Hatutan.com, (21 Setembru 2021), Díli—Membru Bankada Kongresu Nasionál Rekonstrusaun Timorense (CNRT, sigla portugés), Virgínia Ana Belo, iha sesaun plenária Parlamentu Nasionál (PN), Tersa (21/09/2021), husu Komisaun Anti-Korrupsaun (CAC, sigla portugés) atu loke investigasaun profunda  ba fundu COVID-19.

Foto/Espesiál Bankada CNRT

Deputada Virgínia Ana Belo nia haree katak funsionáriu balun mate no la servisu ona, maibé naran tama nafatin atu simu subsídiu liña frente. Nune’e,  nia husu mós ba Komisaun Funsaun Públika (CFP, sigla portugés) atu tau atensaun ba funsionáriu públiku iha ministériu sira ne’ebé halo ezekusaun ba fundu COVID-19.

Liuhosi sesaun plenária ne’e, Virgínia Ana Belo foti  ezemplu hosi Ospital Nasionál Guido Valadares (HNGV, sigla portugés) nia funsionáriu sira ne’ebé balun mate tiha ona, balun la servisu tiha ona, maibé sira nia naran kontinua tama hodi simu subsídiu liña frente.  

Hosi sorin seluk membru PN  hosi mós Bankada CNRT, Deputada Maria Fernanda Lay hato’o mós nia preokupasaun ho ezekusaun fundu COVID-19 tanba to’o oras ne’e seidauk prosesa pagamentu.

Taxa ezekusaun fundu atinje ona millaun $100,1

Dadus ne’ebé Hatutan.com asesu hosi pájina Facebook Gabinete Ministru Finansas, Rui Augusto Gomes, hatudu katak taxa ezekusaun reál fundu COVID-19 to’o iha loron 17 fulan-Agostu 2021, atinje ona millaun $100,1 (35%), hosi totál orsamentu retifikasaun alokadu millaun $287,6. 

Taxa ezekusaun tuir klasifikasaun ekonómiku, aas liu mak iha kategoria transferénsia públika, ne’ebé ezekuta ona millaun $31,2  (38%) hosi orsamentu alokadu millaun $81,2, tuir kedan ho bens no servisu ne’ebé ezekuta ona millaun $67,4 (35%) hosi orsamentu alokadu millaun $194,5.

Kapitál menór ezekuta ona $675.000  (18%) hosi orsamentu alokadu millaun $3,7 no kapitál dezenvolvimentu ezekuta de’it $782.600  (10%)  hosi orsamentu alokadu millaun $8,1.

Progresu ezekusaun reál tuir medida sósiu-ekonómiku kompostu hosi moratóriu kréditu ezekuta ona 100% hosi orsamentu alokadu millaun $2, pagamentu ba programa Cesta Bázika ezekuta ona millaun $60,7 (89%) hosi orsamentu alokadu millaun $68,1.

Apoiu ba empregu ezekuta ona millaun $22,6 (50%) hosi orsamentu alokadu millaun $45,3, apoiu propina ba estudante ensinu superiór ezekuta ona millaun $5,6 (40%) hosi orsamentu alokadu millaun $14.

Metigasaun no prevensaun COVID-19 inklui finansiamentu operasaun Sentru Integradu Jestaun Krize (CIGC, sigla portugés), ezekuta ona millaun $9,1 (11%)  hosi orsamentu alokadu millaun $82,3.

Relasiona ho subsídiu internet ba estudante ensinu superiór, daudaun ne’e Ministériu Finansa (MF) iha hela prosesu kria Commitment Payment Voucher (CPV) no Purchase Requisition hodi realiza pagamentu ba Operadór Telekomunikasaun (Timor Telecom, Telemor no Telkomcel) iha tempu badak nia laran.

Governu liuhosi Gabinete Primeiru-Ministru mós submete ona relatóriu ezekusaun fundu COVID-19 trimestre daruak ba Parlamentu Nasionál iha fulan-jullu 2021, ne’ebé kobre períodu abríl to’o juñu 2021.

𝐄𝐳𝐞𝐤𝐮𝐬𝐚𝐮𝐧 𝐑𝐞𝐚́𝐥 𝐎𝐉𝐄 𝟐𝟎𝟐𝟏 𝐭𝐨’𝐨 𝐢𝐡𝐚 f𝐮𝐥𝐚𝐧 d𝐚𝐫𝐮𝐚𝐤, 𝐓𝐫𝐢𝐦𝐞𝐬𝐭𝐫𝐞 𝐃𝐚𝐭𝐨𝐥𝐮𝐤 𝐚𝐭𝐢𝐧𝐣𝐢 𝐨𝐧𝐚 𝟒𝟑% – 𝐄𝐳𝐞𝐤𝐮𝐬𝐚𝐮𝐧 𝐏𝐫𝐨𝐠𝐫𝐚𝐦𝐚 𝐄𝐬𝐞𝐧𝐬𝐢𝐚́𝐥 𝟑𝟕%

Dezempeñu ezekusaun Orsamentu Jerál Estadu (OJE) tinan 2021, jerálmente fahe ba kategoria rua: (i) Programa Boa Governasaun no Jestaun Institusionál ho orsamentu alokadu hamutuk millaun $456,7 (ii) Programa Esensiál Entidade sira nian ho orsamentu alokadu billaun $1,5. Totál orsamentu retifikasaun finál alokadu ba programa kategoria rua ne’e mak billaun $2,1.

To’o iha Tersa-feira, 31 fulan-Agostu 2021, taxa ezekusaun reál OJE 2021 atinje ona millaun $872,3 ka 43% husi totál orsamentu billaun $2,1. Taxa ezekusaun reál ba programa Boa Governasaun no Jestaun Institusionál ne’ebé nia objetivu atu sustenta mákina Estadu, ezekuta ona millaun $298,1 ka 65% husi orsamentu alokadu millaun $456,7. Enkuantu taxa ezekusaun reál ba kategoria programa esensiál entidade sira nian foin mak ezekuta millaun $574,1 ka 37% husi orsamentu alokadu billaun $1,5.

Taxa ezekusaun tuir klasifikasaun ekonómiku, aas liu mak iha kategoria Transferénsia Públika 70%, tuir kedan ho Saláriu no Vensimentu 58%, Bens no Servisu 31% no Kapitál Menór 9%. Enkuantu Kapitál Dezenvolvimentu, kategoria importante ida ne’ebé bele fó kampu traballu no jere empregu rai-laran foin mak ezekuta de’it 10%. (bit)