Connect with us
Pakote Ahi

Nasionál

Kao Kim Hourn Garante Timor-Leste Sai Membru Plenu ASEAN

Published

on

Hatutan.com, (02 Abríl 2024), Díli-Primeiru-Ministru (PM), Kay Rala Xanana Gusmão ho Sekretáriu jerál Association of Southeast Asian Nations (ASEAN), Kao Kim Hourn, Tersa (02/04/2024), halo diskusaun kona-bá preparasaun Timor-Leste nia adezaun  bá organizasaun rejionál ASEAN.

Lee Mós: Kao Kim Hourn Halo Vizita Kontezia bá Parlamentu Nasionál

Iha sorumutuk ne’ebé hala’o iha Sala Gabinete Fronteira Marítima nian iha Palásiu Governu, Díli, Sekretáriu Jerál ASEAN, Kao Kim Hourn, konfirma no garante katak, Timor-Leste sei sai duni membru plenu iha ASEAN.

Advertisement

PM Xanana halo enkontru ho Sekretáriu jerál ASEAN, Kao Kim Hourn iha Díli, Tersa (02/04/2024). Foto/Elio dos Santos da Costa

“Obrigadu tebes. Ha’u bele hasoru Primeiru-Ministru, ne’e mak onra boot ida. Ha’u ho ha’u-nia ekipa mai iha eskritóriu ne’e. Ami agradese tebes tanba ami hela iha Díli diskute preparasaun kontinua bá Timor-Leste. Ohin dadeer, tanba Primeiru-Ministru bolu ami halo reuniaun, klaru loos. Katak Timor-Leste iha kompromisu tomak atu sai membru ASEAN tomak.  Ita bele haree ida-ne’e hosi servisu ne’ebé ita hala’o daudaun entre ASEAN no Timor-Leste. Ha’u iha konfiansa katak Timor-Leste sei sai membru ASEAN,” Sekretáriu jerál ASEAN, Kao Kim Hourn, hateten bá jornalista sira, hafoin sorumutuk ho PM Xanana Gusmão.

Sekretáriu jerál ASEAN ne’e mós nota katak, Timor-Leste iha ona faktu hosi ninia esforsu sira durante ne’e, no ne’e hatudu katak TL hakarak duni atu halo nune’e atu sai membru ASEAN.

“Klaru katak ha’u sei kontinua ko’alia. Ohin no aban, ami hakarak fó ami-nia apoiu prinsipál iha ami-nia papél nu’udár Sekretáriu ASEAN bá Timor-Leste. Ha’u fiar katak, iha tempu ne’ebá, ema ne’ebé laran-metin bá Maromak sei halo tuir ninia tempu. Ita-nia laran-manas. no imi tenke hatudu bainhira ami prontu ona, maibé ha’u hanoin imi halo ona buat boot ida, serbisu to’o agora,” Kao Kim Hourn hateten.

“Ha’u bele haree katak la’ós de’it lideransa. Maibé mós iha nivel polítika seluk no nivel tékniku, katak imi iha ona pozisaun atu prepara. Tanba ne’e, ami hetan kna’ar atu haree progresu ne’ebé la’o hela hosi envolvimentu ASEAN nian bá Timor-Leste. Ami kontinua fó apoiu bá estadu ida ne’e. Atu nune’e, osan-mean bele sai membru ida-ne’ebé kompletu, lakleur tán,” Sekretáriu jerál ASEAN, Kao Kim Hourn tenik.

Sekretáriu-Jeral ASEAN nian mak xefe ofisiál administrativu Asosiasaun Nasaun Sudeste Aziátiku (ASEAN). Sekretáriu-Jerál tenke mai hosi Estadu membru ASEAN no sei nomeia durante Simeira ASEAN bazeia bá orden alfabetu Estadu membru sira-nian. Mandatu mak tinan lima.

Primeiru-Ministru Xanana Gusmão, esplika, Sekretáriu jerál ASEAN nia vizita iha prezensa, tanba Timoroan hotu mós hatene hela, no ko’alia beibeik ona katak, Timor-Leste hakarak sai membru ASEAN.

Advertisement

“Ami ko’alia uitoan, oinsá maka atu  ita bele sai membru plenu. Señór ne’e fó ideia ne’ebé importante tebetebes, atu ita prepara ita-nia aan rasik hodi bele iha tinan mai ne’e, bele sai membru ASEAN. Ne’e duni, iha oin mai, nia mós kontente atu mai to’o iha ne’e, ita atu dehan karik katak, iha ne’e loron ida rua de’it, mais okupadu tebetebes, aban mós sei iha fali, hanesan ita temi karik workshop oan ida, nia mós bá iha ne’ebá ko’alia. Obrigadu barak ba imi. Ita-boot nia apoiu no envolvimentu,” Xanana hateten.

PM Xanana lori Governu no Povu Timor-Leste tomak ninia naran, agradese tebetebes bá Sekretáriu jerál ASEAN ninian prezensa mai Timor-Leste.

