presiza atu fó hatene, klarifika bá komunidade ka benefisiáriu sira ne’e katak, programa UKL ne’e la’ós programa partidu ida nian, ne’e programa governu ninian.

Advertisement

Bainhira programa ne’e governu ninian, signifika programa ne’ebé mak uza osan Estadu ninian, maka osan povu nian moos.

Tanba ne’e, Provedór husu ema hotu-hotu atu labele partidariza projetu konstrusaun UKL no Vigílio mós hein hela rezultadu hosi ninia diresaun relevante ne’ebé halo fiskalizasaun bá asuntu ida ne’e.

Ema Ida La Hapara Konstrusaun

Administradór Munisípiu Lautém, Domingos Sávio dehan laiha ema ida ka liu-liu funsionáriu sira iha PNDS munisipiu nian atu hola desizaun hodi hapara fali projetu konstrusaun UKL ne’e.

“Laiha ema ida hapara projetu. Iha munisípiu Lautém ne’e ha’u nia área jurídiku, só ha’u autoriza. Sein koñesimentu ha’u, ha’u la hatene. Maibé sé de’it, nu’udár sidadaun Lautém atu involve iha partidu saida de’it, nia direitu atu hetan uma UKL. Partidu ne’e, buat seluk ida. Nu’udár populasaun, ha’u nia povu kbi’it laek buat ketak ida,” Administradór Domingos hateten.

Advertisement

Hafoin polémika ne’e, nia parte bolu kedan diretór PNDS munisipiu nian klarifika katak, la’ós atu hapara projetu konstrusaun UKL ne’e, tanba konstrusaun la’o ona. Maibé, tanba de’it benefisiáriu ne’e dada fali bandeira CNRT iha uma-leten, nune’e ekipa tékniku sira husu atu pauza lai serbisu ne’e durante loron ida ka rua hafoin bele kontinua fali.

“Maibé horisehik ha’u fó orientasaun dehan, la para. Kualkér projetu ne’ebé mak iha munisipiu Lautém ne’e labele para,” Domingos Sávio afirma.

Kona-bá keixa ne’ebé autoridade komunitáriu Serelau hato’o ona iha PDHJ, adminstradór ne’e dehan, tuir loloos xefe suku tenke hatene ierarkia munisipál.

Xefe suku presiza informa uluk bá administradór postu administrativu, depois bá administradór munisipiu Lautém nian.

Tuir nia, loloos problema sira hanesan ne’e bele rezolve de’it iha munisipiu, tanba nia iha ne’ebá ho papél importante ida maka rezolve problema sira komunidade nian.

Advertisement

“Tanba iha rai ne’ebá ne’e ema ida mak ukun. Nia mak hatene situasaun, labele mai liu kedan iha ne’e. Situasaun ne’e falsu hotu, informasaun sira ne’e falsu hotu, la’ós hapara. Problema saida de’it mak ninia área jurídiku, mai ha’u mak rezolve. Sé labele, mai iha ha’u nia ministru ho ministériu sira seluk,” Administradór ne’e dehan.

Informasaun sira ne’ebé espalla dehan ekipa PNDS atu hapara projetu ne’e, Administradór rasik laiha koñesimentu. Tanba ne’e, laiha ema ida mak atu hola desizaun mesak hodi impede projetu Governu ne’e.

Tuir nia, projetu konstrusaun uma UKL ne’e, la’ós ema privádu ida nian ka la’ós mós kompañia ida ninian. UKL ne’e bá povu tomak, tanba ne’e projetu ne’e tenke kontinua, tanba mai hosi programa estadu.

Governu ninia programa ne’e, la’os bá ema bá ida de’it, ka grupu ida de’it, ka bá rasa ida de’it. Maibé, sidadaun sé de’it mak hanesan Timor nia oan, moris ho kondisaun kbiit finanseira mukit, iha direitu tomak hetan mós uma ne’e.

PNTL Buka-tuir Sidadaun Ne’ebé Impede Projetu

Advertisement

Komandante Polísia Nasionál Timor Leste (PNTL), Munisípiu Lautém, Superintendente Polísia, António Fernandes informa, hafoin simu informasaun kona-bá ema balun atu hapara projetu konstrusaun UKL ne’e, nia parte orienta kedan ekipa ida bá terrenu, hodi buka-tuir ema sira ne’ebé atu hapara fali konstrusaun uma ne’e no la’ós investiga fali benefisiáriu ne’e.

