Hatutan.com, (24 Dezembru 2021), Díli—Durante selebrasaun Natál kalan 24 Dezembru, ne’ebé hala’o iha Prasa São Pedro Vatikanu, liu hosi omilia Papa Francisco konvida sarani Katóliku iha mundu atu fila-fali ba Belém.

Papa Francisco Selebra Natál iha Vatikanu. Foto/Média Vatikana.

Konvite ne’e ho nia baze reflesaun mai hosi leitura sira ba selebrasaun Jesus Nia Moris iha tinan ne’e, iha livru Profeta Isaias 9:1-6; Salmo 96:1-2a,2b-3,11-12,13; Karta São Paulo nian ba Tito 2:11-14; no Evanjellu São Lucas 2:1-14.

“Maun-alin doben sira, mai ita fila-fali ba Belém, mai ita fila-fali ba oríjen: baze fiar nian, domin dahuluk nian, adorasaun no hadomi malu nian. Mai ita haree ba liurai na’in-tolu ne’ebé hala’o peregninasaun, no hanesan Igreja sinodál, Igreja ne’ebé hala’o mós peregrinasaun, mai ita ba Belém, iha ne’ebé Maromak hela iha ema nia laran no ema iha Maromak. Mai ita fila-fali ba Belém,” Papa Francisco konvida iha  transmisaun direta liu hosi pájina ofisiál média Vatikana nian, Sesta (24/12/21).

Konvite ne’e tanba Belém nu’udár fatin ne’ebé Maromak horik dahuluk no ema hotu-hotu adora Nia iha fatin ne’e; iha ne’ebá ema mukit sira-nia fatin, fatin ne’ebé sira besik liu ba Maromak; iha ne’ebá bibi-atan sira hamutuk ho liurai na’in-tolu halibur-malu nu’udár maun-alin la haree ba naran no klase sosiál.

“Hein katak, Maromak ne’ebé moris ona iha ita leet, halo ita sai Igreja ida de’it, no unifika ita sai maun-alin iha Nia. Ida-ne’e mak importante. Mai ita fila-fali ba Belém,” Esperansa hosi Santu Padre.

Líder másimu Igreja Katólika ne’e dehan, di’ak liu fila-fali ba Belém, halo tuir Evanjellu Natál nian, ne’ebé hatudu mai ita família Santa, bibi-atan sira no mós liurai sira: nu’udár peregrinu iha mundu ne’e.

Papa Francisco konvida katak, maun-alin sarani doben sira, mai ita ba ona, tanba moris ne’e peregrinasaun ida.

Ema hotu-hotu tenke hahú konstrui ida-idak nia-an ho naroman boot ida ne’ebé mosu iha kalan ida ne’e, naroman ne’ebé nakonu ho esperansa no domin nian, leno no fó hanoin ba ema hotu-hotu katak, maski ema ki’ak no kiik, maibé hotu-hotu nu’udár kriatura ne’ebé Nia hadomi liu, nu’udár ema naroman nian (konfirma 1 Tes 5:5).

Mai haklalak no kontente hamutuk, tanba laiha ema ida ne’ebé iha kbiit atu hamate naroman ida-ne’e, Naroman Jesus Nian, ne’ebé ohin kalan lakan nabilan iha mundu ne’e.

Dala ida tán, haree hikas ba prezépiu Natál nian, iha ne’ebá bele haree hetan katak, bainhira Jesus moris ema kiik sira de’it mak hale’u hela Nia. Ema kiik sira ne’e mesak bibi-atan de’it. Sira mak ema ne’ebé simples liu ona, no sira ne’e mak besik liu Maromak. Ema sira ne’e hetan Jesus tanba sira hela iha rai fuik maran, ‘hein sira nia animál iha tempu kalan’ (Luc 2:8).

Bibi atan sira ne’e hela iha rai fuik maran atu hala’o serbisu, tanba sira ki’ak. Sira laiha oráriu atu regula sira nia moris; buat hotu-hotu iha sira nia moris dependente ba sira nia animál. Katak, sira la’ós moris tuir sira nia hakarak, maibé moris depende ba animál sira-nia nesesidade.

Iha ne’ebá Jesus moris: besik sira, besik ba ema marjinalizadu sira ne’ebé ema haluha. Nia mai bainhira ema nia dignidade hetan ameasa. Nia mai atu foti ema sira ne’ebé eskluidu hosi komunidade no Nia mai ba ema sira ne’ebé ki’ak, maibé serbisu makás no Nia mai atu foti sira nia dignidade.

Iha misa nia rohan, Papa Francisco hato’o mensajen Natál ba Sarani hotu-hotu iha mundu katak, idaidak fila ba uma hodi haklaken mensajen anju sira-nian ne’ebé dehan, Pás ba ema hotu-hotu iha mundu rai klaran ne’ebé Nai hadomi, Boas Festa Santu Natál ba Família hotu iha Mundu.

Istória

Selebrasaun Natál hahú iha tinan 200 M iha Aleksandria (Egipto). Teólogu sira iha Egipto hili data 20 Maiu maibé iha mós 19 ou 20 Abríl.

Iha fatin seluk mós selebrasaun ne’e halo iha data 5 ou 6 Janeiru; maibé iha mós fulan Dezembru. Selebrasaun data 25 Dezembru hahú loloos iha tinan 221 hosi Sextus Julius Africanus, no foin mak selebra iha mundu tomak iha iha sékulu-5.

Jornalista: Cipriano Colo