Hatutan.com, (22 Marsu 2023), Díli—Prezidente Parlamentu Nasionál (PPN) Aniceto Guterres sei haruka karta ho konteúdu “Perde Mandato” hodi halakon tiha mandatu deputadu hosi Partidu Congresso Nacional Reconstrucção Timorense (CNRT), hamutuk na’in-16 tanba konsidera sempre aujénsia iha eleisaun bá Komissáriu foun Comissão Anti Corrupção (CAC).

Prezidente Parlamentu Nasionál, Aniceto Longuinhos Guterres. Foto/Elio dos Santos da Costa

“Karta ne’e loos duni, horisehik ita haruka bá. Sé ita-boot sira hatene, loos,” Prezidente Parlamentu Nasionál (PPN), Aniceto Lopes Guterres, konfirma iha kna’ar fatin, Kuarta (22/03/2023).

Lee Mós: PN Re-ajenda Eleisaun Bá Komissáriu CAC Iha 20 Marsu

Karta ne’ebé Aniceto haruka bá Deputadu CNRT nain-16 ne’e laiha buat ida atu binga deputadu ka bankada ruma iha Parlamentu maibe ne’e kestaun dixiplina, kestaun oinsá kumpri rejimentu ho Lei sira kona-bá funsionamentu Parlamentu nian, Lei no regra sira kona-bá oinsá kumpri devér hanesan deputadu ida.

Aniceto dehan, loos duni katak, bainhira atu sai deputadu ne’e liuhosi partidu, bá eleisaun, povu vota. Maibé to’o ona Parlamentu, nia reprezenta povu tomak no hala’o kna’ar hanesan deputadu tuir Lei.

PN iha mós rejimentu atu regula kada deputadu hodi hala’o kna’ar ka devér sira ne’e tuir saida mak hateten iha Rejimentu Parlamentu nian.

“Loron lima ona, sesaun plenária dala-lima tutuir-malu maka deputadu la atende planária, laiha justifikasaun ruma, bele perde mandatu hanesan deputadu. Maibé, justifikasaun mós tenke tuir Lei, la’ós tuir justifikasaun politika,” Aniceto Guterres hateten.

Ho razaun ida-ne’e maka meza hasai karta bá deputadu sira ne’e tanba faktu sira hotu hatudu ona loron neen ho balun, pleária dala-neen tutuir-malu deputadu sira la tuir, laiha justifikasaun ida ne’ebé Lei ho rejimente admite.

“Ne’e faktus ida ne’ebé bele lori ona deputadu ne’e bele lakon mandatu. Agora prosesu foin mak inísia. Seidauk lakon mandatu ida, foin mak inisia. Faktus mak ne’e ona. Bá deputadu na’in-hira ne’e, faktus katak, plenária dala-neen tutuir-malu la atende, nein assina  lista prezensa, nein hatudu oin iha sala plenária. Loron tomak, ajenda tomak, la atende. Ida-ne’e meza haree, konsidera ida ne’e falta,” Aniceto Guterres konsidera.

PPN Aniceto simu duni justifikasaun ida hosi bankada CNRT, maibé justifikasaun ne’e koletivu fali la tuir justifikasaun ida ne’ebé mak Lei admite.

Bainhira la tuir ona ida-ne’e, meza hanesan órgaun Parlamentu nian ne’ebé ho kna’ar atu garante funsionamentu loloos, atu garante dixiplina iha Parlamentu maka meza haree bá ida-ne’e, parese iha istória Parlamentu, agora mak foin hahú prosesu ida hanesan ne’e.

Hahú kedan iha primeira lejislatura to’o agora, seidauk iha deputadu ida mak lakon mandatu. Hanesan saida mak PPN Aniceto dehan tiha ona, pur-kestaun de dixiplina, oinsá atu asegura kumprimentu do rejimentu, kumprimentu devér de um deputadu.

“Seidauk iha desizaun, foin hahú prosesu, seidauk iha referénsia. Agora ita besik ona eleisaun sai ezemplu bá deputadus foun sira ne’ebé atu mai ne’e, ne’e mak meza hanoin hahú prosesu ida ne’e,” Aniceto hateten tán.

Tanba ne’e, PPN fiar katak, prosesu bainhira meza deklara lakon ona mandatu, depois sei iha semana rua atu deputadu ida-idak ne’ebé meza deklara lakon mandatu ne’e sei bele halo rekursu bá plenária, depois plenária sei deside.