“Ami bá halo intervensaun duni, maibé ami bá husu de’it konfirmasaun, tanba informasaun dehan katak, ema balun halo impedimentu kona-bá konstrusaun UKL. Entaun, polisia bá atu husu de’it informasaun. Tanba ne’e ami la husu ema ne’ebé mak hanesan benefisiáriu bá UKL, depois badaen ne’e ami lori mai, husu sira nia informasaun no depois haruka fila kedan,” António Fernandes, informa bá Hatutan.com via-telefónika, Sesta (03/02/2023).

Maski motivu hosi kazu ne’e mai hosi dada bandeira partidu CNRT nian iha uma-leten, maibé PNTL bá ne’e atu husu tuir informasaun loloos kona-bá ema ne’ebé dehan atu halo impedimentu ne’e.

Tuir komandante António Fernandes, benefisiáriu ne’ebé dada Bandeira partidu nian iha nia uma oin ka uma-leten ne’e, ne’e ninia direitu, la’ós polisia nia problema. Polisia tun bá ne’e atu buka de’it sidadaun balun impede projetu ne’e, tanba impede ne’e krime.

“Ami foti de’it informasaun hosi uma-na’in ho badaen ne’e, la’os investigasaun. Karik ema levanta, entaun, ita halo prosesu, tanba ema bá halo impedimentu ka la’e. Ema halo impedimentu ne’e, krime. Tanba ida ne’e obra Estadu no ita tenke bá proteze, fó seguransa, nune’e konstrusaun ne’e tenke kontinua la’o,” António Fernandes hateten.

Advertisement

Komandante ne’e hakarak fó hanoin bá públiku katak, kestaun kona-bá kulakér sidadaun atu dada Bandeira iha uma leten ka iha ai-hun ne’e diretu sidadaun nian no la’ós Polisia nia problema, Tanba baibain iha envetu internasionál sira hanesan Kopa Mundiál, ema dada Bandeira nasaun oioin iha fatin-fatin tanba saida mak Bandeira CNRT ne’e Timor ninian labele fali. Importante ba polísia maka labele halo krime.

Jornalista: Rogério Pereira Cárceres

Justisa & Krime

Kazu Farmásia Moris Foun, Tribunál Aplika Medida Koasaun 4 bá Arguido Sira no Husu Polísia Fó Fila Ai-moruk Item 150

Published

on

Hatutan.com, (24 Fevereiru 2024), Díli -Tribunál Judisiál Primeira Instánsia Dili (TJPID) liuhosi primeira interrogatóriu, Sábadu (24/02/2024), aplika medida koasaun haat (4) bá arguido na’in-tolu (3) nu’udár jerente bá Farmásia Moris Foun relasiona ho kazu hatama ai-moruk ilegál ho item 150.

(more…)

Kontinua Le'e

Justisa & Krime

Hatama Ai-moruk Ilegál Fó Prejuizu bá Estadu

Published

on

Hatutan.com, (23 Fevereiru 2024), Díli– Membru Parlamentu Nasionál hosi  Bankada CNRT, Patrocínio dos Reis Fernandes, husu bá autoridade polisiál, Ministériu Públiku no Tribunál atu prosesa kazu hatama ai-moruk ilegál tanba  fó prejuizu bá Estadu.

(more…)

Kontinua Le'e

Justisa & Krime

PTR Deolindo Deklara TR La Pronunsia Kazu Konkretu Ruma iha Fiskalizasaun Abstrata Nia Laran

Published

on

Hatutan.com, (23 Fevereiru 2024), Díli- Prezidente Tribunál Rekursu (PTR), Deolindo dos Santos deklara, Tribunál Rekursu (TR) la pronunsia kazu konkretu ruma iha fiskalizasaun abstrata nia laran, maibé halo apresiasaun de’it ba pedidu husi 1/5 (um quinto) deputadu Parlamentu Nasionál ba artigu sira ne’ebé deputadu sira dehan kontra Konstituisaun RDTL.

(more…)

Kontinua Le'e
Advertisement

Trending