Hatutan.com, (26 Jullu 2025), Díli—Animasaun kulturál iha enserramentu jogu desportivu Nasaun Sira Ko’alia Lian Portugés (CPLP, sigla portugés) ba dala-XII iha Dili,  la valoriza taís  orijen Timor tanba estudante sira ne’ebé hola parte iha animasaun kulturál ne’e uza vistuáriu tais printing.

Lee Mós: Eventu Jogu Desportivu CPLP, Kartaun Asesu Bá Jornalista Sira Laiha Kualidade

Jornalista Hatutan.com dada-lia ho estudante sira ne’ebé uza vistuáriu tais printng ba eventu animasaun kultural jogu desportivu CPLP iha Sentru Konvensaun Dili (CCD), Sábadu (26/07/2025). Foto/Hatutan.com

Eventu  internasionál jogu desportivu CPLP ne’ebé hala’o iha Timor-Leste husi loron 17 to’o loron 26 fulan-Jullu ne’e, sai hanesan orgullu boot ba Timor-oan hotu, no atu fó koñesimentu  liután Timor nia kultura, lisan ka tradisaun sira ba bainaka internasionál sira, liuliu reprezentante nasaun sira membru CPLP nian ne’ebé partisipa iha eventu ne’e, maka komisaun organizadora kontempla mós programa espesiál iha ámbitu lansamentu no enserramentu eventu refere ho animasaun kulturál.

Iha animasaun kulturál ne’e envolve estudante ensinu sekundáriu sira iha Dili laran hamutuk ema na’in-1000 ne’ebé fahe ba grupu tolu mak hanesan grupu Becora, Dom Bosco ho grupu Saun Carlos.

Estudante sira ne’e sei aprezenta sira-nia dansa kulturál iha Estádiu Munisipál Dili hodi lori bandeira CPLP no bandeira nasionál nasaun membru sira CPLP nian, hanesan Timor-Leste, Portugál, Brazil, Angola, Cabo Verde,   Guiné-Bissau, Guiné Equatorial, Moçambique,  ho São Tomé e Príncipe. Maibé, sai hanesan preokupasaun no triste ida mak komisaun organizadora utiliza fali vestuáriu taís printing ba estudante sira ne’ebé hola parte iha dansa ka animasaun kulturál ne’e.

Bá eventu jogu desportivu CPLP  ba dala-XII ne’ebé hala’o iha Díli,  Konsellu Ministru aprova  orsamentu ho valór millaun $3.6 bá Ministériu Juventude, Desportu, Arte no Kultura (MJDAK) hodi bele finansia atividade tomak eventu multi-desportiva ne’e.

Kordenadór jerál bá  jogu desportivu CPLP 2025 atuál Sekretáriu Estadu Arte no Kultura (SEAK), Jorge Soares Cristavão  ne’ebé Hatutan.com konfirma kona-bá kestaun animasaun kulturál uza vistuáriu taís printing ne’e hateten, ida-ne’e la loos tanba taís ne’ebé estudante sira hamutuk 1000 utiliza ba animasaun kulturál ne’e orijinál no mai husi duni inan sira ne’ebé soru taís Timor husi munisípiu ida-idak.

“Obrigadu bá Hatutan.com, ha’u la hatene informasaun sira ita hetan husi ne’ebé, mas ein-prinsípiu ita haree hela saída sira aprezenta iha ne’e, traze ida-ne’ebé sira utiliza,  ita hotu akompañia, ita haree formatura iha oin, ne’e taís ita-nia inan soru-na’in sira halo,” Sekretáriu Estadu Arte no Kultura (SEAK) Jorge Soares Cristavão hateten bá Hatutan hafoin remata jogu futeból Timor-Leste  kontra  Portugál iha Estádiu Munisipál  Díli, Sabádu (25/07/2025).

Estudante sira uza viatuáriu taís printing. Foto/Hatutan.com

Jorge Soares Cristavão haktuir,  informasaun ne’ebé  dehan katak taís inprime ka tais printing ne’e nia  seidauk hetan informasaun kona-bá ida-ne’e, maibé  komprometidu  nia sei halo konfrimasaun ho estúdiu (sanggar)  kulturál  sira ne’ebé maka tomakonta  aprezentasaun kolosál sira ne’ebé maka  halo iha Abertura  no enseramentu.