Kona-bá ASEAN

Informasaun relevante sira kona-bá  ASEAN ne’ebé Hatutan.com sita hosi Wikipedia, introdús katak, Asosiasaun Nasaun Sudeste Aziátiku (ASEAN-sigla ingles), nu’udár uniaun polítika no ekonómika ida hosi Estadu 10 iha Sudeste Aziátiku. Hamutuk, nia estadu membru sira reprezenta populasaun liu tokon 600 iha área rai nian hamutuk tokon 4.5 km2 (hosi millaun 1.7 kuadradu).

Bloku ne’e hamosu paridade podér sosa (PPP) produtu doméstiku brutu (PIB) besik US$10.2 biliaun iha 2022, ne’ebé konstitui besik 6.5% hosi PIB globál (PPP). Estadu membru ASEAN inklui ekonomia balun ne’ebé sa’e lalais liu iha mundu.

Advertisement

Objetivu prinsipál sira ne’ebé asosiasaun ne’e hateten mak “aselera kreximentu ekonómiku, progresu sosiál no dezenvolvimentu kulturál iha rejiaun ne’e, “no” atu promove pás no estabilidade rejionál liuhosi respeitu bá justisa no estadu direitu iha relasaun entre nasaun sira iha rejiaun ne’e no adezaun bá prinsípiu sira hosi Karta Nasoins Unidas nian,”.

Bloku ne’e habelar ona ninia objetivu sira ne’ebé la’ós ekonomia no sosiál, ho objetivu atu emula Uniaun Europeia liuhosi estabelese rejime seguransa ida-ne’ebé fahe bá malu.

ASEAN envolve ho entidade supranasionál sira seluk iha rejiaun Ázia-Pasífiku no seluk tán: hanesan parseiru boot ida hosi ONU, SCO, PA, GCC, merkadu, CELAC no ECO, Nia organiza misaun diplomátika sira iha mundu tomak, mantein rede relasaun globál ida, no konsidera hosi ema barak hanesan sentru eletrisidade globál ida, no mós forum sentrál ba kooperasaun iha rejiaun ne’e. Ninia susesu sai ona hanesan forsa kondusaun ba bloku komérsiu boot balun iha istória, inklui APEC no RCEP.

Istória

ASEAN nia ulun-na’in mak Asosiasaun Sudeste Aziátiku (ASA), ne’ebé harii iha loron 31 Jullu 1961 no kompostu husi Tailándia, Filipina, no Federasaun Malaya. ASEAN rasik mak harii iha loron 8 fulan-Agostu 1967, bainhira Ministru Negósiu Estranjeiru sira hosi nasaun lima mak hanesan, Indonézia, Malázia, Filipina, Singapura no Tailándia, sira mak asina Deklarasaun ASEAN.

Advertisement

Tuir Deklarasaun ne’e, ASEAN ninia objetivu mak atu aselera dezenvolvimentu ekonómiku, sosiál no kulturál iha rejiaun ne’e, nune’e mós atu promove pás rejionál, atu kolabora kona-ba asuntu interese ne’ebé fahe ba malu, no atu promove estudu Sudeste Aziátiku no mantein kooperasaun besik ho organizasaun internasionál sira ne’ebé eziste.

Totál membru ASEAN oras ne’e mak hanesan, Indonézia, Filipina, Vietname, Tailándia, Myanmar, Malázia, Cambodia, Laos, Singapura, no Brunei. Enkuantu Timor-Leste sei sai hanesan membru Observadór.

Jornalista: Rogério Pereira Cárceres

 

Advertisement
Kontinua Le'e
Advertisement
Hakarak Hato'o Komentariu?

Husik Hela Komentariu

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Nasionál

Konstrusaun Altar Misa ho Papa Francisco Atinje 80%, Sekretariadu Komisaun Altu Nível iha Motael

Published

on

Hatutan.com, (19 Abríl 2024), Díli—Projetu konstrusaun altar misa hamutuk ho Papa Francisco iha Tasi-tolu, oras ne’e daudaun atinje ona 80%.

(more…)

Kontinua Le'e

Nasionál

KSTL Organiza Asaun Pasífiku Ezije Governu Hasa’e Saláriu Mínimu $115 bá $150

Published

on

Hatutan.com, (19 Abríl 2024), Díli – Konfederasaun Sindikatu Timor-Leste (KSTL) organiza asaun pasifika  da-uluk iha Díli  hodi  ezije Governu hasa’e saláriu mínimu  $115 bá  $150.

(more…)

Kontinua Le'e

Nasionál

Kandidatu Na’in-41 Sei Kompete iha Eleisaun Suku 10

Published

on

Hatutan.com, (18 Abríl 2024), Díli—Totál kandidau ne’ebé admitidu bé 𝐄𝐥𝐞𝐢𝐬𝐚𝐮𝐧 𝐎𝐫𝐠𝐚𝐮𝐧 𝐒𝐮𝐤𝐮 𝟐𝟎𝟐𝟒, ne’ebé sei realiza iha loron 27 fulan abril tinan ne’e hamutuk na’in-41, kompostu hosi 𝐌𝐚𝐧𝐞-𝟑𝟗 𝐧𝐨 𝐅𝐞𝐭𝐨-𝟐.

(more…)

Kontinua Le'e
Advertisement

Trending