Bainhira plenária deside katak, nu-kazu aseita ho deklarasaun perda mandatu, signifika deputadu sira nain-16 ne’e lakon duni ona mandatu. Maibé, ne’e mós Deputadu sira sei iha direitu atu halo rekursu bá Tribunál Rekursu.

Maibé, ida ne’e seidauk iha desizaun finál ida, prosesu sei naruk. Agora foin hahú, antes meza deklara, sei fó lai oportunidade bá deputadu ida-idak atu ko’alia, halo audiénsia ho meza Parlamentu nian, karik atu aprezenta razaun ruma, tanba saida mak dala-neen tutuir-malu, la partisipa iha plenária.

“Lei la obriga hanesan ne’e, maibé hanesan ita sente katak buat ruma atu ita bele rona malu lai iha prosesu ida-ne’e. Ha’u hein katak, karta ne’ebé ha’u haruka bá deputadu ida-idak iha tempu ne’ebé fiksa sei mai atende audiénsia ne’ebé meza kalendariza tiha ona bá kada deputadu. Oras hanesan ne’e mai atende atu meza bele hola desizaun ona, kona-bá iha ka laiha perda mandatu,” Deputadu Aniceto Guterres hateten.

Iha fatin hanesan, reprezentante bankada CNRT, Deputada Carmelita Moniz haktuir, Tersa (21/03/2023), lorokraik Otl, sira simu duni  “Surat-Cinta” ida, hosi meza Parlamentu Nasionál ne’ebé assinadu hosi Prezidente Parlamentu Nasionál Aniceto Guterres, atu espulsa tiha deputadu bankada CNRT nian.

“Atu hasai tiha ami bankada CNRT, hosi Parlamentu Nasionál tanba de’it ami la konkorda, la prienxe kourum, atu hili figura ida ne’ebé governu ho bankada Parlamentár hato’o mai PN,” Deputada Carmelita Moniz hateten.

Deputada ne’e haktuir katak, karta hosi meza Parlamentu ne’e tanba de’it bankada CNRT uza sira-ninia direitu demokrátiku ida ne’ebé mak estipula ho klaru tebtebes iha Konstituisaun Repúblika, iha estatutu deputadu sira-nian, iha rejimentu Parlamentu Nasionál.

Tanba de’it defende prosesu demokratizasaun ida-ne’e, atu haburas iha nasaun Timor-Leste, tanba defeza ida ne’e, órden demokrátiku ida ne’e mak, CNRT hetan tiha karta domin ida, katak, meza atu hasai tiha sira na’in-21 ne’ebé mai hosi partidu boot ida ne’ebé eleze pur Surfrájiu Universál ho Direitu sekretu hosi povu.

Reprezentante bankada CNRT ne’e dehan, sira bá tuur iha PN reprezenta povu, la reprezenta ema ida-rua iha Parlamentu.

Tanba ne’e, atu hatán bá karta hosi meza Parlamentu ne’e maka CNRT sei hato’o fali sira-nia karta resposta hodi kaer bá Konstituisaun Repúblika, Lei eleitóral Parlamentu Nasionál nian, estatutu deputadu sira nian, no rejimentu PN.

“Hato’o bá sua-exelénsia sira ne’ebé ho sira vontade, sira-nia arrogánsia tomak atu hasai tiha ami na’in-16, hosi 21 ida-ne’e. Tuir loloos, hasai 21 ne’e hotu. Ne’e ami-nia desizaun koletiva. Nusá brani hasai de’it ami 16, be lima ne’e husik bá, atu halo saida,” Carmelita Moniz hateten.

Maski nune’e, sira-na’in 21 ne’e únidu. To’o kualkér situasaun, laloran atu boot halo nusá, sira únidu, sira hamutuk enfrenta. Tanba durante tinan-tolu sira hatudu ida-ne’e ona bá povu tomak, bá nasaun Timor-Leste laran tomak.

Hatán kona-bá CNRT la halo justifikasaun individuál bá meza Parlamentu, Deputada Carmelita dehan, sira halo justifikasaun verbal, nomós halo justifikasaun eskrita. Maibé, laiha estatutu ka rejimentu ida mak hateten katak, justifikasaun ne’e tenke individuál.

