Connect with us
Pakote Ahi

Ekonomia

2018-Fevereiru 2023 Governu Foti Osan Fundu Minarai Billiaun $5,6 Hosi Billiaun $7,4 Ne’ebé PN Aprova

Published

on

Hatutan.com, (22 Marsu 2023), Díli—Oitavu Governu Konstitusionál lideradu hosi Primeiru-Ministru Taur Matan Ruak liu hosi Ministériu Finansas (MF), hahú hosi tinan 2018 to’o Fevereiru 2023 halo ona levantamentu osan hosi Fundu Minarai ho totál Billiaun $5,6 hosi Billiaun $7,4 ne’ebé Parlamentu Nasionál (PN) aprova ona.

“Durante tinan lima ikus ne’e, Governu halo ona levantamentu osan hosi Fundu Minarai hamutuk billiaun $5,4 de’it hosi totál montante aprovadu hosi Parlamentu Nasionál hamutuk billiaun $7,4. Ida-ne’e hatudu katak iha poupansa entre levantamentu aprovadu hosi Parlamentu Nasionál no levantamentu atuál kuaze billiaun $1,7,” Hatutan.com sita deklarasaun Ministru Finansas, Rui Gomes iha komunikadu.

Lee Mós: Xefe Estadu Promulga OJE 2023 Billiaun $2,16

Advertisement

Rui Gomes konsidera diferensa ka poupansa ida-ne’e akontese tanbá Ministériu Finansas aplika jestaun fluxu kaixa (cash flow) ne’ebé bainhira iha nesesidade atu halo reforsu ba kaixa Estadu maka Governu foin hato’o pedidu levantamentu osan ba Banku Sentrál Timor-Leste. Bainhira laiha nesesidade atu halo reforsu ba kaixa Estadu, Governu sei la-halo levantamentu.

To’o iha Fevereiru 2023, Ministériu Finansas halo ona levantamentu osan hosi Fundu Minarai ho montante millaun $300 hosi totál montante billaun $1,3 ne’ebé mak Parlamentu Nasionál aprova ona liuhosi Lei OJE 2023.

Lei OJE 2023 ne’e rasik hetan ona promulgasaun hosi Prezidente Repúblika, José Ramos-Horta iha fulan-Dezembru 2022.

To’o iha loron 17 fulan-marsu 2023, ezekusaun reál Orsamentu Jerál Estadu (OJE) 2023 ba todo Governo – esklui kompromisu no obrigasaun sira, em termos nominál atinji ona millaun $157 hosi totál orsamentu alokadu billiaun $2,16.

Enkuantu ezekusaun reál OJE 2023 ba Governu Sentrál, em termos nominál ezekuta ona millaun $155 hosi totál orsamentu alokadu billiaun $1,8.

Advertisement

Tinan kotuk, ezekusaun reál OJE Retifikativu 2022 ba Todo Governo, em termos nominál atinji billiaun $1,74 hosi totál OJE Retifikativu billiaun $2,2.

Valór nominál billiaun $1,74 ne’e mak aas liu iha istória Timor-Leste desde país ne’e restaura ninia Independénsia no konsege ultrapassa ezekusaun reál iha tinan 2016 iha ne’ebé Governu konsege ezekuta billiaun $1,63.

Jornalista: Rogério Pereira Cárceres

Advertisement
Kontinua Le'e
Advertisement
Hakarak Hato'o Komentariu?

Husik Hela Komentariu

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Ekonomia

EIF Konsidera Timor-Leste Nia Adezaun Ba OMK Sei Tulun Dezenvolvimentu Setór Ekonómiku

Published

on

Hatutan.com, (18 Jullu 2024), Díli- Diretór Ezekutivu Enhanced Integrated Framework (EIF) Ratnakar Adhikari hateten Timor-Leste nia adezaun ba Organizasaun Mundiál Komérsiu (OMK) nu’udár pasu pozitivu ba dezenvolvimentu ekonómiku iha país ne’e.

(more…)

Kontinua Le'e

Ekonomia

BTN-Indonézia Hakarak Investe Fó Kréditu Uma bá Povu Timor-Leste

Published

on

Hatutan.com, (18 Jullu 2024), DíliBanku Tabungan Negara (BTN) husi Indonézia hahú halo aproximasaun iha Timor-Leste hodi aprezenta sira-nia intensaun investimentu iha área fó kréditu uma bá funsionáriu públiku sira ho mós povu Timor-Leste ein-jerál.   

(more…)

Kontinua Le'e

Ekonomia

East Timor Trading Group Sei Haluan Nia “Business Industrial Joint” Iha Fomentu II

Published

on

Hatutan.com, (18 Jullu 2024), Díli-East Timor Trading Group planea atu haluan nia investimentu iha Timor-Leste liuhosi projetu ida ne’ebé sira hanaran “Business Industrial Joint” iha área Fomentu II, Suku Comoro, Postu Administrativu Dom Aleixo, Munisipiu Díli.

(more…)

Kontinua Le'e
Advertisement

Trending