Tuir nia katak, públiku nia haree taís ne’ebé utiliza iha abertura no enseiramentu, ne’e halo rasik husi inan soru nain sira.

Taís Timor rasik hetan ona rekoñesimentu internasionál husi UNESCO hanesan patrimonia kulturál  Timoroan nian ne’ebé sai mós identidade ne’ebé lori orgullu ba Timoroan sira.

“Relatóriu sira ne’ebé  ita halo UNESCO,  hahú husi tinan 2022-2025,  ne’ebé sempre hetan akompñiamentu husi UNESCO relatóriu ida-ne’ebé  ita bá maka hatudu progresu ida-ne’ebé boot tebes bá kritéria sira-ne’ebé mka ita atu kontinua prezerva ita nia patrimonia internasionál ida-ne’e,” nia dehan.

Nia hatuir, durante ne’e, halo formasaun bá iha soru na’in sira, iha kapasiatasaun,  espozisaun no aprezentasaun  no tuir planu tinan oin taís ne’e sei integra iha kurukulu eskolár hanesan parte ida-ne’ebé maka  prezervasaun bá  jerasaun bá jerasaun.

“Observasaun ita  hotu iha ne’e, sei ita -oot sira hetan informasaun bele konfirma took  ho saggar ne’ebé maka aprezenta, maibé husi  abertura no enseiramentu ba jogu desportivu CPLP uza de’it mak taís orijinál  Timor nian,” Jorge Soares Cristavão afirma.

Orsamentu La Sufisiente

Diretór  bá  Eventu   Internasionál  Jogu  Desportivu CPLP,  Domigos Flaviano Belo Coreia Freitas

Diretór  bá  Eventu   Internasionál  Jogu  Desportivu CPLP,  Domigos Flaviano Belo Coreia Freitas, konfirma katak  kona-bá taís ne’e  sira  halo diskusaun arte, katak la’ós haree bá orijinál ka la orijinál, maibé ida-ne’e atu hatudu kultura Timor-Leste nian.

Kona-bá orsamentu atu halo taís imprime ne’e, tuir   nia katak, osan tama iha  orsamentu pakote  hamutuk  $100,000.00, hodi utiliza sosa taís orijinál balun, taís printing ka taís imprime, karau  dikur, nanu-fulun, buat seluk tan, inklui  fasilta bá han-hemu nian.

“Pakote tomak ne’e ami tenke  iha mekanizmu oin-oin oinsá, hanesan manu-fulun maka la to’o ami atu halo oinsá, tanba ita hatene taís orijinál de’it tahan ida $25.00 vezes ba estudante 1000  presiza kedas osan $25,000.00 tanba ne’e alokasaun orsamentu husi Governu iha atividade animasaun kulturál ne’e, ha’u onestu hakarak dehan la to’o tanba seidauk tan ho manu-fulun, karau-dikur sira ne’e no  sasán  barak-barak tan,”  Domigos Flaviano Belo Coreia Freitas hateten hodi responde Hatutan.com.

Razaun  estudante sira uza tais printing, tanba komisaun organizadora mós konfirma ona ho estudante sira atu bele arranja rasik, maibé   maioria estudante sira hateten sira laiha taís.

“Ita hatene setting arte ne’e, ezemplu, ita hakarak halo ró imposivel   atu  lori ró orijinál mak iha kampu laran,  maibé ita tenke halo simulasaun bá ró  ne’e tama bá kampu laran,”  Domigos Flaviano Belo Coreia Freitas argumenta.

Nia dehan, ho taís la’ós orijinál  iha ligasaun ho parte estatístika  arte  nia laran,  ne’ebé nia kontratu ne’e oin seluk, la bele dehan kultura ne’e tenke taís orijinál, maibé atu tama iha laran ne’e  hodi tulun  meta sira ne’e.

Jornalista: Marcelino Tomae