“Aban mak ami sei esplika tomak no detalla ami-nia karta resposta ami prepara tiha ona. Aban lokraik mak ami sei hatama. Ami sei halo konferénsia imprénsa no ami sei fahe tomak ami-nia justifikasaun, resposta bá média atu Timor-Leste laran tomak, mundu tomak hatene katak, prosesu demokratizasaun iha Timor ohin loron, ita para iha ne’ebé,” Carmelita dehan.

Nune’e mós, Deputadu Patrocínio Fernandes hateten, ko’alia kona-bá asuntu sira legál nian, kona-bá Lei, bankada CNRT iha razaun absoluta.

“Atu hatete de’it, entermus legál ami iha razaun hotu-hotu. Maibé sé Guerra Psicolójico ida, Guerra ne’e baratu liu,” Deputadu Patrocínio tenik.

𝐃𝐞𝐩𝐮𝐭𝐚𝐝𝐮 na’in-16 hosi Partidu CNRT ne’ebé 𝐦𝐞𝐳𝐚 𝐏𝐚𝐫𝐥𝐚𝐦𝐞𝐧𝐭𝐮 𝐍𝐚𝐬𝐢𝐨𝐧á𝐥 𝐚𝐭𝐮 halakon sira nia mandate mak hanesan:

𝟏. 𝐋𝐮𝐜𝐢𝐚 𝐓𝐚𝐞𝐤𝐢

𝟐. 𝐀𝐫𝐚̃𝐨 𝐍𝐨𝐞́ 𝐝𝐞 𝐉𝐞𝐬𝐮𝐬 𝐝𝐚 𝐂𝐨𝐬𝐭𝐚 𝐀𝐦𝐚𝐫𝐚𝐥

𝟑. 𝐌𝐚𝐫𝐢𝐚 𝐓𝐞𝐫𝐞𝐳𝐢𝐧𝐡𝐚 𝐕𝐢𝐞𝐠𝐚𝐬

𝟒. 𝐌𝐚𝐫𝐢𝐚 𝐑𝐨𝐬𝐚 𝐝𝐞 𝐂𝐚̂𝐦𝐚𝐫𝐚 “𝐁𝐢-𝐒𝐨𝐲”

𝟓. 𝐂𝐚𝐫𝐦𝐞𝐥𝐢𝐭𝐚 𝐌𝐨𝐧𝐢𝐳

𝟔. 𝐌𝐚𝐫𝐢𝐚 𝐅𝐞𝐫𝐧𝐚𝐧𝐝𝐚 𝐋𝐚𝐲

𝟕. 𝐕𝐞𝐧𝐞𝐫𝐚𝐧𝐝𝐚 𝐋𝐞𝐦𝐨𝐬 𝐌𝐚𝐫𝐭𝐢𝐧𝐬

𝟖. 𝐁𝐞𝐧𝐝𝐢𝐭𝐚 𝐌𝐨𝐧𝐢𝐳 𝐌𝐚𝐠𝐧𝐨

𝟗. 𝐀𝐝𝐞́𝐫𝐢𝐭𝐨 𝐇𝐮𝐠𝐨 𝐝𝐚 𝐂𝐨𝐬𝐭𝐚

𝟏𝟎. 𝐌𝐚𝐫𝐢𝐚 𝐆𝐨𝐫𝐮𝐦𝐚𝐥𝐢 𝐁𝐚𝐫𝐫𝐞𝐭𝐨

𝟏𝟏. 𝐃𝐨𝐦𝐢𝐧𝐠𝐨𝐬 𝐋𝐨𝐩𝐞𝐬 𝐋𝐞𝐦𝐨𝐬

𝟏𝟐. 𝐎𝐬𝐜𝐚𝐫 𝐝𝐞 𝐀𝐫𝐚𝐮́𝐣𝐨

𝟏𝟑. 𝐑𝐢𝐜𝐚𝐫𝐝𝐨 𝐁𝐚𝐩𝐭𝐢𝐬𝐭𝐚

𝟏𝟒. 𝐌𝐚𝐫𝐜𝐨𝐬 𝐗𝐚𝐯𝐢𝐞𝐫

𝟏𝟓. 𝐋𝐞𝐚𝐧𝐝𝐫𝐨 𝐋𝐨𝐛𝐚𝐭𝐨

𝟏𝟔. 𝐆𝐚𝐛𝐫𝐢𝐞𝐥 𝐒𝐨𝐚𝐫𝐞𝐬

Jornalista: Rogério Pereira Cárceres